DR.
STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen,
elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban egy nagyon terjedelmes törvényjavaslat
van előttünk, amelyről nagyon sok mindent elmondtak az előttem szólók.
Én igyekszem néhány új szempontot is a vitába bevonni. Lesznek olyan
területek természetesen, amelyek elhangoztak, de mindenkinek egyes
területek közelebb állnak a szívéhez, esetleg már korábban foglalkozott
vele, tehát a hangsúly lehet, hogy áttevődik, de ezért is jó a
parlamenti vita, bárcsak még többen szólnának hozzá.

Kiemelném,
hogy a javaslat próbál orvosolni néhány fennálló hibát, aztán
természetesen, ahogy lenni szokott, nem is mindent old meg.

(15.50)

Átvennék
én is néhány olyan kiemelendő vagy kritikával illetendő pontot a
javaslatból, ami alapján nyilván mi is a módosító javaslatok tükrében
tudjuk eldönteni a végső támogatásunkat.

Az valóban
egy jogos felvetés, amit Bárándy Gergely mondott el, hogy furcsa az
időzítése ennek a módosításnak. Tehát tulajdonképpen, ha ezt behozzák,
miért nem hozták be tavasszal, vagy korábban, vagy miért nem lehetett
elvégezni ezeket a módosításokat. Természetesen erre a néhány hónapra
most el lehet fogadni, jobb, mint a semmi, vagy lehet azt mondani, hogy
egyébként más sürgető módosításoknak is helyet kellett találni, mint
például a titkos adatszerzés vagy a tiltott adatszerzés - erre is ki
fogok térni -, de a lényeg az, hogy természetesen itt az időkeret sem
alkalmas arra, hogy minden pontot átvegyünk. Néhányat ki fogok emelni.

Sorrendben.
A csődeljárási törvénnyel kapcsolatosan pozitív a tárgykörözés
elrendelhetőségének a biztosítása. Természetesen nem kell hangsúlyoznom,
hogy az ilyen eljárásokban a különböző vagyontárgyak kivonása mekkora
problémát jelent, és minden olyan javaslat, amely jobbá teszi vagy
megpróbálja meggátolni ezeket, mindenképpen támogatható. Úgyhogy ezt
örömmel konstatáltam.

Mint
ahogy azt is, hogy a végrehajtási törvény módosításánál a fogva tartott
adósnak nemcsak a keresetéből lehet a jövőben levonni, hanem egyéb
jövedelméből is. Ez egy apró módosítás, de azoknak, akik a végrehajtást
indítják a fogva tartott adóssal szemben, ez egy fontos kiegészítés
lehet. Ugyanúgy a börtönviszonyokért vagy azok elégtelenségéért kapott
kártérítés összegéből való levonás kapcsán is megjelenik egy-két
részletszabály kiegészítő jelleggel. Természetesen lehet azt mondani,
hogy jobb lett volna, ha ez már meg tud jelenni akkor, amikor a
büntetés-végrehajtási törvényt módosítottuk, bár mi szkeptikusok voltunk
ezzel a módosítással. Értem én, hogy ezáltal arra számítanak, hogy
Strasbourgot majd ki lehet elégíteni ezzel a szabályozással, és akkor a
börtönviszonyok miatt nem indulnak Magyarország ellen tömegével a perek.
Nem tudom, ez hol tart, hogy ez az eszköz alkalmas lesz-e. Ha alkalmas,
akkor, államtitkár úr… (Dr. Völner Pál: Részben.)
Részben alkalmas. Akkor ez már így kevésbé meggyőző. Akkor majd
meglátjuk, a gyakorlatban ez mit fog jelenteni. Abban a tekintetben
nincs friss információm, hogy mire jutottunk vele, de akkor ezek szerint
nem minden tökéletes. Lehet, hogy még egyéb törvénymódosításokat is be
kell hozni. Mindenesetre az igyekezetet értettük, de azért ez az alanyi
jogon járó összeg, ami gyakorlatilag szinte a fogvatartottak java
részének járhat a jövőben - bár tudom, hogy börtönépítési projektek is
folyamatban vannak, nem is kevés, tehát a korrektség kedvéért megemlítem
itt -, de azért a jelen pillanatban ez még nagyon sok fogvatartottnak
kijárhat. És bár le lehet vonni az adott bűncselekmény tekintetében
megítélt kártérítést, sérelemdíjat, én ezt szívem szerint annak idején,
ha már adunk egy ilyen összeget, az elkövető által elkövetett egyéb
bűncselekmények tekintetében is megteremtettem volna. Hogy ne jogi
nyelven írjam körbe: ha valaki elkövet egy bűncselekményt, és az adott
bűncselekményért börtönbe kerül, és ott a börtönviszonyok miatt
kártérítést kap, akkor az rendben van, hogy az adott bűncselekmény
sértettjének megítélt kártérítést le lehet tőle vonni, de ha előtte
elkövetett egy másik bűncselekményt is, akkor úgy gondolom - és ugyanúgy
jár annak a sértettnek is az a kártérítés, sérelemdíj -, hogy ebből a
pénzből, amit az államtól kap a börtönviszonyok elégtelensége miatt, én
és a Jobbik ebből lehetővé tenné a levonást. De nyilván a vita most nem
csak erről szól, de mivel a javaslat ezt kiegészítette, a
részletszabályok kapcsán ezt fontosnak tartottam elmondani.

Amit
a gyógyszerhamisítással kapcsolatban hallottunk, az egy üdvözlendő
előrelépés abban a tekintetben, hogy ha már az előkészület is
büntetendő, akkor talán a valóban elburjánzó és valóban egyre nagyobb
méreteket öltő, és itt az internet mindennapos használata is a különböző
hamis, hamisított szerek forgalmazásának a megkönnyítését természetesen
magával hozta, tehát ilyen szempontból sem árt, ha itt a büntetőjog is
szigorít.

Ugyanúgy a hatósági eljárás megzavarásának a
súlyosabb büntetése is egy üdvözlendő dolog. A hírekbe is elég gyakran
be szokott kerülni, hogy sokszor a bírósági tárgyalók sem szentek, és
sokszor a fogvatartottak, illetve a vádlottak és kis vagy népesebb
családjaik is elég gyakran vagy az indokoltnál gyakrabban szokták - és
itt már az egy is az indokoltnál gyakoribb lenne - megzavarni a bíróság
rendjét vagy akár a bírókat megfenyegetni. Azt kell mondjam, hogy erre
valóban egy súlyosabb büntetőjogi szankcióval indokolt reagálni. Nem
elfogadható, hogy ez megtörténhet, akár egy esetben is, és ahogy
mondtam, sajnos nem csak egy esetről beszélhetünk.

Amire
még ki szeretnék térni és mindenképpen egy fontos pont, a Btk.
422. §-ának a módosítása, amely a tiltott adatszerzésre vonatkozik.
Itt egy hosszú polémia részleges lezárását láthatjuk. Annyiban
pontosítanám az előttem szólókat, hogy mindenkinek úgy él az
emlékezetében, hogy az MTV-ügy kapcsán folyt ez az eljárás. Nos, az
MTV-ügyben került a reflektorfénybe a jogszabály problémája. (Dr. Bárándy Gergely jelzésére:) És
valóban, Bárándy képviselőtársam helyesen mondja, ami miatt az
ügyészség kimondta, hogy a jelenlegi jogszabályok értelmezése nem az,
amit a törvényalkotó elvár, és amivel kapcsolatban a Kúria is kimondta -
és innentől kezdődött a teljesen direkt jogalkotási kötelezettség,
hiszen az, hogy az ügyészség valamit gondol, az persze sok szempontból
fontos, más szempontból meg tőlük a jogszabályok elég kreatív
értelmezését, sokszor politikai színezetű értelmezését is láthattuk,
tehát az engem kevésbé szokott meghatni -, viszont ha a Kúria is
kimondta azt, hogy bizony az ügyészség értelmezése ebben az esetben
jogos volt, tehát csak a magánlakások esetében lehetett elkövetni a
tiltott adatszerzést, abban az esetben, való igaz, hogy jogalkotási
kötelezettség hárul a parlamentre. De az az ügy, amiben ezt kimondták,
az egy teljesen más természetű ügy volt, egy női mosdó bekamerázása.
Tehát ez teljesen más célzatú. Az ügyből úgy derült ki, hogy egy perverz
célzatú, kukkolási célzatú beka­merázás volt. Az elkövetőt megtalálták,
hogy ez ki volt, csak végül is nem tudták megbüntetni, mert ez az új
Btk. alapján nem számított bűncselekménynek. És utána, amikor az
MTV-nél, a Magyar Televíziónál történtek ezek a lehallgatások a vezetők
részéről, akkor került be a köztudatba, hogy nagy gond van ezzel a
törvényhellyel.

Egyébként előbb is
bekerülhetett volna az Országgyűlés elé. Én vártam is, hogy ez
megtörténik, aztán benyújtottam egy módosító javaslatot, ami így részben
okafogyottá vált. Ezt hétfőn szavazta le az Igazságügyi bizottság. Ki
fogok rá térni, hogy miért tartom jobbnak azt, és módosító javaslatot is
be fogok ehhez nyújtani, hogy miért nem tökéletes még ez a tényállás,
de merem remélni, vagy úgy gondolom, talán az, hogy az Országgyűlés elé
kerülhet ez a javaslat, talán az az igyekezet, hogy én ezt nyáron
benyújtottam, és egyébként sajtótájékoztatót is tartottam az ügyben,
talán megtermékenyítőleg hatott az Igazságügyi Minisztériumra is.
Nyilván ez már nehezen nyomozható ki, de mindenképpen jó, hogy
foglalkozunk a javaslattal.

Hogy mégis mi ezzel a
probléma? A probléma az, egyébként még egy rövid zárójelben annyit
tennék hozzá, hogy ezt jogegységi határozattal, mert elhangzott itt is,
azért nehezebben kezelhető ügynek tartanám, mert a törvényhely
szövegezése tényleg nem igazán felel meg annak, amit itt az Országgyűlés
el szeretett volna érni. Tehát ebben az esetben, én azt mondom, helyes,
hogy az Országgyűlés tárgyal erről, és helyes, hogy a Btk.-t módosítja.

Ami viszont a probléma, hogy a módosítás iránya arra
visz minket, hogy ha a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló
helyen kívül valaki valamilyen helyet lehallgat, megfigyel,
megfigyelőeszközt helyez fel, akkor ez büntetendő lesz.

(16.00)

Ez az irodákra értendő, egy munkahelyre értendő, de felteszem a kérdést: egy plázának a női vécéjére értendő-e? Hát nem.

Tehát
ez a gond, hogy pont, amiből kiindultunk, igaz, ott egy munkahelynek a
mosdóbekamerázása volt, de attól már nincs olyan messze, hogy ha egy
bevásárlócentrumnak, vagy akár, mondjuk, egy pályaudvarnak, egy
buszpályaudvarnak, egy vonatpályaudvarnak vagy egy repülőtérnek bármely,
a közösségi közlekedési vagy akár a közösségi közlekedés számára nyitva
álló területén elhelyezik ezeket a kamerákat, akár adatszerzési, akár
perverz célzattal, a jelen szabály szerint nem lehet megbüntetni, hiszen
a nyilvános helyek vagy a közönség részére nyitva álló helyek ki vannak
véve a büntetendő körből. Ezen viszont mindenképpen módosítani kellene,
hiszen szerintem ez a közerkölccsel és a közvélekedéssel is szembemegy,
hogyha, bár az irodáknak a tiltott megfigyelését tiltjuk, de mondjuk -
ahogy mondtam -, egy bevásárlóközpontnak a női vécéje továbbra is
célpont lehet, akár a kukkolók előtt.

Azért
merem ezt itt elmondani, egyrészt mert bízom benne, hogy nem ez lesz a
végső verzió, ami elfogadásra kerül, és módosítják, másrészt meg bízom
benne, hogy a perverzek nem nézik most ezt a parlamenti közvetítést.
Mármint a perverz kuk­kolók­ra gondolok, nem abban a tekintetben, hogy
aki önmagában… (Dr. Bárándy Gergely: Aki nézi, az az! - Derültség.)
Igen, Bárándy képviselőtársam szerint, aki egy ilyen jogi vitát néz, az
lehet, hogy már minősíthető annak, de én most itt nem a kukkolóknak
szeretnék tanácsokat adni, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a
törvényhelyet így meg kell változtatni. Én be fogok rá nyújtani módosító
javaslatot.

És még egy dolog felmerül, hogy
akkor ez alapján valaki a közterületet is megfigyelheti-e, mert ez
alapján igen. Tehát kirakok egy kamerát a házam elé, vagy nemcsak a
házam elé, hanem bárhová az utcán, és ott megfigyelem az arra járó
embereket, ez alapján akár komoly adatok is juthatnak az adott
megfigyelő birtokába, ki merre közlekedik, milyen gépjárművel, milyen
rendszámmal, nem kell sorolnom. Természetesen lehet ennek olyan
közbiztonsági vetülete is, hogy ha mondjuk, egy lakóközösség ezek
alapján könnyen tud kamerát felszerelni akár a közterületre, akkor lehet
azt mondani, hogy ez a közbiztonságot elősegíti. Ez lehet, hogy így is
van, de akkor ezt is jobban kellene szabályozni, mert higgyék el, hogy
ha a büntető törvénykönyv ebben a tekintetben is hézagos marad, azt
általában azok az emberek fogják kihasználni, akik valami rosszban
sántikálnak, és mást ne mondjak, így a közterületeknek akár a korlátlan
megfigyelése által betöréses bűncselekményeknek az előkészületét el
lehet követni, ki lehet figyelni környékeket, és ki lehet figyelni
állampolgárokat.

Én azt
gondolom, hogy ennél a magyar jogrendszer korábban szigorúbb volt, okkal
volt szigorúbb, és bár örülök neki, hogy itt van előttünk ez a
javaslat, de ez a megfogalmazás még módosításra vár. Én annak is örülök,
hogyha az Igazságügyi Minisztérium vagy más képviselőtársaim ezt
megteszik, de mi is egy módosító javaslattal megpróbáljuk korrigálni ezt
a törvényhelyet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu