DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! "Az tehát, kinek mint a Legfelsőbb Bíróság tagjának szavazatától függ esetleg dönteni élet, vagyon és becsület felett, kell hogy oly tulajdonokkal bírjon, amelyeket egy alkalommal az országos ülésben jelezni bátor voltam, s miután az ott elmondottak erős meggyőződésemet képezik, azokat ma ismételni időszerűnek tartom. Kell, hogy mindenekelőtt magán vegyen erőt, és leküzdje a szenvedélyt, az indulatot, mely többé-kevésbé minden ember keblében honol. Kell, hogy e terem küszöbét átlépve mellőzze nép, faj, vallás és politikai pártszínezet tekinteteit. Kell, hogy kibontakozzék a rokonság, barátság és bajtársság kötelékeiből. Kell, hogy érintetlenül hagyják az igéző mosoly és a könny, a térdre hullás és a fenyegetés. Nem szabad emellett, hogy keble elfásuljon, de a peres ügyek intézése alkalmával a tárgyilagosság oly színvonalára kell emelkednie, ahol a személy ködfátyolként elenyésszék, és csak az ügy és csak a törvény álljon lelki szemei előtt. Ekkor ütötte meg a mértéket."

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a szavak Majláth György kúriai elnök, országbíró 1882. január 2-án elhangzott beszédéből származnak. És jól fejezik ki azt a hitvallást, amelyet mint az önök által megválasztott Kúria-elnök, a magam filozófiájának is tekintek.

Tisztelt Országgyűlés! Önök 2011-ben arról döntöttek, hogy az igazságszolgáltatási reform részeként kettéválasztják a bíróság szakmai és igazgatási vezetését, a Kúriának új hatásköröket adnak, és visszaadva régi nevét, a legfelsőbb ítélkező fórumot ismét Kúriának hívják. Ezzel nemcsak azt tudatosították, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve történelmi hagyomány, és örököse annak a szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott, hanem megteremtették annak esélyét is, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelő korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszerv legyünk.

Áder János köztársasági elnök úr a Kúria 2012-es évkönyvéhez írt előszavában a Kúria újraalapítását úgy minősítette, hogy azzal az igazságszolgáltatás megújítása és jogfejlődésünk megszakított folyamatosságának helyreállítása valósult meg. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria feladatkörének újrafogalmazása akkor éri el a célját, ha tovább erősíti a jogállami intézményrendszert, a törvényesség és igazságosság pillérein nyugvó joguralmat.

Tisztelt Országgyűlés! Azért állok önök előtt, mert az alaptörvény előírása szerint a Kúria elnökének évente be kell számolni a Magyar Országgyűlésnek, egyrészt a jogegység érdekében kifejtett tevékenységéről, másrészt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének és megsemmisítésének gyakorlatáról. Ahogy az írásbeli beszámolóban is jeleztem, 2012 az újrakezdés és a kezdeményezések éve volt a Kúria számára. Feladatunk volt, hogy a Kúria az ítélkezés egységét még hatékonyabban biztosítsa, és az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a Kúria bírái és vezetői részéről magasabb szintű kezdeményezőkészséget és az új megoldások iránti nyitottságot mutasson. Arra irányultak a szakmai célkitűzéseink, hogy hatékonyan aknázzuk ki az új jogegységi eszközökben, így különösen a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokban, illetve az elvi közzétételi tanácsok munkájában rejlő lehetőségeket. Emellett igyekeztünk az egyedi ügyek szakszerű és pártatlan elbírálását időszerűen is végezni. Elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe.

Az új hatáskörök közül kiemelkedik az önkormányzati rendeletek feletti normakontroll, illetve a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása. E feladatok korábban az Alkotmánybírósághoz tartoztak, e testület leterheltsége miatt azonban ezek az eljárások jelentős mértékben elhúzódtak. Az eljárások elhúzódása időnként már a jogérvényesítést akadályozta. Ezen eljárásokat a Kúria a 90 napos eljárási határidőben befejezte, színvonalas, világos indokolású határozatok születtek, amelyek az önkormányzati szférában is biztosítják a jog uralmát. Ehhez fel kellett állítanunk az önkormányzati tanácsot, és gondoskodnunk kellett arról, hogy szakirányú tapasztalattal rendelkező kúriai bírák járjanak el ebben az ügytípusban. Igyekeztünk megvalósítani a bírói szervezeten belül és a jogászi szakmák közötti hatékony információáramlást, a célunk a következő évben ezen munka folytatása, az elért eredmények megszilárdítása.

(9.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az új feladatok mellett nagyon fontos feladatunk az egyedi ügyek, a felülvizsgálati ügyek magas színvonalú elbírálásának változatlan biztosítása, az ítélkezés időszerűségének javítása. Ez az állampolgárok jogvédelmének fontos biztosítéka.

Amikor a Kúria a jogegység őreként jár el, akkor a látszólag elvont, elméletinek tűnő jogegységi határozatok és kollégiumi vélemények mögött mindig ott állnak az egyedi ügyekből leszűrt tapasztalatok. A Kúria a 2012. évben jogegységi határozatot hozott a személyes adattal való visszaélés vétsége elkövetőjének személyéről, a közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő személy képmásának, hangfelvételének nyilvánosságra hozataláról, illetékügyben az ügyész jogalanyiságáról, külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepének perbeli jogképességéről, szavatossági igények érvényesítésének határidejéről, a végrendelet tanújának aláírásáról. Kollégiumi véleményt fogalmaztunk meg a hibás teljesítésről, a fogyasztói kölcsönszerződésekről, a büntetőeljárási szabályok hatálybalépéséről, a kényszerintézkedés tartamáról, a külön eljárásra való áttérésről, illetve a vád tárgyává tett cselekményről tartás elmulasztása esetén; ugyanígy biztonságos harmadik ország megítélésének kérdéseiről, illetve hatásköri kérdésekről. Ezek a jogegységi döntések szoros összefüggést mutatnak a Kúria által végzett joggyakorlat-elemzéssel, hiszen vizsgáltuk a büntetőbíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát, a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosítását, a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos pereket, a menekültügyi jogszabályok alkalmazását, illetve különböző perjogi kérdéseket.

Ezen túlmenően folytattuk azokat a hagyományokat, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság épített ki a szakmai kapcsolattartás terén, így országos értekezleteket tartottunk, jogszabályokat véleményeztünk, tanácselnöki értekezleteket hívtunk össze. A Kúria elvi közzétételi tanácsai több mint 7 ezer végső fokon hozott határozatunkból több száz olyan eseti döntést válogattak ki, amelyeket a hivatalos lapunkban tettünk közzé annak érdekében, hogy irányt mutassunk az alsóbb fokú bíróságoknak, illetve a jogkereső közönségnek.

Új feladatunk volt és a beszámolásnak lényeges eleme az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének vizsgálata. Ahogy jeleztem, ez a feladat korábban az Alkotmánybíróságot terhelte, jelenleg a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumához tartozó önkormányzati tanács bírálja el ezeket az ügyeket. 2012 januárjában az Alkotmánybíróságtól 42 ilyen ügyet vettünk át, amelyek között kisebb számban többéves ügyek is voltak. A Kúria önkormányzati tanácsa ezeket az ügyeket folyamatosan a törvényi határidő betartásával feldolgozta, és az önkormányzati normakontrollügyek elbírálása azóta is folyamatos és naprakész. Ezek az önkormányzati jogviták, amelyek jórészt kormányhivatalok és önkormányzatok között álltak fenn, a rendeletalkotási felhatalmazás kérdéseihez kapcsolódtak, illetve az önkormányzatok belső szervezeti megoldásához, döntéshozatali mechanizmusához. A Kúriának elvi álláspontot kellett kialakítania abban a kérdésben is, hogy milyen elveket követ akkor, amikor az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztja. Ki kellett dolgoznia a Kúriának azt, hogy a rendelet pótlását előíró kúriai eljárásra és döntésre milyen részletes szabályok kell hogy vonatkozzanak, miután a törvény ilyen részletszabályokat nem adott. Pontosan megállapítottuk, hogy a kormányhivatal milyen keretek között milyen garanciák beépítésével alkothatja meg az önkormányzat helyett a rendeletet.

2012. szeptember 1-je és április 1-je között 44 határozatot hozott a Kúria önkormányzati rendelet vizsgálata tárgyában, ebből 35 ügyben törvényellenességet állapított meg. Megállapítható, hogy a beadványok jórészt kormányhivataltól származtak, a bírói kezdeményezések aránya az első időszakban alacsony volt, mindazonáltal elmondható, hogy miután ez az új jogintézmény csak most vált ismertté a bírák körében, a jövőben magasabb számú bírói indítvány is várható, ahogy azt az utóbbi hónapok tendenciája már meg is mutatja.

Meg kell említenünk, hogy 2013. január 1-jével az alapvető jogok biztosa is jogosult a Kúria eljárását kezdeményezni. Érdekes, ha a vizsgált rendeletek területi megoszlását vizsgáljuk, hiszen a legnagyobb számban fővárosi, Pest megyei és Komárom-Esztergom megyei ügyek kerültek a Kúria elé, kisebb részben baranyai, Bács-Kiskun megyei, Győr-Moson-Sopron megyei és Heves megyei rendeletek felülvizsgálatát kérték a Kúriától. Azonban jó néhány olyan megyét is találhatunk, amelyekből egyetlenegy indítvány sem érkezett a Kúriához, ami azt jelzi számunkra, hogy talán az indítványozói aktivitás nem megfelelő, hiszen nehezen képzelhető el, hogy amikor ma Magyarországon több mint százezer önkormányzati rendelet van hatályban, akkor létezik olyan megye, ahol az alaptörvényen kívüli más jogszabályba ütközés ne lenne felfedezhető.

Ahogy említettem, leggyakrabban szervezeti és működési kérdéseket, építésügyeket, helyi adókat szabályozó rendeleteket érintettek ezek az indítványok, de voltak szociális rendeletek, lakás- és vagyongazdálkodásra, vállalkozási tevékenységre, közterület-használatra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, amelyeket a Kúria felülbírált.

Szeretném kiemelni azt a döntésünket, amely elvi határozatként is megfogalmazódott, hogy önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat. Kiemelendő az a döntés is, amely szerint ugyan az új jogalkotási törvény tiltja más jogszabály szövegének megismétlését az önkormányzati rendeletekben, azonban nem vonatkozik ez a tilalom arra az esetre, amikor a jogszabály koherenciájának, szövegösszefüggésének fenntartása végett szükséges a jogszabály megismétlése.

Összességében hangsúlyozni kell, hogy a normakontroll a Kúria által ellátott feladatok közé problémamentesen illeszkedett be, nem alakult ki fölösleges párhuzamosság vagy ellentét amiatt, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörében maradt a rendeletek kizárólag alkotmányossági alapú vizsgálata. Egyetlen olyan eset fordult elő, amikor az Alkotmánybíróság által már megsemmisített rendeletet az önkormányzat újraalkotta, ebben az esetben a Kúria kormányhivatali kezdeményezésre másodízben is megsemmisítette az adott rendeletet.

Tisztelt Országgyűlés! A 2012. évben szerzett tapasztalatok tükröződnek a Kúria intézményi stratégiájában is, kiemelt hangsúlyt adunk azoknak a területeknek, ahol kifejezett jogszabályi parancs vagy tilalom hiányában a Kúria aktivitásától függ az általános célkitűzéseink megvalósulása; a munkaszervezést, a személyzeti politikát, a közkapcsolatokat és a nemzetközi kapcsolatok ápolását emelhetem ki. A célunk az, hogy növeljük az ítélkezés és az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságát, és időben érzékeljük a problémákat és azokban mintaadó módon döntsünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hétfői ülésén a tisztelt képviselők amellett, hogy támogatásukról biztosították a Kúria beszámolóját, felvetették, hogy indokoltnak látják több jogegységi határozat meghozatalát, egyes fontos döntéseknél hiányolták az egyértelmű üzenet megfogalmazását, kérdéseket fogalmaztak meg az önkormányzati normakontroll gyakorlásának ítélkezési tendenciáit, a vidéki bíró kollégák fővárosi és felsőbb bírósági előmeneteli lehetőségeit illetően. Ezekre a felvetésekre és kérdésekre a lehetőségekhez mérten igyekeztem megnyugtató választ és magyarázatot adni. E felvetések és kérdések azt jelzik, hogy a Magyar Országgyűlés figyelemmel kíséri a Kúria működését, és a Kúria elnökének, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökének éves beszámolója kapcsán a hatalmi ágak értelmes párbeszéde valósul meg.

Megköszönve ezeket a felvetéseket, biztosítom a tisztelt képviselőket, hogy a Kúria elnökeként minden erőmmel azon vagyok, hogy Magyarország minden bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek születhessenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu