DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen már kifejtettem, most is megismétlem, hogy én úgy látom, hogy ilyen hirtelen felindulásból elkövetett jogszabályalkotás esetével állunk szemben, ami nem egy szokatlan módszer az igen tisztelt kormányzó párt részéről. Emlékezzünk csak a március 15-e körüli havas eseményekre, amikor a kormányzati impotenciát palástolandó, és az ottani SMS-eket negligálandó olyan törvény-előterjesztés született, hogy hóban nem szabad lopni.

(21.00)

Ezzel vonták le tulajdonképpen a konzekvenciát, módosítva a büntető törvénykönyvet. Aztán számos esetben dobálták vissza az ellenzék Btk.-módosítási előterjesztéseit, mondván, hogy majd születik a koherens, egységes büntető törvénykönyv, majd ott szabályozásra kerül valamennyi probléma, és akkor nem lesz ezzel gond. El is fogadtuk az új büntető törvénykönyvet, most ehhez képest alig telik el egy-két hónap, és lám-lám ismét itt van egy Btk.-módosítás előttünk.

Ezzel két problémát látok, egy politikait, meg egy szakmait, mindkettő elég terhes. A politikai az, amit elmondtam. Úgy gondolom, hogy ez figyelemelterelő akció. Videó eddig is készült már, a trafikmutyik kapcsán került elő egy-két felvétel, akkor nem kellett jogszabályt csinálni. Nálunk előkerült egy olyan videó, amely narkós fideszeseket valószínűsített, és hadd mondjam, hogy valószínűsített, mert én ezt mesélem el a videó tartalma alapján. Akkor sem kellett Btk.-t módosítani. Aztán van ez a zuglói hangfelvétel, amely korrupciógyanús felvétel, akkor sem kellett módosítanunk Btk.-t. Most kell Btk.-t módosítanunk, mert úgy látja az igen tisztelt kormányzó párt, hogy legfőbb ideje most már belenyúlni és móresre tanítani részben az ellenzéket, részben a sajtót, részben mindazokat, akik az előttünk álló választási kampányban kényelmetlenséget okozhatnak nekünk.

A másik gondom szakmai jellegű. Elnézést is kérek, kicsit meg vagyok sértődve, tetszenek tudni. Én egy büntetőjogász vagyok, nekem van egy szakmám. Tudom én azt, hogy végül is a parlament jogszabályokat alkot, de azért a büntetőjogszabály-alkotás egy bizonyos szakma. Higgyék el, drága képviselőtársaim, én sem akarok operálni, nem akarok hőerőművet tervezni, mert ahhoz nem értek. De a Btk.-hoz speciel értek, hisz jó ideje alkalmazom is, és ez, ami előttünk fekszik, bizony szakmailag is kicsit csípi a szemem. Ami itt előttünk fekszik - ezt szintén elmondtam a bizottsági ülésen -, egy kis elégtétellel tölt el, és jó szándékúlag mondom, hogy az előterjesztők között nem fedeztem fel jogászt. Ez egy nagyon fontos dolog. Mert ha felfedeztem volna, sírógörcs kerülgetett volna. Szinte magam előtt látom Békés professzor urat, egykori büntetőjog-professzoromat, ahogyan csóválja a fejét, amikor tanítja az igen tisztelt jogásznebulóknak, hogy mi az a jogszabály-alkotási folyamat, amit nem szabad megcsinálni. Körülbelül ezt tartom a kezemben.

Van két törvényi tényállás, ami közé besuvasztanánk az úgynevezett becsület csorbítására alkalmas hang- és képfelvétel készítését. Van a becsületsértés, van a rágalmazás, amit bárhogyan el lehet követni, ahogy azt a bírói gyakorlat kimunkálja. Aztán lesz egy olyan, amikor hangfelvétellel, videofelvétellel lehet ugyanezt elkövetni. Ezt már privilegizáljuk, kiemeljük ebből az elkövetési rendszerből, és most azt mondjuk rá, hogy igen, ez olyan súlyos cselekmény, hogy külön kell pönalizálni. Ami e tekintetben kicsit szemet szúr, hogy sem a becsületsértésnek, sem a rágalmazásnak nincs gondatlan alakzata, igen tisztelt képviselőtársaim! Igen érdekelne az az indoklás, amikor azt mondják, hogy ha nem hangfelvétellel meg képfelvétellel csinálom, akkor nem büntetem a gondatlanságot, sem a rágalmazásnál, sem a becsületsértésnél, ez viszont olyan súlyos, hogy itt még a gondatlanságot is büntetem.

Tessenek figyelni, most mondom a vastagját! Az tényleg egy jogalkotási nonszensz. Azt mondja a 226. §, amelyik célzatos bűncselekményt csinál ebből a dologból, hogy abból a célból, hogy mások becsületét csorbítsa, hamis..., s a többi, s a többi, csinál, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a szándékos elkövetés. Azután jön a gondatlan. Azt mondja a (3) bekezdés, hogy aki mások becsületének csorbítására alkalmas... úgy hoz nyilvánosságra, hogy gondatlanságból nem tud arról, s a többi, s a többi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tessék nekem megmondani, hogy ha a szándékos elkövetést egy évig szankcionálom, meg a gondatlan elkövetést szintén egy évig szankcionálom, mi az indoka, hogy a szándékos és a gondatlan alakzatot ugyanazzal a szankcióval sújtom? Ilyet tényleg nem látott a jogtörténet, hogy a gondatlanságot és a szándékosságot ugyanúgy fogom büntetni!

Azt mondom, igen tisztelt államtitkár úr, hogy ezt jó mélyre tessenek elásni, mert ha ezt megtalálja egy jogtudós vagy egy oktató, magukon fog nevetni, nem egész Európa, a fél világ, amikor előterjesztik majd ezt a fajta jogszabály-előterjesztést. Tehát a jó szándék beszél belőlem, higgyék el! Tehát az az én kérésem, hogy ezt nagyon gyorsan tessenek elvinni a Ház elől, vonják vissza, amíg lehet mindenféle gond nélkül, mert ha nem teszik meg, bizony nevetségessé válunk a jogszabályalkotással. Aztán majd jön az a bíróság, akit az imént, az előző napirendi pontban mindenféle vádakkal tetszettek illetni, hogy ilyen meg olyan ítéletet hoz - ez alapján majd mit fog hozni, mit tetszenek gondolni? Amikor a szándékos meg a gondatlan elkövetést ugyanazzal a büntetési tétellel szankcionálom? És akkor majd megint fel tetszenek szólalni, hogy ideállt ennek az oldalára a bíróság, meg annak az oldalára. Ilyen jogszabályalkotás után nem lehet jó ítéletet hozni, tessenek nekem ezt elhinni!

Az az én igazán jó szándékú javaslatom, hogy tessenek visszavonni ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu