SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szükséges, hogy pár gondolatot előzményként is megfogalmazzak, hiszen amikor a fogyasztóvédelmi törvényt és annak a módosításait tárgyaljuk, akkor szakterületünknek, ha úgy tetszik, az alapvető jogszabályáról folytatódik itt a vita a Ház falain belül.

Hazánk európai uniós tagságából adódóan időről időre meg kell vizsgálni a mindenkori európai uniós fogyasztóvédelmi politikát annak érdekében, hogy a tervezet vonatkozásában milyen egyéb következményeket szükséges érvényre juttatni. A tagállamoknak, így Magyarországnak is olyan fogyasztóvédelmi politikát kell követni, amely révén erősödik a fogyasztó pozíciója. Ezt az elvi fontosságú alapelvet a közösségi politika nevesítetten is a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása révén, a fogyasztói érdekek hatékonyabb képviselete által kívánja elérni.

Ennek kapcsán több követendő prioritás is meghatározásra került, ilyen a jobb fogyasztóvédelmi szabályozás követelménye, ilyen a jobb jogalkalmazás és jogorvoslat szükségessége. További követelmény, hogy az uniós fogyasztók tekintetében jobb tájékoztatási és felvilágosítási tevékenység érvényesüljön, valamint hogy felülvizsgálatra szorulóak a fogyasztókkal szemben alkalmazott panaszkezelési és jogorvoslati szabályok is. Fontos, hogy időről időre ezeket az alapvetéseket megtegyük, éppen ezért frakciónk már a fogyasztóvédelmi bizottság október 14-ei ülésén az előterjesztés általános vitája során jelezte azt az álláspontját, amely szerint bár nem ért egyet maradéktalanul a javaslat valamennyi rendelkezésével, támogatja az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Döntésünk hátterében az a megfontolás áll, hogy az indítványban foglalt szabályozás több olyan probléma rendezését is tartalmazza, amelyet a fogyasztóvédelmi bizottság teljes egyetértéssel - beleértve tehát a különböző frakciók támogatását is - már korábban több ízben szorgalmazott.

Ezek sorában elsőként a fogyasztói csoportok létrehozására vonatkozó tilalmat kell megemlíteni. E csoportok jó része ugyanis a hitelhez nehezen jutó fogyasztói rétegeket megcélozva ígér megoldást az érintettek, köztük például nehéz helyzetben lévő devizahitelesek anyagi gondjaira. A szerződést aláíró fogyasztó a szóbeli ígéretekkel szemben azonban csak valamely kiszemelt áru bizonytalan, jövőbeli időpontban történő megvásárlásának a jogához jut hozzá. E konstrukció szabályozatlansága és az ezzel összefüggő félretájékoztatás sokakat juttatott a korábbinál is súlyosabb anyagi helyzetbe.

A jelenlegi, 2012. január 1-jével hatályba lépett szabályozás ezen időponttól 2014. január 1-jéig tiltotta meg a fogyasztói csoportok szervezését. A fogyasztóvédelmi bizottság a tilalom bevezetését megelőzően 2011 májusában tartott ülésén már foglalkozott ezzel a problémával, és úgy látta, hogy e tevékenység tiltásától és a már létrehozott csoportok működésének szabályozásától remélhető az eredmény. A tilalom bevezetésének tapasztalatait 2012 őszén tekintette át bizottságunk. Világossá vált, hogy a tiltás ellenére, azt kijátszva, a már meglévő csoportokba új tagok beszervezésével változatlanul tovább folyik a fogyasztói csoportok terjeszkedése. Mivel a meglévő csoportok működésének szabályaira vonatkozó kormányrendelet nem készült el, a csoportok tagjainak kiszolgáltatott helyzete nem változott.

2013 júniusában a fogyasztóvédelmi bizottság harmadszor is visszatért a fogyasztói csoportok helyzetének áttekintésére, és a határozati házszabályi rendelkezések alapján nyilvánosságra hozott állásfoglalásában újból felhívta a figyelmet e kérdés rendezetlenségére. Ülésein a bizottság a szabályozást igénylő kérdésekre vonatkozó javaslatot is megfogalmazott.

Mindezek figyelembevételével úgy látjuk, hogy a fogyasztói csoportok létrehozásának időkorlát nélküli megtiltása támogatható és támogatandó javaslat, de a probléma végleges és megnyugtató rendezésének feltétele a már működő csoportok bejelentését, működését, a működtető vállalkozások feladatait, adatszolgáltatási kötelezettségét, a befizetések kezelését, a fogyasztókkal való elszámolást és a szerződés megszüntetését szabályozó kormányrendelet elkészítése és a tilalom kiterjesztésével egyidejű hatálybalépése. Ennek hiányában a már beszervezett csoporttagok helyzete és kiszolgáltatottsága érdemben továbbra sem fog változni.

(Göndör István elfoglalja a jegyzői széket.)

A törvényjavaslat másik, részünkről szintén egyértelműen támogatható rendelkezése a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások által telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyintéző öt percen belüli bejelentkezésére vonatkozó előírás. Ennek érdekében a vállalkozásnak úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az előírt várakozási idő túllépése esetén tehát a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy minden elvárhatót megtett kötelezettsége teljesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy e rendelkezés betartásának ellenőrzésére a Fogyasztóvédelmi Hatóság nem rendelkezik infrastruktúrával, ezért a hívásokkal kapcsolatos adatok szolgáltatása a hatóság felhívására annak a hírközlési szolgáltatónak a kötelezettsége, amelynek hálózatából a hívást kezdeményezték. Az új rendelkezés végrehajtására való felkészülés biztosítása érdekében a fenti szabályozás a kihirdetést követő hatvanadik napon lépne hatályba.

Úgy gondolom, abban egyetérthetünk, hogy a fogyasztó számára ügyeinek intézésére az egyik legkényelmesebb, leginkább költségkímélő és ügyfélbarát megoldás a telefonon történő ügyintézés. A hosszú várakozási idő ezt lehetetleníti el, a nehezen számon kérhető ésszerű várakozási időhöz képest a törvényjavaslatban foglalt öt percen belüli kapcsolatfelvétel tehát mindenképpen kedvező változást jelent a fogyasztó számára. Megfontolásra érdemes javaslatnak tartjuk a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén az előterjesztés általános vitájában hozzászóló fogyasztóvédelmi civil szervezetek felvetését, amely szerint érdemes lenne elgondolkodni ezen kötelezettség más szolgáltatásokra történő kiterjesztésén is. Ezt a kezdeményezést magam is támogatni tudom.

Az előbbiekhez hasonlóan ugyancsak nem előzmény nélküli bizottságunk tevékenységében a sérülékeny, koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztók védelmének a kérdésköre. Speciális problémáikat 2013. április 16-ai ülésünkön az érintett szakmai szervezetek aktív részvételével megtartott szakmai tanácskozás keretében tekintettük át. Megállapításait és javaslatait a bizottság nyilvánosságra hozta egy határozati javaslatban, állásfoglalásban.

Mindezek alapján egyértelmű támogatásunkat élvezi a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint az ebbe a körbe tartozó fogyasztók esetében a vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén minden esetben bírság kiszabására kerül sor. A törvényjavaslat ezzel összhangban módosítja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényt is, beillesztve azt a rendelkezést, amely szerint ezen fogyasztói csoportok esetében bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni.

(14.10)

A fogyasztók számára előnyös javaslatok sorába tartozik a törvényjavaslat azon eleme is, amely rögzíti a fogyasztók kérelmének kötelező tartalmi elemeit, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival összhangban meghatározza a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseivel szemben benyújtott fellebbezés tartalmi kereteit. Csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül fakadó jog- és érdeksérelemre hivatkozva lehet az indokok részletes kifejtésével ezt megtenni.

A fentieken túlmenően a törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvénybe is beilleszti a békéltető testületek határozatával jóváhagyott, a teljesítési határidőn belül végre nem hajtott egyezség végrehajtási záradékkal való ellátását.

A törvényjavaslatban foglalt fenti módosítások összességében pozitív változást jelentenek a fogyasztók számára, természetesen azzal a fentebb már jelzett megkötéssel, hogy a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémák kezelésének feltétele a már működő csoportokra vonatkozó szigorú szabályozás megalkotása és annak következetes végrehajtása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezethez képest a benyújtott előterjesztés alapvetően két új szabályozási terület tekintetében különbözik. Egyrészt a pénzügyi jogok biztosa intézményének megszüntetését vezeti át a jogszabályon, másrészt a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek által kötelezően biztosítandó parkolóhelyek számát növeli, valamint az átalakítással létrejövő kereskedelmi létesítményeket is a 300 négyzetméteres kereskedelmi létesítmények létesítésére vonatkozó tilalom alá vonja. A törvényjavaslatnak ez az a két része, amelyet a törvényjavaslat többi részétől eltérően nem tudunk ilyen formában támogatni.

A pénzügyi jogok biztosa intézményének megszüntetésével összhangban a törvényjavaslat a biztost érintő jogszabályok esetében hatályon kívül helyező rendelkezéseket is tartalmaz. A biztosi intézmény megszüntetésével összefüggésben módosul a fogyasztó fogalma akként is, hogy kikerül belőle a pénzügyi jogok biztosára való utalás, valamint a pénzügyi szolgáltatások igénybevevője. A törvényjavaslat a pénzügyi jogok biztosa által hivatalból indított eljárások esetében úgy rendelkezik, hogy azok a törvény hatálybalépésével lezártnak tekintendők. A biztos által a törvény hatálybalépéséig le nem zárt eljárások alapjául szolgáló beadványokat a miniszter pedig a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül megvizsgálja és átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak.

A pénzügyi jogok biztosa intézményének a létrehozását követő tizedik hónapban történő megszüntetése okkal veti fel azt a kérdést, hogy ezen intézmény létrehozása és szabályozása vajon kellően átgondolt volt-e. Frakcióm véleményét képviselve 2012 novemberében a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén lefolytatott általános vitában is elmondtam, hogy nem egy kiterjedt hatáskörrel és erős jogosítványokkal felruházott intézmény jött létre, hanem egy főként egyeztetési és kommunikációs feladatokkal megbízott, a feleket egy asztalhoz ültető közvetítő. Ennek a szerepkörnek is megvan a maga helye, de a pénzügyi jogok biztosának hatásköre messze nem támasztotta alá a hivatalával kapcsolatos elvárásokat.

Itt szeretném megjegyezni, hogy korábban többször jeleztük az intézmény felállítása során, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem akkor még jól működő szervezeti egységei ellátják a feladatot, nem tartottuk megfelelőnek, ahogy ezt említettem, az ombudsman gyenge státusú létrehozását. Úgy vélem, hogy az idő minket igazolt, különösen a tekintetben, hogy nem olyan régen megtörtént a PSZÁF és az MNB összeolvadása, ezzel kapcsolatban pedig számtalan aggály, aggályos kérdés vethető fel. Nyilvánvaló, erről fogunk még akár bizottsági ülésen, akár eme Ház falai között is szót váltani.

A módosítás érinti a kereskedelemről és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt is. Ennek a célja, hogy kiegészítse a törvényben meghatározott - 300 négyzetméternél nagyobb - kereskedelmi létesítmények létrehozására vonatkozó tilalmat oly módon, hogy a tilalom alá utalja az átalakítással létesülő üzleteket is. Ezen túlmenően a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek esetében növelni kívánják a kötelezően létesítendő parkolóhelyek számát. Aggályosnak tartjuk és ezért támogatni sem tudjuk a kereskedelmi létesítmények és a kereskedelem fejlesztésének ilyen módon történő korlátozását.

A törvényjavaslat bizottsági vitája során a fogyasztóvédelmi civil szervezetek részéről elhangoztak olyan felvetések, amelyek a bizottság módosító javaslatában is helyet kaptak, így azokról a részletes vita során lesz módunk szót ejteni.

Ezen túlmenően már említettem a telefonos ügyfélszolgálatok esetében az ügyintéző bejelentkezésére megszabott ötperces várakozási idő közszolgáltatást nyújtó vállalatokon túli, egyéb szolgáltatásokra történő kiterjesztésének a végiggondolását is. Szintén megfontolásra érdemes javaslatnak tartom azt az előírást, hogy az üzletben kötelező legyen kifüggeszteni a békéltető testületek elérhetőségét. Emellett kezdeményezés érkezett arra is, támogatható kezdeményezés, hogy az ügyfélszolgálatok hívásának a költsége ne a fogyasztót terhelje, illetve azokhoz minden esetben álljon rendelkezésre vonalas telefonszám, amelyet a fogyasztó - díjcsomagjától függően - adott esetben ingyenesen hívhat.

Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az általános vitára való alkalmasságot támogattuk. Támogattuk, mert vannak az előterjesztésben olyan módosító elemek, amelyeket a bizottság többször saját hatáskörében is megtárgyalt, és az korábban is általunk támogatható elem volt. Támogattuk azért is, mert így lehetőség nyílt arra, hogy ezt a tartalmi vitát itt a Ház falai között lefolytassuk; és támogattuk azért is, mert abban bízunk, hogy módosító javaslatok révén javíthatóvá válnak a később elsősorban feleslegesen eme előterjesztésbe beillesztett elemek kivételével. Ennek tükrében tudjuk majd a végleges támogatásunkat megadni. Bízunk abban, hogy a Ház a fogyasztóvédelmi törvényt olyan módon képes lesz elfogadni, amely elsősorban a fogyasztók érdekeit veszi figyelembe, és az ehhez szükséges módosításokat mi az előterjesztésben, ahogy korábban, most is támogatjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

Forrás: parlament.hu