DR.
LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök
Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy pár példán keresztül
bemutassam önöknek, hogy miként is bánik a magyar egészségügy az önök
vezénylése alatt a nyugdíjaskorú betegekkel.

Először
is talán fontos azt tisztázni, hol is tart a magyar egészségügy, mi a
helyzet hazánkban, a rendelőinkben, a kórházainkban, és mi a helyzet a
magyarok egészségügyi mutatóinak a területén.

Egyébként
Európa egyik legrosszabb egészségügyi állapotával sajnos a magyarok
szégyenkezhetnek, és ezen belül is kiemelten rossz helyen vannak a 60 év
felettiek. A társadalomban a nyugdíjas- vagy ahhoz közelítő korúak
között a legmagasabb a szív-, érrendszeri, cukor- és más krónikus,
tartós megbetegedések aránya. A 60 év felettiek 10 százalékának két
krónikus betegsége van, 3 százaléka pedig három vagy annál több krónikus
betegséggel küzd. Nem csoda tehát, hogy éves szinten a legtöbbet, 16
milliárd forintot csak egy szűk korosztály, a 65-69 év közötti
korosztály költi a gyógyszerekre. Mindezt úgy, hogy hazánkban - eltérően
az uniós átlagtól és az uniós szokástól - a lakosoknak kell a többletet
fizetni, azaz a magyar gyógyszerkiadásokban a lakosok állják a
gyógyszerkiadások többi hányadát, míg az európai uniós országokban
legalább kétharmadát ennek az állam állja.

Ha
pedig azt az adatot nézzük, hogy itthon a 70 év feletti férfiak 72
százaléka, míg a nők 85 százaléka rendszeres gyógyszerfogyasztó,
látható, mekkora a teher a magyar időseken, és még szomorúbb képet fest
az állami támogatásoknak az alacsony volta.

De
hozhatunk még egy olyan példát is, hogy miként gondoskodik az állam a
beteg nyugdíjasokról, ami például különösen a daganatos idős betegeknél
futótűzként járta be az elmúlt időszakban a médiát, és ez pedig nem más
volt, mint a kormány azon döntése, hogy bizonyos rákbetegségek
gyógyításánál a támogatott szereket már 75 évnél idősebb személyek
számára nem alkalmazzák. Azaz ezekről a 75 évnél idősebb rákbetegekről
gyakorlatilag lemond az állam, mert a legmodernebb terápiáktól zárja el
őket. Erről nem lehet mást mondani, mint azt, hogy egy mintapéldája az
idősek és a fiatalok közötti, illetve az időseken belüli válogatásnak.
Önök olyan egészségügyet teremtettek, amelynek világos üzenete: minél
idősebb vagy, annál kevesebb jogod van az élethez és a gyógyuláshoz -
ezt üzeni a kormány az idős betegeknek.

De
sorolhatnánk azokat az elmaradt intézkedéseket, mint az Alzheimer-kór
kezelése komplex rendszerének kidolgozása, de sosem hallhattuk Balog
Zoltánt például az időseknek a betegségből való lábadozáshoz való
jogának a kiteljesítéséről beszélni, de nem hallottuk például azt sem,
hogy a kormánynak milyen hosszú távú elképzelése van, hogy az
egészségügyet idősbaráttá tegye.

De lehetne még
tucatjával felhozni, hogy mit mulasztott el a kormány az elmúlt hét
évben, és mit kellene még cselekedni, de álljanak a mulasztások helyett a
kérdések. Miért hagyta magára a kormány a magyar nyugdíjasokat a
gyógyszereik megvásárlásánál?

(15.50)

Miért
engedi, hogy a magyar nyugdíjasok kapják a legkevesebb állami
támogatást a gyógyszerek megvásárlásánál? Miért nem fordítottak
figyelmet egy idősbarát egészségügy kialakítására? Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu