DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kúriai Elnök! Tisztelt Ház! A bírósági szervezet igazgatásában bekövetkezett változások első éve volt a 2012-es év. Ez az első teljes év, amelyről beszámolhatok az Országgyűlés előtt és az ország előtt is. A beszámoló írásos változata már jó ideje megküldésre került a tisztelt Háznak, de azt a bíróságok központi honlapján bármely magyarul tudó polgár olvashatja. A szóbeli beszámolómra rendelkezésre álló időkeret alatt igyekszem bemutatni az igazgatási modellváltás lényegét, a bírósági szervezet által elért eredményeket és a jövőbeli terveinket.

Mi a bírósági szervezet legfontosabb feladata? Az, hogy a jogbiztonságot szolgálja, ez pedig maga is a stabilitást, az állandóságot feltételezi. Mégis a társadalom, a különféle élethelyzetek, a kihívások előttünk folyamatosan változnak, és ez bizony nem hagyja, nem hagyhatja érintetlenül a jogrendszer, a bírósági szervezet felépítési rendszerét sem. Ahogyan az Alkotmánybíróság számos határozatában megállapította, nem önmagában az egy személy, a testületi vagy a miniszteriális igazgatás az, ami jogállamivá tesz egy bírósági szervezeti rendszert, annak az igazgatását. Minden országnak a saját történeti hagyományai, gyökerei alapján kell és lehet megtalálnia azt a modellt, ami épp ott és akkor az aktuális problémákra megfelelő választ tud adni.

(11.00)

Az elmúlt huszonöt év változásai is igazolják azt, hogy ez az Országgyűlés, a magyar társadalom kereste a megoldásokat arra, hogy egyre hatékonyabb igazságszolgáltatás működjék. Ha egy példával kellene bemutatni, hogy mi is történt az elmúlt 25 évben, akkor az inga mozgása jutna eszembe, hiszen a rendszerváltás után úgy indult el az igazságszolgáltatás igazgatása, hogy a teljes irányítási jogkör az igazságügyért felelős miniszter kezében volt, ő volt az, aki a létszám, a kinevezések, egyáltalán az egész bíróságigazgatás felett teljes kontrollt, irányítási jogkört gyakorolt.

1997-ben ez az inga átlendült a túloldalra, amikor is valamennyi jogkör és felelősség - teljes elkülönültséggel a másik két hatalmi ágtól - egy önkormányzati testület jogkörébe került, amelynek többségében bírók vettek részt, természetesen bírók által választva. Minden jó szándék ellenére ez a testületi működés már tíz év után - független szakértők mutatták ezt ki - nem hozta meg a várt eredményt. Ennek a főbb okai azok voltak, hogy ez a testületi döntés lassú és nehézkes volt, nem tudott kellően hatékony lenni, a tanács tagjai között többségben voltak a magas rangú bírósági vezetők, amiből természetszerűleg következett, hogy időnként, sőt talán többször a kelleténél a partikuláris érdekek felülírták az igazságszolgáltatás összegészének érdekeit. Fontos kiemelni azt is, hogy ez a testület kontroll nélkül működött, tehát az ő döntéseik nem voltak megkérdőjelezhetők semmiféle más szerv által, gondolok itt akár az Alkotmánybíróságra, akár pedig a rendes bíróságokra.

Az OIT elnöke egy személyben volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, így az igazgatás működtetése mellett nem maradt, nem maradhatott elegendő ideje arra, hogy a jogegységet szolgálja és azt erősítse. Bizony a Legfelsőbb Bíróságnak az utóbbi években már azzal kellett szembesülnie, hogy egyre több kritika érte a jogegység megvalósítása és felügyelete terén a legfelsőbb bírói fórumot, amit nehéz volt úgy megoldani, hogy az a személy, aki a Legfelsőbb Bíróság élére állt, legfeljebb 20 százalékban foglalkozhatott ennek a bírósági fórumnak a munkájával.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

2010-ben már látható volt, hogy a rendszer ebben a formában nem tartható fenn, és ekkor már a jogalkotó - parlamenti döntés alapján - átcsoportosított rendkívül sok feladatot az OIT jogköréből az OIT elnökének jogkörébe. Ezek az átcsoportosítások sem hozták meg azonban az áttörő eredményeket az ügyek időszerűségének biztosítását illetően, illetőleg a jogegység erősítését illetően.

2011-ben már szinte úgy tűnt, hogy ez az inga visszalendül a kezdeti állásába, abba a helyzetbe, amikor az igazságügyi miniszter irányítja a bírósági szervezetet, ekkor azonban a bírói egyesületek, a bírói vélemények alapján végül is a jogalkotó arra az elhatározásra jutott, és elfogadta azt a kezdeményezést, hogy ez az inga középen kell hogy megálljon, tehát olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a fékek és egyensúlyok rendszere magán a bírósági szervezeten belül is képes működni. Így kialakult egy átalakított hatáskörű tanács, egy, az OIT elnökének igazgatási jogköreit továbbvivő Országos Bírósági Hivatal elnöki pozíció, és egy ezektől elkülönült, szakmai feladatokat ellátó kúriai elnök. Ők tehát a mai rendszer főszereplői.

Az új modellt nagyon sok kritika érte az elmúlt évben - és egyre ritkulóan, de még talán a 2013-as évben is elsősorban az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogkörei miatt -, ennek során azonban számos kérdés felett elsiklottak a kritikusok, amelyek pedig sarkalatos pontjai ennek a modellváltásnak. Nevezetesen: a ma túl soknak tűnő országos bírósági hivatali elnöki jogkörök eddig is, tehát a modellváltásig is egy személyhez vagy ehhez a testülethez kötődőek voltak, csak eddig ezek nem egy helyen szerepeltek jól átláthatóan, számba vehetően a törvényben, hanem különféle rendelkezésekben, elszórtan voltak fellelhetőek.

Megmaradt az Országos Bírói Tanács mint komoly önkormányzati testület. Ennek a testületnek részben kontrollszerepe van, együttdöntési jogköre, illetőleg számos jelentős kérdésben önálló döntési jogköre is van az Országos Bírói Tanácsnak. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntései - ez is teljes újdonság, és már 2012 januárjától így van - az Alkotmánybíróság előtt vagy a rendes bírságok által felülvizsgálhatóak. A nyilvánosság szerepe fokozódott, ezt mutatja ez a mai alkalom is, hiszen ez nemcsak az önök, a tisztelt Ház számára jelent beszámolási, elszámolási kötelezettséget, hanem természetesen a tisztelt Házon keresztül az egész magyar társadalom számára is beszámolási kötelezettséggel tartozunk.

Fontos kiemelni azt is, hogy az alacsonyabb szintű bírósági szervezeteknél - tehát nemcsak a központi igazgatásban, hanem sokkal alacsonyabb szinteken is - működnek önigazgatási testületek, amelyeknek nagyon fontos döntési jogkörei vannak. Ilyenek a bírói tanácsok, amelyeknek meghatározó szerepük van a bírói pályázatok rangsorolásánál, tehát mind a Kúria elnökének, mind pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének lehetőségeit nagyon szűkre szabják - és ez így nagyon helyes is - ezeknek a tanácsoknak, kollégiumoknak a véleményei, illetőleg az ő rangsorolásaik.

Mielőtt nagyon röviden beszélnék az elért eredményekről, néhány adatot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy miről is beszélünk akkor, amikor a bírósági szervezetről van szó. Ez azért is fontos, mert tudniuk kell, hogy ha egy-egy ügy felkelti a közvélemény vagy az önök érdeklődését, akkor ez az egy-egy ügy milyen mennyiségű ügyek tengerében mutatkozik meg, és fontos, hogy el tudják helyezni ezeket a pozitívnak, előremutatónak vagy akár az önök által negatív véleménnyel illetett ítéleteknek a helyét, lássák a bírósági szervezetrendszerben.

Ebben a szervezetben 10 658 ember dolgozik, körülbelül egy Kőszeg méretű város lakosságával vetekszik ez a foglalkoztatotti létszám. A szervezetben 2767 bíró dolgozott 2012-ben, a bírók 70 százaléka nő ebben a szervezetben. A bírósági vezetők száma 741, közülük 306 tanácselnök, azaz szakmai vezető, akik fellebbviteli szinten a tanácsban eljáró kollégák szakmai vezetői. Az egy bíróra jutó közvetlen segítői, alkalmazotti létszám átlaga 1,35 fő, tehát viszonylag kevés az a segítő, aki a bírókat közvetlenül támogatni tudja. A járásbíróságok száma 111, ezek közül kisbíróság, legfeljebb 6 fő engedélyezett létszámú bíróság 54 van. A legkisebb bíróság a zirci bíróság, ahol egy engedélyezett bírói létszám van. A legnagyobb a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ahol 257 bíró dolgozik. El lehet képzelni, hogy milyen komoly szervezési munkát igényel az, hogy ezeket a különféle méretű bíróságokat mégis egyfajta minőségi rendszerben helyezzük el, amikor az ellenőrzésről, a felügyeletről, a felszerelésről van szó.

A bíróságokra 2012-ben 1 millió 129 ezer ügy érkezett, ebből peres ügy volt 513 177, nem peres ügy pedig 615 927.

(11.10)

Mielőtt még a konkrét eredményeket felsorolnám, fontos hangsúlyoznom azt, hogy nem csupán a törvények azok, amelyek megszabják a bíróságok működését, hanem éppen a törvények köteleztek arra, hogy stratégiai célok is meghatározásra kerüljenek. Ezeket minden alkalommal, ha bírók előtt jelenek meg, ha a tágabb közvélemény előtt jelenek meg, fontosnak tartom elmondani, mert ezek a célok azok, amelyekre a hétköznapi munkánkat fel kell fűzni.

A legfontosabb, és ez a mai napon is többektől elhangzott már, az, hogy független bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkezzenek. Fontos az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása, a tárgyi feltételek biztosítása, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a képzési rendszer fejlesztése és a többi hivatásrenddel való együttműködés.

Mik is az eredmények 2012-ben? Elsőként a nyilvánosság erősítését emelném ki. Munkacsoportokat alakítottunk; ahogyan a Kúrián a joggyakorlat-elemző csoportok működnek, az Országos Bírósági Hivatal is legalább 16 munkacsoportot indított el, amelyben nemcsak bírók, hanem ügyvédek, minisztériumi tisztviselők, egyetemi tanárok működnek közre, és próbáljuk az ügyviteli, eljárásjogi vagy más kérdéseket tisztázni, és ezekkel segíteni a bírósági szervezet egészének működését. Egy új struktúrájú jogszabály-véleményezési hálózatot alakítottunk ki, láttunk ehhez hozzá. Soha nem látott méretekben kerül ma már arra sor, hogy a hozzánk érkező jogszabályokat az egész bírói karral véleményeztessük. Ezeket megfelelő struktúrában tudjuk összegezni, és saját kezdeményezéseinket is összefogottan és összeszedetten terjesztjük a minisztériumok elé, illetőleg terjesztjük be ismertetésképpen, tájékoztatásképpen az alkotmányügyi bizottság elé.

Természetesen ezekben a véleményekben hangsúlyos szerepet kap a Kúria véleménye. Még abban az esetben is szerepeltetjük a kúriai véleményeket elkülönítetten, hogyha a bírói kar egészének véleménye esetleg ettől eltér, és talán az Országos Bírósági Hivatal, némely esetben a bírói kar véleményét támogató előterjesztéseket tesz. Ezek az ellentétek vagy ellentmondások egyébként többnyire akkor alakulnak ki, hogyha a bírók munkaterhével kapcsolatos jogszabály-véleményezésről van szó, amelyeknek a terhét az alsó fokú bírók sokkal erőteljesebben érzik, mint ahogyan az a Kúriáról esetleg alkalmanként látszik.

A döntés-előkészítés során minden más egyéb kérdésben is soha nem látott nyíltság és nyilvánosság valósul meg a bírósági szervezeten belül, ami időnként még a sajtóban is visszhangot vált ki. Én azt gondolom, hogy ez is egy olyan folyamat, amelyhez előbb-utóbb mind a közvélemény, mind pedig a bírói kar hozzá fog szokni, és el fogja azt fogadni, hogy nemcsak a döntések lesznek közölve a bírókkal és a közvéleménnyel, hanem az a folyamat is látható lesz, ahogyan ezeket a döntéseket kialakítjuk. Amit mindannyiuk figyelmébe ajánlok, az a külső bírósági honlapnak a megújítása. Azt gondolom, hogy Európában is példaértékű az a frissesség, naprakészség, amelyet ott megjelenítünk. Ez vonatkozik egyébként a Kúria honlapjára is, ahol kiváló és nagyszerű szakmai anyagok is megjelennek napról napra, amit ugyancsak ajánlok a figyelmükbe.

A szolgáltató bíróság, amelyet a legfontosabb célként határozhatnék meg, ennek keretében éppen az önök közreműködésével is elindítottuk a bírósági mediációt, megerősítettük a tanúgondozás intézményét, részt veszünk, illetőleg elindítottuk a gyermekközpontú igazságszolgáltatás projektet, aminek keretében számos jogszabály-módosítást terjesztettünk a jogalkotók felé. Közismert már a nyitott bíróság program, amelyben több ezer igazságügyi alkalmazott vesz részt, és középiskolások tízezreit tudtuk megszólítani ezzel a programmal.

A munkateher-csökkentés keretében több jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, amelynek következtében a bírói hatáskörök úgy csökkentek, hogy azokat a segítők tudják kiszolgálni és ellátni, tehát egyfajta nyugati modell felé próbálunk elindulni ebben a körben. Bírói létszám-átcsoportosítások történtek. Az adminisztratív személyzet létszámbővítésére került sor, ehhez a kormányzat támogatást nyújtott, hiszen a tavalyi évben közel 400 segítővel több került be a bírósági szervezetbe, és szeptember 1-jétől újabb 109 fős létszámbővítésre kerülhetett sor a központi régióban. Új tárgyalótermeket alakítottunk ki a fővárosban.

Az ügyhátralék csökkenése jellemző szinte minden bíróságon és minden bírósági ügyszakban. Néhány adatot emelek ki, ami a Fővárosi Törvényszékre jellemző, de ebből sokat találnak a beszámolóban is. Itt a helyi, első fokú büntetőügyekben 38 százalékos a folyamatban lévő ügyek csökkenése 2011-ről 2012-re. A törvényszéki első fokon 17 százalékos ez a csökkenés, a civilisztikában, a járásbírósági szinten 10 százalékos a csökkenés, törvényszéki szinten pedig 18 százalékos csökkenésről lehet számot adni. A 2013-as első félévben pedig ez a csökkenés a büntető törvényszéki első fokon már 42 százalékos, tehát most érte el a törvényszéki büntetőügyszak az országos átlagot. Ez azokra a felmerülő egyedi ügyekre már nagyon komoly megoldást kínál mindannyiunk számára, amelyek a közelmúltban is a közvélemény kritikáját vonták maguk után.

A következő a bírósági képzés megújítása, ahol akkreditált képzéseket indítunk el mediátorok számára, és ezt az egész képzési rendszert úgy szeretnénk megújítani, hogy egy stratégia került kidolgozásra, amelyben a bírói képzés is, ahogyan ma az orvosi képzés is, kreditpontokhoz köthető lesz, és szeretnénk megnyitni a kapukat, sőt ez történt már a 2012-es évben, az összes többi hivatásrend előtt is, ügyvédek, ügyészek előtt.

A bírósági épületek megújításában is előrelépés történt, hiszen a Debreceni Járásbíróság új épületének a kialakítására most már igazán elindultak a közbeszerzési eljárások, az építkezéshez ténylegesen hozzá tudnak fogni talán már az idei évben. 50 év legnagyobb bírósági beruházása indul el a Budapest Környéki Törvényszék helyzetének rendezésével, ahol még egy műemlék jellegű épület felújítását is tervezzük, ez az úgynevezett Fischer-Villa, amely a Bauhaus-építészet egy gyöngyszeme; nemzetközi szakirodalom is folyamatosan szerepelteti a publikációkban ezt az épületet. A Kúria visszaköltöztetéséhez is kaptunk komoly segítséget, amelynek az eredményét hamarosan közzé fogjuk tenni.

Összességében szeretnék köszönetet mondani a Kúria elnökének, a bírósági vezetőknek, a bíróknak, az alkalmazottaknak, az Országos Bírósági Hivatal dolgozóinak, a másik két hatalmi ágnak, többek között önöknek is ahhoz a segítséghez, amelyet a jogszabály-módosításokban, a költségvetés megszavazásában biztosítottak nekünk, és kérem önöktől a jövőben is ezt a közreműködést és támogatást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu