DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Hogy szeresse parlamentjét a nép. Látványos ellentmondásnak tűnik az a jelenség, ahogyan a társadalom követeli jogát az önmaga választotta eredményes és tisztességes kormányzáshoz, ugyanakkor hajlamos ócsárolni és gúnyolni ezt az önmaga választotta intézményt, a törvényhozó és kormányt felügyelő parlamentet. A jelenség átgondolása fényt derít arra a csapdára, ahogyan mindketten hibáznak. Egyrészt a polgár, aki felületesen választja a képviselőt, másrészt, aki azután könnyelműen bánik a felelősséggel. Persze, az ilyen kificamodott állapot nem gyógyíthatatlan. Csakúgy, ahogy az okos kisgazda kigyomlálja a gazt és lenyesegeti a korhadt ágakat, amikor valósággá válik, hogy a föld művelője büszke lehet termékére, mert a fogyasztó bizalommal megveszi. Mindkettő megbecsüli és meg is szereti a másikat. Még egymás erényeit is terjesztik.

A parlamentbe, az Országgyűlésbe megválasztott képviselők és a választópolgárok becsülni és még szeretni is fogják egymást, ha indokuk adódik rá. Az emberek hajlamosak nemcsak panaszkodni, hanem dicsekedni is, nemcsak hibáztatni, hanem dicsérni is. A választópolgár, az ország népe jobban meg fogja becsülni a parlamentet, amikor érdemesnek találja, hogy figyelemmel hallgatva kövesse a Házban elhangzó beszédek közül azt, amelyik őt éppen érdekli. Ne azt kelljen észlelni, hogy túlharsogják az ülésterem zaját olyan bekiabálások, hogy "hazudik". Holott hatásosabb volna azt mondani, hogy ez torzítás, ez szemfényvesztés, nem tetszett tévedni? Sajnos, nem ritkán a durvaság gyűrűzik tovább, vagy még harag is fogalmazódik. És nem a törvényalkotás teljesítményének javára.

Pedig előfordulnak érdemes, tápláló megszólalások is az Országgyűlésben. Ilyen eseteket kiemelni és hasznosítani bizonyos pozitív energiákat termel. Íme, egyetlen példa. Magyarország 1946-ban, ebben a parlamentben, augusztus 1-jén minden idők legnagyobb inflációjából kivezetve, stabilizálta a forintot, stabil pénzt teremtett. A világ legnagyobb eseménye az ilyen, a világtörténelem része. Nem nagyon tudjuk. Pedig megtörtént ebben a parlamentben. A világtörténelem gazdasági csodája volt. Bizonyára érdemes lesz a történelemtudomány eszközeivel számba venni a parlamentnek ehhez hasonló teljesítményeit. Kimeríthetetlen kincsesbánya ez. Én magam egyetemi tanári és kutatói életemből hoztam rálátást, nevezetesen, hogy az "ami létezik, az lehetséges" megjegyzést gyakran említettem itt az esztendők során az Országgyűlésben a 18 esztendei itteni szolgálatom folyamán. Bizony, ami létezik, az lehetséges.

Most pedig kívánok további jó munkát. (Taps.)

Forrás: parlament.hu