MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügy­minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megpróbálok komolyan válaszolni a kérdésére. Először is szeretném leszögezni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a Quaestor­ral ‑ sok ezer, sok tízezer kisbefektetőhöz, vállalathoz, önkormányzathoz hasonlóan ‑ a kormány­zat, a Kül-gazdasági és Külügyminisztérium is mint egy komoly céggel számolt az elmúlt években, és nekünk okozta a legnagyobb megdöbbenést, szá­munkra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett az elmúlt napokban.

Tisztelt Képviselő Úr! Moszkvában vízum­köz­pontot működtetett a Quaestor, ez való igaz, azonban kereskedőház szempontjából semmilyen hivatalos kapcsolat, semmilyen jogi kapcsolat nem állt fenn a kormányzat és a kereskedőházi iroda között, amelyet a Quaestor Moszkvában működ­tetett. Azonban szeretném azt hangsúlyozni, hogy a vízumközpont működését még aznap, amikor a botrány kipattant, felfüggesztettük, mindenfajta szerződést, minden­fajta jogviszonyt azonnali hatállyal felmondtunk a Quaestorral, ezt jó, ha jegyzi a képviselő úr; mint ahogyan azt a tényt is, hogy a keleti nyitás termé­szetesen sokkal több annál, mint hogy Orosz­országgal kin keresztül, illetve milyen gazdasági kapcsolatokat ápolunk. A keleti nyitás ugrásszerű gazdasági, illetve kereskedelmi növekedést produkált egy sor ázsiai, afrikai, illetve balkáni ország vonat­kozásában. Arra leszűkíteni tehát a keleti nyitást, hogy Moszkvában működött egy vízumközpont, illetve a Quaestor a kormányzattól függetlenül működtetett egy kereskedelmi kirendeltséget Moszkvában, mindenesetre és legalább, képviselő úr, egy durva félrevezetése a közvéleménynek.

Ami a felügyeletet illeti, képviselő úr, a kormány mindent megtesz a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében, így alapvető fontosságú, hogy az elmúlt hetek brókerbotrányai miatt kárt szenvedett befektetők segítséget kapjanak. A Befektetővédelmi Alap március 19-én már közzétette a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek szóló tájé­koztatóját, amely tartalmazza a kártalanítás iránti kérelem benyújtásának lehetőségét és módját. Ezt ajánlom szíves figyelmébe. A jelenlegi közigazgatási és társadalmi egyeztetés zajlik a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített, a pénzügyi közvetítő­rendszer fejlesztését szolgáló törvénymódosítás ter­vezete kapcsán. A javaslat megtalálható a Nemzet­gazdasági Minisztérium honlapján. A tervezet a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény módosí­tásával megerősíti a felügyeleti jogköröket, a pénz- és tőkepiacok hatékonyabb és átláthatóbb működése érdekében.

Előírásra kerül, hogy befektetési vállalkozások esetén is öt év helyett háromévenként átfogó felügyeleti vizsgálatot kell tartani a hitelintézetekhez hasonlóan, biztosítva ezzel a piaci visszaélések gyors kiszűrését, az esetlegesen felmerülő károk elkerülését vagy csökkentését. A tervezet szigorítja a bírságolási szabályokat. A bírságok maximális összegének emelése megfelelő visszatartó erőt jelenthet, és ezáltal a jogkövető magatartásra ösztönöz. A befektetési szolgáltatásokra és a tőkepiaci törvényre vonatkozó módosító javaslatok biztosítják a befektetők és a befektetések biztonságának növelését. A tervezet egyeztetése során további fogyasztóvédelmi sza­bályok beépítése várható.

(14.40)

Fontos megjegyezni, tisztelt képviselő úr, hogy a Magyar Nemzeti Bank eddig is határozottan lépett fel, és komoly erőforrásokat fordított arra, hogy kiszűrje azokat a cégeket, amelyek nem a jogszabályok maradéktalan betartása mellett működtek.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném hangsúlyozni ‑ ahogyan az előbb is tettem ‑, hogy sem morális, sem jogi szempontból, sem az állami vagyonnal való gazdálkodás szempontjából nem történt hiba; minden egyes állami forinttal el tudunk számolni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu