KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Koszorús képviselő úr elmondta azt, amiben alapvető vitánk van a kormánypártokkal a törvényjavaslat kapcsán. Alapvető vita az, hogy az emlegetett országgyűlési határozat, illetve az elfogadott energiastratégia felhatalmazást ad-e a kormánynak, hogy egy ilyen nemzetközi szerződést kössön. Nekünk az a határozott véleményünk, hogy nem. Nem adott ilyen felhatalmazást sem az országgyűlési határozat, és jó lenne, hogyha valaki a kormánypárti padsorokból felolvasná az országgyűlési határozatnak azt a tételét, azt a mondatát, amit ők úgy értelmeznek, hogy fölhatalmazást kapott a kormány arra, hogy ilyen nemzetközi megállapodást kössön.

Az az országgyűlési határozat, amit sokak emlegetése szerint négyötödös többséggel fogadott el a parlament, arra ad a mindenkori kormánynak felhatalmazást, hogy a megfelelő előzetes vizsgálatokat, hatástanulmányokat elvégezze, és az Országgyűlés elé terjessze ezt az adattömeget, hogy az Országgyűlés megfelelő szakmai előkészítés után felelős döntést hozhasson. Kérdezem a kormánypárti képviselőket, hogy önök megismerhették-e ezeket az adatsorokat, amelyek például igazolják azokat az állításokat vagy azon állítások sorozatát, amit itt kormánypárti képviselők, kormánytagok, államtitkárok fölsoroltak akár a gazdaságosság kérdésében, akár az egyéb beruházási szükségletek kérdésében. Én úgy gondolom, hogy önöknek a legkönnyebb dolguk lenne akkor, hogyha ezek az adatsorok az önök rendelkezésére állnának, és az ellenzéki képviselők felszólalásaira mi sem lenne könnyebb reagálni, mint elővenni és utalásokat tenni ezekre a sorokra. Ezzel szemben sajnálatosan azt kell megállapítanunk, hogy önök egyetlenegy mondat alapján döntenek, tulajdonképpen a kormányfő azt mondta, hogy bizony isten, ez egy jó üzlet lesz, tisztelt képviselőtársaim, fogadjátok el. Ezen döntés alapján kell önöknek felelős döntést hozni az ország több évtizedes jövője tekintetében, egy olyan ügyben, amely hallatlan anyagi és egyéb más következményekkel jár az országra nézve.

Csak példaként említeném azt önöknek, hogy a 4000 milliárd forint, amit most emlegetnek mint beruházási költség, annak az 5 százalékos kamata több, mint jelenleg Paks éves árbevétele, tisztelt képviselőtársaim. Egy ilyen ügyben hogyan lehet felelős döntést hozni akkor, amikor fogalmuk sincs arról, hogy az alapvető beruházáson túl milyen egyéb kapcsolódó fejlesztésekre lesz szükség? Mert azok, akik egyébként a terület ismerői és szakértői, azok mind nyilvánvalóvá tették, hogy egy ekkora kapacitású atomerőmű gazdaságosan csak akkor üzemeltethető, ha úgynevezett zsinórmenetben működik, tehát akkor is termel villamos energiát, amikor azt a villamos hálózat, a fogyasztás Magyarországon nem tudja igazából elfogyasztani. Tehát magyarul, egyéb beruházásokra, például tározós erőművekre is szükség van ahhoz, hogy egy ilyen fejlesztés gazdaságosan működtethető legyen. Ez se kevés pénz, de beszélni kellene róla, mert az elmúlt évtizedekben erről is vita volt Magyarországon, hogy szükség van-e és lehetséges-e ilyen fejlesztéseket megvalósítani.

De azt mondják önök, hogy ez egy nagyon jó üzlet Magyarország számára. Mi sem lenne könnyebb, mint hogy ezt az adatsort egy Excel-tábla formájában ideterjesztenék az Országgyűlés elé, és azt mondanák, hogy bemutattuk, hogy így fog működni a rendszer, ilyen anyagi következményei lesznek, ennyi árbevétele és nyeresége származik, és íme, bemutattuk, hogy valóban, ez nagyon jó üzlet. Ezzel szemben mindenki arról beszél, aki szakértő, hogy a jelenlegi viszonyok között - és nem az öt évvel ezelőtti állapotokról beszélek -, a jelenlegi árviszonyok szerint ez egy soha meg nem térülő beruházás.

(19.20)

Az, hogy mi lesz öt év múlva vagy tíz év múlva, erre természetesen becsléseket lehetne mondani, de most ez a helyzet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ránk lehet sok mindent mondani. Mi csak ezeket az adatsorokat kérjük számon önöktől, és sajnos önök ezt nem tudják a parlament elé terjeszteni (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét. - Kontur Pál: Idő!), tehát a döntés megalapozatlan minden tekintetben. (Kontur Pál: Ülj le, egyes!)

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu