DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a Lehet Más a Politika úgy látja, hogy háromévnyi kormányzás után már nem álmokról, hanem a valóságról kellene beszélni abban az esetben, hogyha a költségvetést tárgyaljuk. Mi azt látjuk, hogy beharangozott, de meg nem valósított projektekről van szó, soha nem átgondolt ígéretekről, kommunikációs blöffökről az elmúlt időszakban, és most pedig a valóság ezzel szemben teljesen más. Ugyanis ami ebben a költségvetésben nincs benne, de amit önök megígértek korábban, az már nem fog az önök kormányzása alatt megvalósulni, tehát láthatóan önök adósak fognak maradni a választóknak.

Miről is van szó, hogyha adósságlistáról beszélünk, Orbán Viktor kormányának az adósságlistájáról? A tágabban értelmezett zöldügyek terén meghökkentően hosszú az önök adósságlistája, ugyanis amikor a kabinetük megalakult, akkor Orbán Viktor azt ígérte, hogy a zöldtárca rendszerváltás óta töretlen önállóságának a megszüntetése nem fog a környezet- és a természetvédelemnek a leértékelődésével járni. Ehhez képest pedig azt láthatjuk, hogy a vidékfejlesztési tárcának tulajdonképpen az egyik alügyosztályaként működő környezetügyi államtitkárságnak olyan kardinális környezeti és természetvédelmi dilemmákról sincsen hallható véleménye, mint például a Paksi Atomerőmű bővítésének a kérdése vagy a nemzeti parki védett földek szétosztogatása Orbán Viktor és a Fidesz-vezérkar barátai között, vagy a Kishantosi Ökológiai Centrumnak a bezárása, vagy éppen a Normafa beépítése. Azt látjuk, hogy ezen a téren a legrosszabb sejtéseink váltak valóra: az Orbán-kormányban jelenleg nincsen senki, aki a környezeti szempontokat kellő súllyal, akár más tárcákkal vagy a Fidesz-holdudvarral szemben képviselni tudná.

Beváltatlan ígéret maradt az is, hogy egy projekt, amit még otthonzöldítésnek neveztek el, volt a Nemzeti ügyek politikája című légvárgyűjtemény, Matolcsy György írt egy gazdasági fejezetet ebben a gyűjteményben, és szó szerint azt írta, hogy egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene, és ez a befektetés az országnak kevesebb mint tíz év alatt megtérülne.

Igaz, a program költségigényét nem mellékelték, de mi kiszámoltuk, és azt számoltuk, hogy körülbelül 70-100 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy egy érezhető volumenű, később már nagyrészt önfinanszírozó, komplex épületenergetikai program el tudjon indulni ebben az országban. Jelzem önöknek, hogy a választások után a kormánykommunikációban szerepelt a zöldberuházási rendszer és a fejlesztési eszközöket kezelő zöldbank is. Forrásként legtöbbször az uniós támogatásokat jelölték meg vagy éppen a kvótabevételeket.

Na most, azt látjuk, hogy az elmúlt három évben a lakások energiahatékonyság-növelési és zöldberuházásaira adott összes költségvetési támogatás kevesebb volt mint 5 milliárd forint. Az látható ebből, hogy ez a kevés pénz körülbelül néhány ezer lakásra volt elegendő, a zöldbanknak ugye, híre-hamva sincsen, a zöldberuházási rendszer potenciális forrása, a kvótabevételek pedig folyamatosan nyom nélkül tűnnek el a központi büdzsében, nem arra fordítva őket, mint amire valók lennének, és ahol nagyon jól megtérülnének az ország számára, és munkahelyeket is tudnának teremteni.

Külön ki szeretném emelni a tanyafejlesztésre szánt minimális és egyre zsugorodó keretet. Ugye, azt látjuk, hogy több mint 300 ezer honfitársunk él tanyasi viszonyok között, és korábban 1,9 milliárd forint állt rendelkezésre az életkörülmények javítására, ez már - azt gondolom - így is botrányosan kevés, most jövőre már csak 1,4 milliárd forintot szánnának erre a célra. Ez azért is felháborító, mert az látható, hogy a Fidesznek kedves agrároligarchák sorra kapnak pénzeket, ott van például a Csányi-tehenészet, ami milliárdokat kapott, holott néhány új munkahelyet hozott létre. De hogyha akár azzal vetjük össze, hogy például van a tervezett szilvásváradi lovas központ, ők ugye, pontosan 1,4 milliárd forintot kapnának, és ha ezeket összevetjük egymással, akkor azt mondhatjuk, hogy Orbán Viktor kormánya még a lovak számára is több komfortot biztosít, mint a tanyasi emberek számára. Azt gondolom, hogy ez így elég vállalhatatlan az önök szempontjából is.

Van itt egy másik súlyponti terület, amit fontos megemlíteni akkor, hogyha zöldpolitikáról beszélünk. Ilyen konkrétan az energiapolitika. Azt látjuk, hogy a kabinet folytatja az átláthatatlanságnak és a trükközésnek a gyakorlatát a szén-dioxid-kvótabeli bevételekkel kapcsolatban is. Holott nagyon fontos, hogy pont ezek a bevételek lehetnének a lakossági energiahatékonysági programoknak a fő forrásai. Ezek keservesen hiányoznak ma Magyarországon. Ráadásul, hogyha megnézzük a 2014-es költségvetésnek a tervezetét, akkor azt látjuk, hogy a kormány jelentős kvótabevétel-növekedéssel számol. Idézem szó szerint: "az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítéséből származó bevétel emelkedését az okozza, hogy a 2013. évhez képest csaknem kétszeresére nő az értékesítendő kvótamennyiség, mivel a villamosenergia-szektor már nem részesül ingyenes kiosztásban". Nos, mégis azt látjuk, hogy az így szerzett pénznek csak az 50 százalékát, tehát a felét folyatnák be a zöldgazdaság-finanszírozási rendszer jogcímcsoport-előirányzataiba. Hogy pontosan mennyi pénzről van szó, és mi az oka a felezésnek, arról nem szól a javaslat, holott azt gondolom, hogy ezt mindenképpen érdemes lenne megtudni.

Ott van szintén az épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat. Úgy is fogalmazhatnék, hogy bohózatba illő összeg: 743,7 millió forinttal fog gazdálkodni. Tavaly egy kicsit több volt, az is elenyészően kevés a feladat kaliberéhez viszonyítva, de hogy mi a magyarázat a csökkentésére, az számunkra végképp érthetetlen.

Azt látjuk, hogy a teljes zöldgazdaság-finanszírozási rendszer 9,25 milliárd forintból működik majd, de azt is láthatjuk, hogy az eddigi tapasztalatok szerint szinte kizárólag cégek és közületek energetikai beruházásait támogatnák, és ugye azt nem felejtjük el, hogy legutóbb a botrányba fulladt és visszavont pályázatoknál kiderült, hogy milyen nyertesek vannak. Tehát azt is láthatjuk, hogy a vállalkozások nagy része kormány közeli, úgyhogy én azt gondolom, hogy összességében ez aligha fog változtatni a magyar háztartások helyzetén, amiknek ugye regionális viszonylatban is kiugróan magas az energiafogyasztása, és ez pontosan azért van, mert ezek a házak nincsenek kellően leszigetelve. A magyar lakosság ezt nem tudja megfinanszírozni. Azt gondolom, hogy a magyar emberek megérdemelnék, hogy ebben segítsen nekik az állam.

Ott látható még a "hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez" címen szereplő 100 millió forintos tétel is, ami, azt gondolom, hogy eltörpül az energiaadókból beszedett százmilliárdokhoz képest, de hogyha összehasonlítjuk akár az energia-nagykereskedő MVM szintén százmilliárdos profitjával, akkor azt gondolom, hogy ez szánalmasan alacsony összeg. Ez az a forrás, amit a kormány saját forrásból biztosítana arra, hogy a legrászorultabb embereknek az energiaköltségét leszorítsa. Azt gondolom, hogy ez méltatlanul kevés.

Hasonlóan kevéssé izgatja kormányerőinket a környezetbiztonság is. Itt konkrétan a szállópor-szennyezésre gondolok. Ez a szennyezés évente több ezer ember életébe és tízezrek egészségébe kerül. A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy jelenleg uniós kötelezettségszegési eljárás is folyik hazánk ellen, pontosan azért, mert a problémát olyannyira elodázták az elmúlt időszakban. Úgyhogy nem igazán értem, hogy ilyen körülmények között és ilyen kilátásokkal hogy lehet az, hogy még a tavalyinál is kevesebbet, tehát 72 helyett 54 millió forintot terveznek erre a célra elkölteni. Úgy is fogalmazhatnék, ha már itt az előbb ilyen sokat szóba kerültek a stadionok, hogy Orbán Viktornak a stadionjaiban még a focikapuk hálója is többet ér, mint az, amit önök a szállópor-szennyezés enyhítésére kívánnak költeni. Én azt gondolom, hogy ez a kormányzat értékrendjét jól tükrözi.

(17.40)

Hozzáteszem, hogy van itt még felfoghatatlannak látszó költésterv is. Itt van például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amelyik 7 milliárd forint működési költséget kap, aminek a fele kifejezetten személyi kifizetésekre fog elmenni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon beszédes szám.

Megint az LMP-re mint zöldpártra maradt az a feladat, hogy módosításokkal igyekezzen korrigálni a legkirívóbb és a fenntarthatóság követelményeinek száz százalékig ellentmondó elképzeléseket a kormány költségvetési törvényjavaslatában. Mindenképpen foglalkozunk a tanyaprogram kiadásaival, illetve a szállóporszennyezés elleni küzdelmet szolgáló pénzügyi keret megnövelésével. Azt gondolom, ha százezrek életminőségén javítunk ilyen minimális összegekkel, az borzasztóan fontos, de ezek eltörpülnek például a Simicska-cégbirodalom napi bevételei mellett, amelyek nagy része szintén közpénzből származik.

Szintén fontos számunkra a civil zöldszervezetek költségvetési támogatása. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ezek az egyesületek és alapítványok olyan állami természet- és környezetvédelmi feladatokat vállalnak át és végeznek el rengeteg önkéntes munkával, minimális anyagi segítséggel, amiket valójában a kormánynak kellene ellátnia, ha egyáltalán érdekelnék kormányunkat a környezeti értékek. A legalapvetőbb feladat lenne, hogy ezt a költségvetési sort, a civil zöldszervezetek költségvetési támogatását megemeljék, hogy ezt a fontos feladatot továbbra is el tudják látni. Így is rengeteg önkéntes munkára és áldozatkészségre van szükség a részükről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig át fogok térni a költségvetésnek a szociális szférát érintő kiadásaira. Itt is nagyon fontos, hogy ha költségvetésről beszélünk, előtte megvizsgáljuk, milyen az a valóság, ami fogad minket, ha végignézünk a magyar társadalmon. Azt látjuk, hogy amióta Orbán Viktor és kormánya hatalomra került, azóta folyamatos az elszegényedés és az egyenlőtlenségek növekedése. Nem igazán lehet másként értelmezni a "Magyarország jobban teljesít" szlogent, mintsem egy egyszerű kormánypropagandaként, hiszen azt látjuk, hogy folyamatosan nő a szegény emberek száma az országban. Jelenleg a társadalom 17-18 százaléka minősül hivatalosan is szegénynek. Azt mondhatjuk, hogy néhány év alatt harmadával nőtt a szegények száma ebben az országban. Azt gondolom, hogy a kormánynak ezért viselnie kell a felelősséget.

Ha a létminimum-számításokat nézzük, azt látjuk, hogy jelenleg a társadalom 40 százaléka létminimum alatt él, és az arányuk szintén növekedett. A tények makacs dolgok. Ebben az országban a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok pedig egyre gazdagabbak lesznek, és a társadalom egyre inkább kettészakad. Azt gondolom, hogy a XXI. században egy felelős kormánynak fel kell tudnia vállalni azt a feladatot, hogy a társadalmat egyben tartsa. Én azt látom, hogy az Orbán-kormány ebben a vállalásában csúfosan megbukott. Igazából úgy is mondhatnám, hogy önök nem a szegénység elleni harcban, hanem a szegénység újratermelésében teljesítettek jobban. Ennek az is az oka, hogy bár 2010 után szegénységellenes intézkedések sorát vezették be, de sajnos azt látom, hogy a mostani költségvetés semmilyen tekintetben nem gondolkodik máshogy, mint ahogy önök korábban gondolkodtak. Annak ellenére, hogy világosan látszik, mennyivel nőtt a probléma, az országban mekkora a probléma, önök ebben a költségvetésben ezt egyáltalán nem korrigálják.

De vizsgáljuk meg a jóléti funkciókat! Például a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások költségvetési főcsoport finanszírozása GDP-arányosan nézve tovább csökken és újabb mélypontra kerül. Egyre több a szegény, egyre kevesebbet véd a szociális háló. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a családi adókedvezmény ugyan szóba került, de azt fontos látni, hogy ennek a kismértékű kiterjesztése a létminimum alatt élő embereket, a szegényeket továbbra sem fogja érinteni. Ellenben vannak a rászoruló családokhoz bizonyíthatóan elérő családtámogatások és szociális juttatások, de ezek összege 2008 óta nem emelkedett, sőt önök bizonyos támogatásokat kifejezetten csökkentettek vagy a hozzáférésüket szigorították. Azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetés ezeket a befagyasztott ellátásokat változatlanul hagyja, így azok reálértéke tovább fog zuhanni. Így ez a költségvetés arról szól, hogy jövőre a szegény embereknek még nehezebb élete lesz, mint eddig volt, pedig eddig is már - ahogy a számok is mutatják, és ahogy a mindennapi tapasztalat is mutatja - nagyon keserves körülmények vannak ebben az országban.

Összességében azt látjuk, hogy nemcsak ezeket a káros folyamatokat megakadályozó, azokat megfordító lépések hiányoznak, hanem azok a speciális programok, támogatások vagy segítségnyújtás sem látszik ebben a költségvetésben, ami a nélkülözésből és a szegénységből való kikerüléshez szükséges lenne. Azt látjuk, hogy önöknek van ez a közfoglalkoztatási programja, a közmunkaprogram, ami gyakorlatilag az egyetlen válaszuk arra, hogy próbáljanak valamit tenni a munkaerő-piaci integrációval kapcsolatban, holott most már világosan látható, hogy ez a program nem fogja az embereket a nyílt munkaerőpiacra visszasegíteni. Megismerhettem a Belügyminisztérium álláspontját is, ők 7 százalékossá tették azt a rátát, ami a közfoglalkoztatásban lévő emberek nyílt munkaerő-piaci visszavezetését érinti, tehát a közfoglalkoztatottak 7 százaléka tud visszakerülni a nyílt munkaerőpiacra. Ez a program sokkal inkább a folyamatos segély, közmunka, esetleg a segélyből való kikerülés, ellátatlan státus körforgást hozta létre a szegény lakosság körében. S azt is látjuk, hogy olyan emberek is a szegények közé kerülnek, akik korábban még nem számítottak annak, nem érezték magukat annak. Ez is az önök kormányzásának az idején történt meg.

Ezek elég elkeserítő folyamatok. Számomra főleg az a felfoghatatlan, hogy önök ebből semmit nem érzékelnek. Ez a költségvetés világosan mutatja, hogy önök 2010-ben látták valamilyennek a világot, de azóta egyszerűen nem néztek ki, nem nézték meg, hogy mi történik. Folyamatosan van két-három jó szlogenjük, amelyekkel megpróbálják a társadalmi problémákat elfedni, de ha számokról van szó, a társadalmi igazságosságról van szó, és arról, hogy hogyan lehet felosztani a közös javainkat úgy, hogy a lehető legjobban járjon az ország egésze, önök ebben képtelenek előrehaladni.

Különösen fájó, és engedjék meg, hogy ezt személyesen is nagyon nehezményezzem, mert nagyon sokat foglalkoztam a nyári szociális gyermekétkeztetés programjával, és sokszor elmondtam, hogy amikor nyáron véget ér az iskola és az óvoda, akkor a rászoruló gyermekek négyötöde nem kap naponta egy tál meleg ételt. Már elmondtam önöknek, hogy ezen nagyon egyszerűen tudnának segíteni: 10-12 milliárd forintra lenne szükség - be is adtam ehhez egy országgyűlési határozati javaslatot -, sem azonnal, de mondjuk, három év alatt el lehetne jutni odáig, hogy ez rendelkezésre álljon. Vagy ki lehetne dolgozni egy olyan támogatási formát, amelyben az önkormányzatok valóban tudnának pályázni. Az egyik probléma ugyanis az, hogy kicsi a költségvetési forrás, és ebben a költségvetési javaslatban sem növelik ezt meg jelentősen. Az összes kiadáshoz képest gyakorlatilag egy láthatatlan tétel. Kiszámoltam, hogy az összes költés alig több mint tizenhárommilliomod százaléka az, amit önök a gyermekéhezés felszámolására juttatnak a nyári időszakban. Én azt gondolom, hogy a gyerekek ennél sokkal többet érdemelnének, főleg egy olyan országban, ahol a szegénység ilyen ütemben növekszik. Azt látom, hogy 2013-hoz képest önök csupán 240 millió forinttal növelték meg ennek a programnak a keretösszegét. Önök ezt abból vették, hogy az idén ennyi többlettel lehetett volna az összes pályázó önkormányzatot támogatni. De én már többször elmondtam önöknek, és nyilván még nagyon sokszor el fogom mondani, hogy a pályázati rendszert úgy kalibrálták, hogy az önkormányzatok jelentős része nem is tud pályázni erre a programra, ezért is maradt alacsony az igények száma. Önöknek azon kellene dolgozniuk, hogy az önkormányzatok segítséget kapjanak, hogy tudjanak pályázni és tudjanak élni ezzel a lehetőséggel. Egy ilyen programnak országszerte nagy támogatottsága lenne, mert ezek közvetlenül tudnának segíteni, viszonylag gyorsan az egyik legégetőbb szociális problémán ebben az országban, méghozzá a gyermekéhezésen.

Végezetül engedjenek meg egy átfogó gondolatot. Nagyon sokat hallom a fideszes képviselőtársaktól a szociálpolitikát mint egy mostohagyermeket emlegetni. Önök azzal büszkélkednek, hogy azt akarják, hogy az emberek munkából éljenek meg és ne segélyből, ezért az a szociálpolitika, amit gyakorolnak, ehhez megfelelő. Én azt gondolom, hogy önök sem a szociálpolitika súlyával, se a funkciójával nincsenek tisztában, ugyanis egy erős szociálpolitika pontosan arról szól, hogy az egyes emberek foglalkoztathatóságát növeli. Pont arról szól, hogy az egyes egyének tulajdonsága, képessége jobbá válik annak érdekében, hogy a társadalomban a lehető legjobban tudjon boldogulni - úgy gondolom, ez mindannyiunk érdeke -, és ugyanúgy, mint az oktatásügy vagy az egészségügy, ez egy beruházás a társadalomba, ami képessé teszi az embereket arra, hogy részt vegyenek a mindennapokban, hogy életben maradjanak akkor is, amikor a körülmények rosszra fordulnak. A szociális támogatások és a szociális munkások is ezeknek a különböző akadályoknak a leküzdését szolgálják és az emberek foglalkoztathatóságát növelik.

Önök az emberekről úgy beszélnek, mint akik lusták és csak a segélyre várnak. Szerintem ez egy nagyon méltatlan megközelítés. Azt gondolom, hogy ebben az országban az önök gazdaságpolitikájának és az önök teljesen hibás társadalompolitikájának köszönhetően folyamatosan egyre újabb és újabb rétegek kerülnek az út szélére, és önök az égvilágon semmit nem tettek azért, hogy ezen változtassanak. Hadd említsem meg, hogy önöknek volt az az ígérete, hogy rengeteg munkahelyet fognak létrehozni, 1 millió munkahely megteremtéséről értekeztek tíz év alatt. Azt gondolom, észre kellene venniük, hogy jelenleg csak közmunkahelyeket teremtenek, a mai KSH-adatok is azt bizonyítják, hogy egyértelműen a közfoglalkoztatás, a közmunka számának a növekedése az, ami előrehúzza a statisztikákat.

(17.50)

Ez az a program, ami többe kerül, mint egy valós munkahely-teremtési program. Ha önök végre megállnának ezen a lejtőn lefelé vezető úton, amivel az egész országot magukkal rántják, akkor végre elkezdenének munkahelyet teremteni. Ebben például az általam itt elmondott szociálpolitikának nagyon fontos szerepe lenne, egy valós, erős szociálpolitikának. Ugyanilyen fontos szerepük lenne a tágan értelmezett zöldkiadásoknak is, például az épületenergetika megfinanszírozásának. Nagyon sok munkahelyet tudnának azzal teremteni, ha végre ezt az országot leszigetelnék, és nem orosz gázzal fűtenénk az utcákat.

Egyébként ez önöknek választási ígéretük is volt, éppúgy, mint az önök elődjének. Érdekes, hogy minden kormány, amikor ellenzékben van, tudja, hogy hogyan lehet munkahelyet teremteni, amikor kormányra kerül, akkor ezt a tudást elfelejti, és elkezd teljesen más elvek szerint politizálni. Sajnálattal látom, hogy ez a költségvetés nem javulást, hanem rosszabbodást fog hozni azoknak a szegény embereknek, akiknek már eddig is nagyon sokat kellett önöktől eltűrniük. Azt pedig zöldpárti képviselőként sajnálattal látom, hogy önöknek a fenntarthatóság mint olyan az égvilágon semmi nem jelent.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu