KONTRÁT
KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A
tisztelt Ház előtt lévő két törvényjavaslat együttes általános vitájára
azért kerül sor, mert a házszabály lehetőséget biztosít az egymással
tartalmilag összefüggő törvényjavaslatok tárgyalására.

A
T/17458. számú törvényjavaslat sarkalatos rendelkezései, a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása,
valamint a T/17565. számú törvényjavaslat jelentős része az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez kapcsolódó
rendelkezéseket tartalmazza.

Tisztelt
Országgyűlés! Először a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló javaslatunkat szeretném ismertetni a
tisztelt Házzal.

A törvényjavaslat
vízgazdálkodási vonatkozású módosítása eltörölni javasolja a házi
vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb vízi
létesítmények, kutak esetében az engedélyezési és a bejelentési
kötelezettséget. Ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad, ott sem
kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

A
kormány támogatni kívánja a mezőgazdasági vízhasználók anyagi és
adminisztratív terheinek csökkentését is. Az öntözéses gazdálkodás
lehetőségének kiszélesítése érdekében a vízjogi engedélyezéseknél
megteremtjük az elektronikus ügyintézést. Szeretném külön kiemelni a
mezőgazdasági termelőket segítő, döntéstámogató VIZEK keretrendszert.
A keretrendszer gazdaságossági számításokat végez, és ezáltal
segítséget nyújt az öntözési fejlesztésekhez. Megemelésre kerül a
mezőgazdasági célú vízhasználatok vízkészletjárulék-mentesen
felhasználható víz­mennyisége. Az Agrárgazdasági Kamara álláspontját is
figyelembe véve az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett
400 ezer köbméter/év, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél
150 ezer köbméter/év helyett 300 ezer köbméter/év mértékig
terjedne ki ez a javaslat szerint. A törvényjavaslat a vízügyi
igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint 4000 közalkalmazottra
kétszer 15 százalékos bérfejlesztést állapít meg. Ezzel párhuzamosan
megjelennek az életpályamodell elemei, teljesítményértékelést,
továbbképzési rendszert vezet be, és hivatásetikai normákat állapít meg.

Az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
módosításával jelen javaslat pontosítani szeretné az érintett
e-ügyintézésre és annak biztosítására kötelezett szer­vek körét. Így a
javaslat szerint nem lesznek ügy­félként elektronikus ügyintézésre
kötelezettek azon alapítványok és egyesületek, amelyek adószámmal nem
rendelkeznek, valamint a társasházak és a lakásszövetkezetek sem. Az
elektronikus együttműködés kapcsán a javaslat lehetővé teszi, hogy a
konkrét iratok elektronikus kiküldése helyett a szervek azzal is
teljesítsék az adatok átadását, hogy azt hozzáférhetővé teszik a másik
szerv számára.

A
törvényjavaslat részét képezi a kémény­sep­rő­ipari tevékenységről szóló
törvény módosítása is, amely a lakosság számára újabb könnyítéseket
vezet be. Az egylakásos ingatlanoknál a rendszeres sormunka helyett a
megrendelésre történő munkavégzés kerül bevezetésre. Az ingatlanhasználó
a szolgáltatást a jövőben szükség szerint, saját döntése alapján
rendelheti meg a területileg illetékes állami vagy önkormányzati
szolgáltatónál. Az ingatlanhasználó megrendelése alapján a területi
szolgáltató a sormunkában meghatározott feladatokat végzi el, amelyek a
lakossági körben továbbra is ingyenesek maradnak.

Tisztelt
Országgyűlés! A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, amely 2015. július
1-jén lépett hatályba, a 2018. évre vonatkozó illetmény
megállapításához elengedhetetlen. 2015. július 1-jén az új szolgálati
törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a
rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek
vá­ra­kozását követően az új törvény 2002 óta nem látott mértékű
illetményemeléssel is jelentős változást ho­zott a mintegy 60 ezer
fő hivatásos állományú anyagi megbecsülése területén. A törvényjavaslat a
tervezett ütemezésnek megfelelően 2018. január 1-jé­vel újabb,
átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelésre tesz javaslatot, és a
korábbi illetményemeléseket is figyelembe véve ennek a javaslatnak az
elfogadása esetén 2018. január 1-jétől 45 százalékos átlagos
illetményemelésnél tartunk. 2019. január 1-jével további 5 százalékra
lesz majd lehetőség, de erről külön javaslat készül, és akkor fogjuk
elérni az 50 százalékos illetményemelést.

A
törvény 2018. január 1-jétől már lehetővé teszi a hivatásos állomány
fizetési fokozatban történő előresorolását, ezért a jövő évi illetmény
megállapítására vonatkozó szabályozás specialitása a korábbiakhoz
képest, hogy már számol az előresorolásból eredő illetményemelkedéssel. A
Hszt. módosítása a korábban bevezetett új jogintézmények első
tapasztalatai alapján pontosítja például az elektronikus személyügyi
igazgatás szabályozását. A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás
megállapítására irányuló eljárás lépéseit módosítja, a szülési
szabadságra jogosultak körét egy sokkal teljesebb körben határozza meg.

A
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításának a
célja az általános közigazgatási rendtartásról szóló és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény közötti összhang és koherencia
megteremtése. A módosítások döntő többsége terminológiai és technikai
jellegű módosítás.

Tisztelt
Országgyűlés! A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt illetően az
alábbi három jelentősebb módosításra hívom fel a tisztelt Országgyűlés
figyelmét. Ezen módosítások a tisztességes eljáráshoz való jog
garanciális elemeit szélesítik ki. A szabálysértési őrizet elrendelése
esetén kötelezően biztosítani kell az eljárás alá vont személy részére
az ügyvédi képviseletet. Az ügyész a szabálysértési eljárás alá vont
személyek jogainak szélesebb körű védelme érdekében az elkövető javára
szélesebb körben kezdeményezhessen perújítást. A szabálysértés
elkövetése miatt kiszabott helyszíni bírságok elzárásra történő
átváltoztatásával a szabályozás egyértelművé válik annak érdekében, hogy
a jelenlegi eltérő bírósági gyakorlat egységessé váljon.

Tisztelt
Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A másik előttünk fekvő
előterjesztés az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat.

(10.20)

A
törvényjavaslatban szereplő módosítási javaslatok figyelemmel vannak a
folyamatban lévő közigazgatási reform elvárásaira, segítik az illegális
migrációval szembeni hatékony fellépést. A tervezet ren­delkezései a
kormány migrációs politikájával összhangban vannak.

A
törvényjavaslat egy európai parlamenti és tanácsi irányelv
átültetéséhez szükséges javaslatot is tartalmaz, az irányelv célja, hogy
átláthatóbbá tegye a harmadik országbeli kutatókra, hallgatókra,
tanulókra, javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és önkéntesekre
vonatkozó rendelkezéseket. Az irányelvben foglalt szabályok átültetése a
harmadik országbeli állampolgárok beutazása, magyarországi tartózkodása
tekintetében az érintettekre nézve könnyí­téseket nem tartalmaz. A
tervezett rendelkezések minden olyan lehetőséget tartalmaznak, amely a
beutazni szándékozó személyének és tartózkodási céljának ellenőrzését
szolgálja.

Tisztelt
Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat
megtárgyalni és mindkét javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm
figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu