DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Urak! Államtitkár Urak! Tisztelt Vendégeink! Először is hangsúlyoznom kell annak fontosságát, hogy valóban, végre vitanap van a magyar parlamentben a paksi bővítésről. Mondjuk, jó lett volna, ha a 2009-es döntés előtt van egy ilyen vitanap. De mindenesetre annak is örülhetünk, hogy egy olyan országban, amelyet úgy hajszoltak bele mindenféle nukleáris projektbe, hogy senki nem kérdezte meg az embereket arról, hogy egyáltalán együtt kívánnak-e élni a nukleáris energia jelentette fenyegetéssel vagy nem, létrejöhet egy vitanap.

Mindazonáltal itt kicsit megdöbbenve hallgattam ezeket a beszédeket. És mielőtt itt nagyon megsajnálnánk a németeket, akik ugye jelenleg Európa második legnagyobb exportőre áram terén, azért hadd mondjam el önöknek, hogy ők az Energiewendével, tehát az energiafordulattal már most 130 ezer munkahelyet teremtettek, és 2020-ig 207 ezer munkahelyet fognak teremteni. Mindezt úgy, hogy Németország szuverenitását erősítik, az országot zöldítik, és biztonságos energiaforrásokat használnak. Azt gondolom, hogy ezt az országot nem sajnálni kellene, hanem sokkal inkább példaként tekinteni arra a fordulatra, amit ők végrehajtottak.

De nézzük meg például Dániát! Nem is olyan rég egy teljes napon keresztül szélerőművek termelte árammal működött az ország. Nem is olyan rég, tavaly decemberben gyakorlatilag a fél hónapot szélenergiával fedezték. És hozzá kell tennem, hogy Európában az elmúlt tíz évben ötszörösére nőtt a zöldenergia részaránya. Ennek következtében, ugye, a piac túlkínálatos lett, és a szabadpiaci árak 60 százalékkal zuhantak. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársak? Mit jelent ez Magyarország számára? Egy olyan ország számára, amely teljesen más utat választott, önöknek köszönhetően? Mi egy olyan vonatra igyekszünk felkapaszkodni, amely utoljára úgy 30-40 évvel ezelőtt robogott, ugye, az atomenergiáról van szó. Az atom-nagykoalíció működött kormányokon keresztül. Soha senki nem vizsgálta meg ebben a parlamentben érdemben, hogy lenne-e egy másik út Magyarország számára vagy sem.

Nézzenek körbe ezen a bolygón! Körülbelül 400 atomerőművünk van, ezek többsége a 70-es években épült, a 80-as évek második fele óta nagyon kevés atomerőmű épül ezen a glóbuszon. Ugye, kiderült, mert voltak balesetek, bármennyire is szeretnék ezt így lesöpörni, volt Csernobil, volt Three Mile Island, itt volt nemrég Fukusima, és bebizonyították azt, hogy ez az energiaforrás korántsem olyan biztonságos, mint amilyennek mondják a mérnökök és a szakemberek. Ráadásul sokkal drágább, hiszen hozzáteszem, az 50-es évek óta nem találunk megoldást arra, hogyan tudjuk véglegesen elhelyezni azt a hulladékot, ami ezekből az atomerőművekből származik. Még az én dédunokáim is látni fogják ezeket a hulladékokat. Még az ő számukra is fejtörést fog okozni, hogy hogyan tudnak tőle megszabadulni. Ezért mondjuk mi, zöldek, hogy ez nem legitim energiaforrás. Mert olyan hulladékot hagyunk hátra magunk után, amellyel még a következő generációk sem biztos, hogy tudnak valamit kezdeni.

Akkor térjünk vissza egy kicsit Európába! Eközben az összes villamosenergia-termelésen belül mindössze 28 százalék az atomenergia aránya, és folyamatosan csökken. És tudják, miért? Mert az atomenergiából termelt áram ára folyamatosan nő. Ezzel szemben ott vannak a zöldenergia-források, amelyek ára folyamatosan csökken. 2009 óta ez a tendencia, tisztelt képviselőtársaim. Németország, Olaszország, Belgium, Svédország és Svájc már deklarálták saját atommentességüket. És ott van Ausztria, amely mindig is azon az állásponton volt, hogy nem fog atomenergiát használni. És tudják, ezek az államok nem azért mondták azt, hogy ők nem használnak atomenergiát, mert korlátoltabbak, mint mi vagyunk. Nem. Nem erről van szó. Ők nem kívánják a társadalomra rászabadítani azokat a veszélyeket és azokat a költségeket, amelyeket az atomenergia jelent.

Milyen kockázatokról beszélünk? Nézzék, értem, hogy önöknek ez fixa ideájuk, hogy egymás mellett fejlesztik az atomot meg a zöldet, de nincs ezen a Földön, ezen az egész bolygón nincs egy olyan ország, amelyik egyszerre tudta volna fejleszteni az atomkapacitását és a zöldenergiát. Gondolják, hogy Magyarország lesz az első? Sőt! Nincs még egy olyan ország ezen a földgolyón, amely annyira kívánja emelni az atomenergia részarányát, mint amit önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, áterőltettek a magyar parlamenten.

(11.10)

Értsék meg már végre: aki atomerőművet épít, az a gyakorlatban lemond a megújuló energiaforrásokról. És hozzá kell tennem, hogy a Fidesz felelőssége ebben hatalmas, de igazából pont nemrég derítettem ki egy írásbeli kérdésre adott válasz kapcsán, hogy már 2006 óta nem épülnek ebben az országban szélerőművek. 2006-ban még egy másik kormányunk volt. (Moraj a kormánypárti padsorokban.)

Ezért beszélek én folyamatosan atom-nagykoalícióról, ezért beszélek én folyamatosan arról, hogy itt a politikai elit (Zaj.) összezár azzal kapcsolatban, hogy a társadalmat beleerőltesse a nukleáris projektbe. Ráadásul a válaszból sajnos az is kiderült, hogy a közeljövőben nem is számíthatunk arra, hogy jelentős szélenergia-beruházások lennének. És tudják, hogy miért? Mert a kormány szerint drága. Kérdezem: mi köze van ehhez egész pontosan a kormánynak? Magánbefektetők sora áll sorba azért, hogy ebben az országban szélerőműparkok jöhessenek létre. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.)

Nézzük meg az árakat! Jelenleg 17 forint a támogatás kilowattóránként a szélerőműveken. Tudják, hogy Aszódi Attilának, a Paks II.-bővítés (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) kormánybiztosának milyen kalkulációi vannak arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a támogatás a paksi áramárhoz, ha majd megépül a Paks II.? 27-31 forintot fizetnének.

Azt gondolom, hogy 17 forint kevesebb, mint 27-31 forint. Ezek után tisztelettel kérdezem: miért sokallják önök azt a 17 forintot? Főleg azért mondom ezt, mert a szélerőművek amortizációja sokkal rövidebb, mint az atomerőműveké, és már most 8-9 forintért üzemelnek szélerőművek, ami sokkal olcsóbb, mint a mostani, jelenlegi paksi áramár. Miért hallgatják el ezeket, tisztelt képviselőtársaim?

Munkahelyek létrehozása. Azt gondolom, hogy ebben az országban senki sem az atomerőműhöz ragaszkodik - kivétel néhány politikus, meg aki ebből még jól fog járni. Azt gondolom, hogy az emberek munkahelyeket szeretnének Pakson és minden magyar városban, faluban, tanyán, nagyvárosban, mindenhol. És azt is tudom önöknek mondani - és ebben biztosak lehetnek -, hogy a zöldenergia sokkal több munkahelyet tud adni ennek az országnak, mint egy atombővítés.

Egy kalkulációt hadd mondjak el önöknek: 7500 milliárd forintba fog körülbelül kerülni nekünk ez az egész paksi beruházás. Ha igaz az, amit önök számolnak - bár én magam még peres úton sem tudtam hozzájutni az önök számításaihoz -, akkor ez 10 ezer munkahely lenne. Akkor egy munkahely 750 millió forintba kerülne. Megéri ez? Tudják, hogy mennyit kap egy kis- és középvállalkozó jelenleg Magyarországon támogatásként? 2,5 millió forintot.

Azt gondolom, hogy ideje lenne, hogy önök belássák azt, hogy ez a mellébeszélés és félrevezetés nagyon egyszerű számokkal igazolható, hogy nem működik. Nem működik, és azért sem működik, mert például vannak olyan kutatások, teljesen független kutatások, kutatóintézetek - például a Századvég kutatóintézetnek is volt egy ilyen kutatása, amit egy konferencián ismertetett -, hogy Magyarországon az energiafelhasználást meg lehetne felezni, feleannyi energiát tudnánk akkor felhasználni, ha ezt az országot leszigetelnénk.

Direkt kikerestem: önök a 2010-es kormányprogramban azt ígérték, hogy a lakásállomány 10 százalékának felújításával 80 ezer építőipari munkahelyet fognak teremteni, tíz év alatt megtérül. Ehhez képest néhány ezer lakást vontak be. Ha így csinálják, akkor persze hogy nem fogunk tudni előrehaladni, persze hogy nem lesznek ebből munkahelyek, de az LMP kiszámolta: körülbelül 50-100 ezer munkahelyet lehetne létrehozni ebben az országban, ha leszigetelnénk ezt az országot, és akkor végre nem orosz gázzal fűtenénk a magyar utcákat, ráadásul nem kéne annyi klímát sem használnunk, ami szintén nagyon energiaigényes.

A mai napirend előttihez szeretnék még egy mondatot hozzászólni. Tisztelettel hallgattam, ahogy államtitkár úr arról beszélt, hogy a magyar atomtudósokat mennyire megbecsülik, viszont van még egy oldala ennek az érmének. Nagyon sok olyan fiatal magyar mérnököt ismerek, akik kifejezetten zöldenergiával szeretnének foglalkozni. Azt szeretnék megtanulni, hogy hogyan kell erőműparkokat létrehozni a környezeti fenntarthatóság szellemében. Hol tudnak ezek a fiatal magyar mérnökök ebben az országban ma tanulni? Mindegyiktől azt hallom, hogy Németországba fog menni, és azt gondolom, hogy ha ezek a fiatal magyar mérnökök elmennek Németországba, hogy ezt megtanulják, ott is fognak maradni, nem fognak tudni hazajönni, mert nem fognak egy atomprojekten dolgozni.

Tisztelettel kérem önöket, hogy legyenek tekintettel a fiatal magyar szakemberekre is, akik szeretnének valamit letenni az asztalra a nemzet érdekében, mindannyiunk érdekében. Hozzáteszem, még mindig nem késő, még mindig visszafordulhatunk a putyini útról. Azt gondolom - és abban nem kell hogy vitatkozzunk egymással -, hogy ez az ország Szent István óta Európához kívánna tartozni.

Azt kérem a Fidesztől, hogy emlékezzen arra, hogy Szent Istvánnak mik voltak az intelmei anno, nem is olyan régen. (L. Simon László: Ne építs atomerőművet!) Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólások.)

Forrás: parlament.hu