Z.
KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Eltántoríthatatlan vagyok a devizahitelesek, hitelkárosultak
kálváriájának megosztása tekintetében. Ennek részletei ugyanis nemcsak
hogy kijózanítók, de üzenetértékkel bírnak minden honfitársunk számára a
tekintetben, hogy bárki járhat így egyetlen olyan, hibásnak még nem is
mindig nevezhető pénzügyi döntés meghozatalát követően, amelyet követően
azt látjuk, hogy ha ki vagyunk szolgáltatva annak a nagyon
szofisztikált, nagyon finomhangolt rendszernek, amit bankok, pénzügyi
cégek, állami felügyeleti hiányosságok és kormányzati hibák öveznek,
akkor bizony hatalmas bajba kerülhetünk.

A múlt héten
éppen egy olyan család kálváriáját kellett a világhálón keresztül és a
tévéadásokban is végignézzük, ahol egy lényegileg 5 milliósként indult
tartozásból egy több mint 30 milliós követelés következett. Számtalan
eljárási hibától hemzsegett mindez, számtalan jelzést adott le nemcsak
maga az érintett család, hanem a segítségükre sietők is a tekintetben,
hogy itt valami nincs rendben, végül mégsem érkezett meg a segítség, sem
az állami felügyelet, sem a kormányzati szervek, sem pedig a bíróság
részéről. Elmondhatjuk tehát, hogy hatalmas rések tátonganak a talán már
nem is feltétlenül létező szociális védőhálón, és bizony tízezrek esnek
ki a hálón található lyukakon. Tízezrek esnek abba a szakadékba,
amelybe nem feltétlenül kellett volna, hiszen azt látjuk, hogy
rendszerszintű megoldás a probléma tekintetében nem következett be, nem
került kidolgozásra, jelen pillanatban pedig hatalmas veszély leselkedik
arra a hat számjegyű embertömegre - honfitársainkról van szó, nem csak
számokról -, akik esetében akut problémaként merül fel, hogy nem képesek
törleszteni azt a tartozást és azokat a részleteket, amelyeknek a
jogalapjai is sok esetben megkérdőjelezhetők, és bizony azt látjuk, hogy
olyan végrehajtói túlkapások, olyan rendszerszintű bajok övezik ezt az
egész folyamatot, amelyek nélkül ezen emberek sorsa az esetek döntő
többségében rendezhető lenne.

Éppen ezért a Jobbik
nevében benyújtottuk azt a javaslatot, amely egyértelműen azt célozza
meg, hogy a 33 és főleg az 50 százalékos végrehajtói letiltásokkal ne
lehessen célba venni az érintettek, a károsultak létminimumhoz szükséges
bevételeit. Jelesül azon alacsony nyugdíjakra gondolunk, amelyek
esetében ezek a letiltások szintén foganatosíthatók. Rendszerszintű
problémának érezzük, hogy nem a jobb módú vagy nagyobb bevétellel
rendelkező honfitársainkat sújtják jogos vagy illetéktelen terhekkel,
hanem jellemző módon azokat lehetetlenítik el, akik egész egyszerűen
képtelenek kitermelni még az alapvető, a létfenntartáshoz szükséges
cikkek beszerzésére valót is.

Éppen ezért a
javaslatunk eredménye mindenképpen az volna, hogy számos család
megúszhatná a kilakoltatást, olyan élethelyzetbe tudna kerülni, ahol egy
új tárgyalási folyamat révén a valós, de szeretném hangsúlyozni, hogy
csak a valós és létező terheit törleszteni tudná, ami pedig ezenfelül
áll, az álláspontunk szerint nem lehet rajtuk számonkérhető. A hosszú
távú megoldást természetesen egy új elszámolási törvény fogja majd
elhozni, amely a hitelek felvételkori árfolyamon történő
forintosításából kell hogy kiinduljon. És akkor még nem beszéltünk a
hitelkárosultakat megillető kártérítésről, hiszen muszáj védő kezet
nyújtanunk azon családok felé, akiket már kilakoltattak, a családot
szétverték, adott esetben külföldre kényszerült egyik vagy másik
családtag, hogy az ottani magasabb bérből fizesse az itteni
törlesztőrészletet. Esetükben a Magyar Nemzeti Banknál felhalmozódott
átváltási többletet szeretnénk felhasználni arra, hogy mindezt egy
kártérítési alapba csatornázva helyzetbe tudjuk hozni a legnehezebb
helyzetben lévőket is.

Magyarország nem feledkezhet
meg egyetlen állampolgáráról sem e tekintetben. Viszont az egészen
biztos, hogy amíg mi ellenzékben vagyunk, hathatós fellépést ígérő módon
a legerősebben arra kell felszólítanunk a kormányzatot, hogy
haladéktalanul rendelje el a kilakoltatási moratóriumot, egészen az
országgyűlési választásokig, hiszen látható, hogy a Fidesz-KDNP nem
tudta, nem akarta ezt a problémát rendezni. Nem véletlen, hogy ezen
napirend utáni felszólalásomra sem fogok választ kapni, hiszen nem ül az
ülésteremben olyasvalaki, aki fizikailag válaszolni tudna. Kormánypárti
képviselőt nem látok jelen pillanatban, csak az elnöki és a jegyzői
székben, de el kell mondjuk, hogy ezek a kérdések hosszú távon nem
maradhatnak megválaszolatlanul, hiszen Magyarország legdurvább e századi
társadalmi, pénzügyi, szociológiai katasztrófájáról beszélünk. Köszönöm
a figyelmet.

Forrás: parlament.hu