KRESZTA
TRAJÁN nemzetiségi szószóló: Ono­ra­tă Adunare Națională, Onorate
Domnule Pre­șe­dinte, Doamnelor și Domnilor! Tisztelt Országgyűlés!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A
Magyarországi nemzetiségek bizottsága - kapcsolódó bizottságként -
2017. április 25-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.
törvény 22. § (2) bekezdése alapján dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet
biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása nyomán megvitatta az
alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2016
B/14301. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított
ki, amelyben figyelembe vette az országos nemzetiségi önkormányzatok
véleményét is.

Bizottságunk,
jellegének megfelelően, azt emelte ki, hogy a nemzetiségi jogok védelmét
ellátó biztos­helyettes a beszámolási időszakban is kiemelt feladatának
tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok
hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését,
továbbá jelentős szerepet vállalt a nemzetiségeket érintő jogalkotásban,
s külön kiemelendő aktív közreműködése a magyarországi nemzetiségek
jogairól szóló törvény korszerűsítésére tett erőfeszítéseinkben.

A
beszámoló szerkezetét az alapvető jogok biztosáról szóló törvény
szerinti szervezeti és működési szabályzat, a feladat- és hatáskörök
határozták meg. Az intézményi keretek, a szervezeti adottságok az előző,
2015. évről szóló beszámolóban foglaltakhoz képest lényegében nem
változtak, míg a nemzetiségi jogi ügyek száma 2016-ban 272-re, a
nemzetiségi programok száma pedig 219-re nőtt. Változatlanul magas,
mintegy 60 százalék a roma nemzetiséget érintő ügyek száma, amelyek
zömmel szociális, lakhatási, elsődlegesen egyenlő bánásmódbeli
kérdésekből vagy problémákból, valamint a roma nemzetiségi
önkormányzatok működését érintő ügyekből tevődnek össze. Mivel a roma
közösséget érintő ügyek száma nagyjából azonos az előző évivel, az
összügyszám megnövekedése azzal magyarázható, hogy a többi nemzetiségi
közösségtől lényegesen nagyobb mértékben érkeztek olyan jelzések,
amelyek érdekében fel kellett és fel lehetett lépni.

A
nem roma közösségtől érkező ügyek esetében - amelyeken belül a
legnagyobb arányt a valamennyi nemzetiséget érintő ügyek képviselik -
kiemelt figyelem irányult a nemzetiségi kulturális autonómia
érvényesítésével kapcsolatos egyes speciális kérdésekre. Gyakran
visszatérő témák a nemzetiségi oktatás különböző vonatkozásai és több, a
nemzetiségi önkormányzatok működésével, a pályáztatási rendszerrel
összefüggő kérdés. A büntetőjogi ügyek száma nőtt az előző évhez képest.
Ebbe a kategóriába olyan ügyek tartoznak, amelyekben a rendőrség és a
büntetés-végrehajtási intézmények működésével kapcsolatban jeleztek vélt
vagy valós visszásságokat; ugyanakkor az alapvető jogok biztosa nem
vizsgálhat bírósági eljárást is.

A közszolgáltatással
összefüggő ügyekről is beszámolnak, amelyek a beadványozók által
jelzett, zömmel közlekedési eszközök, egészségügyi szolgáltatások
igénybevétele során tapasztalt valamilyen, elsősorban egyenlő
bánásmóddal kapcsolatos magatartásbeli problémák. Két nagyobb témakörben
volt és részben van folyamatban átfogó vizsgálat, amelyeket az alapvető
jogok biztosa és a nemzetiségijog-védelemért felelős helyettese együtt
végez. Az egyik a most már 2017-ben lezárt, a nemzetiségi
pedagógusképzés és a nemzetiségi hallgatók pályaképe tárgyú, a másik a
nemzetiségi médiával kapcsolatos vizsgálat, amely nagyon komplex, nagyon
szerteágazó, érzékeny téma, de amelyre vonatkozóan gyakorlatilag minden
nemzetiségi közösségtől érkezett jelzés.

(9.30)

A
nemzetiségibiztos-helyettes felhívta bizottságunk figyelmét még néhány
kiemeltnek tekintethető ügyre. Az egyik ilyen a nemzetiségi
önkormányzatok és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatrendszer
egyenetlenségei, visszásságai, szélsőséges esetben az együttműködésre
vonatkozó abszolút negatív magatartás előfordulása, elsősorban a helyi
önkormányzatok részéről, amelyeknek kötelességük biztosítani a
nemzetiségi önkormányzatok technikai, működési feltételeit. A másik
kiemelt ügy tárgya, amely azért fontos, mert a nemzetiségi oktatással,
neveléssel függ össze, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve más
nemzetiségi célú szervezetek részéről az intézményi tanácsba történő
delegálás szabályai, amelyet jelentéssel tudtak lezárni, és amely
kapcsán a szükséges jogszabályi változtatást éppen nemzetiségi
bizottságunk törvénymódosító javaslata nyomán sikerült elfogadtatni a
tisztelt Házzal.

Kiemelendő a
beszámolóban ismertetett úgynevezett elvi állásfoglalások bevezetése
2016-ban, amelyek nem klasszikus, hagyományos, átfogó jelentések és
vizsgálatok formájában születnek. Ezekben biztos­helyettesi szinten
igyekeznek módszertani segítséget nyújtani olyan speciális esetekben,
ahol nincs vagy nem feltétlenül állapítható meg jogsértés, visszásság
azonban igen. Az állásfoglalás ilyen helyzetek kezeléséhez próbál elvi
szempontok megadásával hozzájárulni.

A beszámoló
részletei, de tapasztalataink alapján is, fontos hangsúlyozni, hogy
2016-ban jelentősen, 219-re nőtt a nemzetiségi programok száma. Ezek
közül a legnagyobb dinamikával a nemzetközi vonatkozásúaké, a szakmai
fórumoké, illetve a személyes szakmai megbeszéléseké, valamint a
rendezvényeké nőtt. Kiemelkedő volt a valamennyi nemzetiséget érintő
titkársági programok aránya, 51 százalék, illetve az egyes
nemzetiségeket bemutató, valamint a kulturális rendezvények arányának
növekedése.

A biztoshelyettes
asszony által bizottságunknak adott tájékoztatásból kiderült, hogy a
nemzetközi vonatkozású aktivitásban az is fontos szerepet játszik, hogy a
Magyarországgal és a kisebbségi rendszerével kapcsolatos érdeklődés az
elmúlt években nagymértékben megnőtt a nemzetközi intézmények
tevékenységében is, például a nemzetiségijog-terület, intézményrendszer
és azon belül a nemzetiségi biztoshelyettes sajátos pozíciója iránt,
mivel ilyen máshol így, ebben a formában nem létezik.

A
beszámoló és tapasztalataink szerint is 2016-ban megnőtt a nemzetiségi
biztoshelyettesi megjelenés a médiában, elsősorban a
megyelátogatásokkal, illetve a különböző jelentésekkel és
állásfoglalásokkal kapcsolatos tájékoztatóknak köszönhetően. Jó
sajtóvisszhang tapasztalható a nemzetiségi kulturális események, az
emléknapok esetében is. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az országos média
általában ritkábban tudósít a nemzetiségi rendezvényekről, és így
nehezebben tud eljutni szélesebb társadalmi körökhöz mindaz a fajta
tevékenység, amit a nemzetiségi közösségek, illetve jogaik védelmezői
végeznek.

Fontos megemlíteni
még, hogy 2016 márciusában elindították Facebook-oldalukat, amelyen
igyekeznek minden releváns eseményről és történésről tájékoztatást adni,
majd tavaly ősszel az angol nyelvű felületet, a Twittert is. Külön
kiemelésre méltónak tartom a média témájában, hogy a tavalyi riói
olimpia alkalmából megjelentették, ezáltal megismertetve a széles
közvéleménnyel, hogy kik voltak azok a híres magyar olimpiai hősök, akik
vállalták nemzetiségi származásukat.

Összegezve:
a bizottság jóváhagyólag vette tudomásul, hogy a 2016-ban 50
százalékkal megnövekedett nemzetiségiügy-szám mellett az illetékes
biztoshelyettes és munkatársai több átfogó vizsgálatot végeztek,
folytatták a megyelátogatásokat, és a hivatalban jelentős nemzetiségi
kulturális rendezvényeket szerveztek. A bizottság elismeréssel
nyugtázta, hogy dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztos­helyettes
asszonyt az Európa Tanács a kisebbségvédelmi keretegyezményhez
kapcsolódó nemzetközi tanácsadó bizottsága állandó független szakértő
tagjává választotta.

A
beszámoló és az elmúlt év gyakorlata alapján a bizottság tartalmasnak és
eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi
nemzetiségek bizottsága együttműködését. Mindezek alapján az
Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja az alapvető
jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló
beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását. Köszönöm megtisztelő
figyelmüket. Vă mulțu­mesc pentru aten­ția cu care m-ați onorat.
Köszönöm szépen (Taps.)

Forrás: parlament.hu