FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A víziközmű-szolgálta­tás­ról szóló törvény hatálybalépése óta eltelt több mint négy év során felhalmozódott jogalkalmazási gyakorlat és a 2016-ban záruló víziközmű-szolgáltatói integráció előrehaladása során szerzett tapasztalatok alapján is időszerű volt, hogy átnézzük és változtassunk a 2011. évi törvényen. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. évi december 12-i európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja, és az alábbi célokra vonatkozó normatív szabályozást is rögzíti.

Államtitkár úr is említette, az előttem szólók is említették, hogy módosul a hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének alapjául szolgáló eljárási rend. Kiegészül a hivatal felügyeleti tevékenységére vonatkozó részletszabályokkal, ezen túl átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzésre terjedhet ki. Gyökeresen átalakul a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezés rendszere az engedélyek kibocsátása, feltételeinek módosítása nélkül. A törvényjavaslat átalakítja a hivatal jogalkalmazói tevékenységének kereteit is. A hatósági feladat- és eljárási rend átalakításával együtt első ízben jelennek meg a törvényben formálisan is a hivatal felügyeleti tevékenységének részletszabályai, melyek ezentúl a törvény által nevesített formában átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzésre terjednek ki.

A törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltatók gazdasági, technikai és személyi felkészültségét érintő, valamint az üzemeltetési szerződésekből következő, a víziközmű-szolgáltató működésének területi határait kijelölő részek mentén kettébontja a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói engedélyeket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatot az érintett társminisztériumok támogatják. A közigazgatási egyez­tetés során az országos szakmai érdek-kép­vi­se­leti szervekkel az egyeztetések lezajlottak. Idetartozik a Magyar Vízközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Környezetvédelmi Szol­gáltatók és Gyártók Szövetsége, a Lakásszövetke­zetek és Társasházak Országos Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.

A törvénymódosítás szerint csak azon víziköz­mű-szolgáltatók kaphatnak működési engedélyt, amelyek legalább 150 ezer felhasználói egyenértéket ellátnak. Ez a szabályozás nem új, melynek az a célja, hogy az optimális üzemméret és a szektor átlátható, biztonságos működését biztosítsa.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása kapcsán felmerülhet a kérdés, miszerint nem sérül-e a fogyasztói érdekek érvényesülése azzal, hogy nem szükséges a továbbiakban kivizsgálni a névtelen panaszokat. Ezzel a hatóság az esetlegesen felesleges terhek helyett több erőforrást fordíthat az érdemi panaszok kivizsgálására. Az alapvető jogok biztosa AJB-474/2016. számú ügyben tett jelentése hívta fel a figyelmet arra, hogy indokolatlan a korábbi, érdemben megválaszolt fogyasztói panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen felhasználói panasz kivizsgálása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy mindaz, ami ebben a törvénytervezetben szerepel, el fogja érni, meg fogja kapni képviselőtársaim támogatását, és arra biztatom önöket, hogy a zárószavazáskor támogassák a törvénytervezet elfogadását. A KDNP-frakció ezt fogja tenni. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu