DR.
SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa: Elnök Úr! Tisztelt
Országgyűlés! Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek. Teleki László
képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy természetesen eddig is kiemelt
fókuszpont volt a romáknak mind az egészségügyi állapota, mind az
oktatása, az integrált oktatás és így tovább. Ezután is így lesz. A
lehetőségeink természetesen végesek. Tehát nincs korlátlan
munkaidőkeretünk, amiből minden problémára min­denkor azonnal
reflektálni tudunk, de tisztában vagyunk a helyzet komolyságával, és
nagyon nagy szakmai alázattal és figyelemmel fogunk a jövőben is élni.

Nagyon köszönöm Staudt Gábornak ezeket az ötleteket. Pont erre gondoltam az elején. (Dr. Staudt Gábor: Köszönöm.)
Egy pici pontosítást azért hadd tegyek! Nem az egyharmadát nem fogadták
el: 520 ajánlásból 41-et utasított el a címzett. Azért ez más arány. (Dr. Staudt Gábor: Nem tudták végrehajtani.)
Igen, azt nem tudom még megmondani, hogy az elfogadás után valóban
tettekre váltja-e a címzett, mondjuk, egy jogalkotási feladatát. Volt,
amikor azt tapasztaltuk három vagy négy év múlva, hogy noha megígérte,
nem tett semmit, és ugyanaz a probléma még egyszer előfordult. Ezért
vannak az utókövetések, ezért vannak olyan vizsgálatok, amikor pont azt
nézzük meg, hogy az ajánlásaink ténylegesen teljesültek-e.

Nagyon
köszönöm az ötletet, semmi akadálya nincs annak, hogy hivatalból
indítsunk egy olyan vizsgálatot, hogy a végrehajtói karban a panaszügyek
intézése milyen hatékonysággal, hogyan működik. Hozzá kell tennem, hogy
a végrehajtói kar létrehozása jelentősen csökkentette a korábbiakhoz
képest a végrehajtókkal szembeni panaszokat. Tehát én látok pozitív
fejleményeket ezen a téren. Egyébként nagyon együttműködőek, ezt is
hozzá kell tennem, míg korábban volt olyan, hogy a végrehajtó nem is
válaszolt hónapokig.

Ez egyben
válasz az ügyek elhúzódására is. Igen, ha jól értettem az információt,
azt mondta biztos­helyettes úr, hogy ennek a bizonyos szemétrendeletnek
az elmarasztalása megtörtént, és azóta már, azt hiszem, postán van, vagy
már lehet, hogy meg is kapták az érintettek. Az elhúzódása ezeknek a
vizsgálatoknak nagyon sokszor azért van, mert nem kapunk választ. Nekünk
az adott ügyben, a konfliktusban érintett valamennyi fél véleményét ki
kell kérnünk. A törvény ugyan azt írja elő, hogy 30 napos
határidőben köteles válaszolni a megkérdezett, de ha nem válaszol, én
nem tudom kikényszeríteni. Ez egy lex imperfecta. Akkor újra felhívjuk.
Ennyit tudunk tenni, vagy belefoglaljuk az éves jelentésbe, hogy valakik
nem voltak hajlandók együttműködni velünk.

Még
egy gondolat, amit felvetett. Ha az országgyűlési képviselők nem érték
volna el a 25 százalékos arányt ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz
forduljanak és hozzánk fordultak volna, akkor én természetesen
vizsgálatot indítok és lefolytatom. Nem volt ilyen. Az elmúlt évben nem
volt ilyen. Ahogy mondtam önnek a bizottság előtt is, a CEU ügyében a
rektor fordult hozzánk. Csak közben önök megelőztek, mert beadták az
Alkotmánybírósághoz. Erre mondtam azt, hogy nem szorulnak gyámságra.
Azonos alkotmányjogi tényező az országgyűlési képviselők 25 százaléka és
szerintem semmi értelme nincs, hogy ezzel párhuzamosan még az ombudsman
is a bírósághoz forduljon, mert nincsenek gyámság alatt. Végül és
tényleg befejezve: nagyon köszönöm ezeket az észrevételeket.

Bocsánat,
Teleki úrnak még egy dolgot hozzáteszek. Én általában a civil szféra
helyzetét nagyon nehezen tudom javítani, de azt meg tudom ígérni, hogy
kiváló együttműködési kapcsolataink vannak azokkal a jogvédő
szervezetekkel, amelyek nagyon-nagyon fontos információkat képesek olyan
társadalmi rétegekből közvetíteni, akikkel mi nem is találkozunk, mert
ők még arra sem képesek, hogy a saját panaszaikat megfogalmazzák. Tehát
ezt tudom mondani, és ígérem, hogy a jövőben is ez így lesz.

Összességében
még egy utolsó gondolatot engedjenek meg. Ennek a jelentésnek a
bevezetésében kicsit irodalmi ihletettséggel írtam egy ars poeticát.

(10.10)

Ennek
az ars poeticának körülbelül az volt a lényege - most nem akarom
részletesen elmondani és feltartani önöket -, hogy egy alapjogi biztos
nagyjából a jogok egyenlő elosztásáért lehet felelős. Abban azonban nem
tehető felelőssé, hogy azoknak a jogoknak mi a tartalma; azt, hogy mi
ezeknek a jogoknak a tartalma, önök, a jogalkotók fogják meghatározni.
Ennek következtében úgy általában rajtam számonkérni az ideális és a jó
kormányzást nagyon nehéz, mert ez meghaladja az én kompetenciámat, tehát
sok nekem ez a feladat. Én azt tudom mondani, hogy a fennálló
rendszerben hol vannak diszfunkciók, működési anomáliák, ezekre rá
tudunk mutatni, és ha van fogadókészség, akkor ezeket ki is fogjuk
javítani a kormányzattal ilyen értelemben együtt. De úgy általában én
nem vagyok letéteményese a jó kormányzás és az ideális állam… Tehát a
bölcsek köve nincs nálam, ennyit akartam mondani. Köszönöm szépen a
figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu