TELEKI
LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt
Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Helyettesei! A Magyar
Szocialista Párt, mint ahogy az Igazságügyi bizottság
ülésén is elmondta, támogatni kívánja a beszámolót, elsősorban azért,
mert érződik és látszik az a szakmai munka, amit végeznek. Másodsorban
azért, mert mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy
Magyarországon az emberi jogok érvényesüljenek, ezen belül pedig a
nemzeti és etnikai kisebbségi jogok.

Ugye, én már nagyon sokszor, akár a parlamentben, akár bizottsági
ülésen is elmondtam, hogy az egyik legfontosabb számomra, hogy a
nemzetiségi jogok hogyan alakulnak, és ezen belül a roma kisebbség
helyzete hogyan alakul Magyarországon. Ezért tehát számomra nagyon
fontos, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésének rendje hogy tud
alakulni, és mennyire tud szinkronba helyeződni a települési
önkormányzat működésével és természetesen a lakosság működésével együtt,
illetve együttműködésével.

Az
elmúlt időszakban lehet látni azt, hogy minden kezd felbomlani, és nem
az önök hibája miatt. Az együttműködés a települési önkormányzatok és a
társadalom között kezd felbomlani azért, mert nincs egy rendszer, nincs
egy olyan hierarchikus rendszer, amelyben lehetne látni, hogy kinek mi a
feladata, és a feladatokat hogyan hajtják végre. Mondom ezt azért, mert
ha az országos önkormányzatokat nézzük, ezen belül pedig a roma
nemzetiségi önkormányzatot, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt pár évben,
és ha csak 2016-ot nézzük az önök beszámolójához kapcsolódva, akkor azt
láthatjuk, hogy teljes káosz uralkodik.

Teljes
káosz uralkodott az Országos Roma Önkormányzatban, ami nem jó. Nem jó
az országnak, nem jó a romáknak, és nem jó a nem romáknak sem, mert
bűnbakot keresnek és találnak ilyen esetben. Ezért tehát azt gondolom,
mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azt a működési rendet, amit
a törvény egyébként jól szabályoz, próbálják meg betartatni. Tudom,
megint nem az önök feladata, de felhívni a figyelmet, ajánlásokat adni
igen. Ezért az országos önkormányzat vezetőségének, vezetőjének,
elnökének, azt gondolom, fontos lenne ajánlást adni, hogy le lehessen
ülni akár önöknek, akár más intézményeknek tárgyalni arról, hogy a
magyarországi romák helyzete az integrációt érintve hogyan tud jobbá
alakulni.

Nem történt meg és
nem történik meg, hogy látható legyen, hogy az Országos Roma
Önkormányzatban elmozdulás történjen, és egy olyan együttműködés
alakuljon ki, amely az össztársadalomnak megnyugvást hozna. Persze,
tovább is mehetnék, pedig ott nincs egyébként anyagi probléma. Lehet
látni, hogy a források tömegei érik el az országos önkormányzatot. Az
egy más dolog, és most nem mennénk bele, hogy azokat az összegeket
hogyan használták fel, jól vagy kevésbé jól, vagy egyáltalán nem
használták fel a működésre, illetve azoknak a támogatására, amire azokat
a forrásokat kapták. Itt elsősorban a roma munkavállalók érdekében nem
történt semmi.

(9.40)

De
nem is erről szeretnék beszélni, mert ez más napirendi pontot érint,
viszont a területi önkormányzatoknál, tehát a megyei roma nemzetiségi
ön­kor­mányzatoknál, és egyébként nem csak a roma nemzetiségi
önkormányzatoknál, lehet azt látni és ér­zékelni, hogy ennek a területi
szintnek nincs gazdája, mert a megyei önkormányzatok annyira ki van­nak
üresítve, hogy nem lehet azt mondani, hogy ad­ja­tok meg minden dologi
és minden személyi feltételt ahhoz, hogy biztosan tudjon működni a
területi megyei roma nemzetiségi önkormányzat. Tehát azt le­het mondani,
nem lehet látni ma Magyarországon, hogy léteznének területi nemzetiségi
önkormányzatok.

Itt is kérném az ombudsman
urat, országgyűlési biztos urat, hogy hasson az ajánlásával arra, hogy
ezeket a kérdéseket helyi, területi szinteken kezeljék, mert ha nem,
akkor nincs helyi, területi érdekvédelmi képviselete a helyi kisebbségi
önkormányzatoknak. De ugyanúgy a helyi szinten is vannak anomáliák.
Habár ott már egy kicsivel jobb a helyzet, mint az országosnál vagy
éppen a területinél, mert helyszűke miatt ott nagyon sokszor kénytelenek
együttműködni a települési önkormányzatok és a nemzetiségi
önkormányzatok. Van, ahol nagyon-nagyon professzionálisan és jól
együttműködnek, és ez köszönhető a települési önkormányzat vezetőjének, a
polgármesternek, és köszönhető nem utolsósorban a helyi jegyzőknek,
mert ők működtetik és ők tartják fenn ezt az egész területet.

Ezt
azért emeltem ki, hogy köszönet nekik, mert vannak olyan területek is
és vannak olyan települések is helyi szinteken, ahol egyáltalán nincs
segítőkészség, sem abban, hogy megláttassák, hogy milyen törvények
alapján kell a nemzetiségi önkormányzatnak működnie; sem a jogi, sem
pedig a tárgyi, személyi feltételt nem biztosítják ahhoz, hogy a
nemzetiségi önkormányzatok helyi szinten tudjanak működni. Ez nem az
önök hibája, megint mondom, viszont kérném, hogy az ajánlásokat tegyék
meg, hogy a jegyzők, az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok
közötti viszony javuljon a következő időszakban.

Ez
miért fontos? Nagyon sokszor azt mondjuk, hogy a romák felzárkóztatása
az oktatásba, a foglalkoztatásba nagyon fontos. Viszont azok a tanórán
kívüli felzárkóztatások és tehetséggondozások, amelyeket jogosan
elvárunk - romák és nem romák várnak el jogosan -, nem tud működni, ha
nincs egy olyan rendszer, amely átlátható és támogatható rendszer. Ezért
tehát nagyon-nagyon fontos a magyarországi romák érdekében, de azt
gondolom, az or­szág érdekében is, hogy az oktatásba segítsenek be azok a
nemzetiségi önkormányzatok, amelyek egyébként legfőképpen azért jöttek
létre, hogy az ok­ta­tás és a kultúra ápolásával próbáljanak meg
foglalkozni. Ezt ma nagyon kevés helyi nemzetiségi önkormányzat tudja
bevállalni és megtenni. Ezért tehát azt gondolom, nagyon fontos lenne
odafigyelni erre.

A
költségvetés kapcsán viszont nem értek egyet Demeter képviselőtársammal
abban, hogy nagyon sokat emelkedett. Valóban emelkedett abban a
vonatkozásban, hogy működés helyett feladatalapra próbálják meg átadni a
forrásokat, amivel nincs problémám és nincs is vitám, viszont azzal
igen, hogy például a feladatalapú támogatás kapcsán a nemzetiségi
önkormányzatok most már aláírásokat gyűjtenek, hogy a pontrendszer nincs
rendben. Az az elosztási mechanizmus, amelyik ma, jelen pillanatban él,
nem alkalmazható tovább, mert nem objektív döntések alapján születik
meg a pénzek odaítélése, hanem nagyon sok esetben politikai és
szubjektív döntések alapján.

Ezért
tehát azt gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a nemzetiségi
önkormányzatok a feladatalapú támogatáshoz úgy jussanak hozzá, hogy
valóban az elvégzett munka és tevékenység után kapják meg a forrást vagy
éppen előlegezzék meg nekik, akkor át kell szabni a pontrendszert, mert
ezzel egyetlenegy dolgot látunk, hogy vannak olyan önkormányzatok,
nemzetiségi önkormányzatok, és főleg roma nemzetiségi önkormányzatokról
beszélek, ahol nem végeztek munkát, viszont papíron nagyon nagy
mértékben lefektették, hogy mit végeznének, mit végeztek.
A for­rást meg is kapják hozzá, mert a pontrendszer tökéletes,
viszont a végrehajtását nem érzékelte sem a település, sem a lakosság.

Ezért
tehát azt gondolom, hogy a pontrendszerek átszabására nagyon nagy
mértékben szükség van. Még egyszer mondom, azt gondolom, a
pénzösszegekkel vitám van abból a szempontból, hogy az átcsoportosítása,
illetve a nemzetiségi önkormányzatoknak való átadása hogyan valósul
meg. A nagyságával nem vitatkozom, mert valóban látható emelkedés van,
de nem a működési költségvetésben, hanem egyéb más programok
finanszírozásában, ami nem probléma.

A
költségvetésről még két mondatot szeretnék mondani. Azt gondolom, hogy
az alapköltségvetéssel, amit kapnak a helyi vagy mondjuk, a területi
önkormányzatok, nem nagyon lehet mit tenni, nem lehet dolgozni velük, és
nem lehet elvárni, nem lehet azt a követelményt hozni, amit elvár akár a
település jegyzője, akár a képviselő-testület vagy a lakosság a
nemzetiségi önkormányzattól, mert amikor pár százezer forintról
beszélünk egy helyi nemzetiségi önkormányzat működési költségvetése
kapcsán, akkor nem lehet azt mondani, hogy olyan munkát várunk el, amely
a társadalmi integráció egyik alapköve lehet. Azért nem, mert tudjuk
azt, hogy pénz, fegyver, paripa nélkül nem lehet csatákat, háborúkat
megnyerni.

Ezért tehát a
nemzetiségi önkormányzatok se tudnak nagyon-nagyon áttörő programokat
végrehajtani. Még egyszer mondom, ehhez párosul az a bizonyos
feladatalapú támogatás, amivel lehet már láttatni valamit, de ez nem
minden.

Végül és nem utolsósorban két
gondolatot szeretnék mondani, amit szeretnék az ombudsman úrnak és
munkatársainak a figyelmébe ajánlani: a civil ügyek Magyarországon
kezdenek teljes mértékben ellehetetlenülni. Azt gondolom, a civil
ügyekben nagyon sok mindent kellene tenni és ajánlást megfogalmazni
annak érdekében, hogy a civil kurázsi Magyarországon megmaradjon.

Ma
nem látjuk a civil kurázsit; azért nem láthatjuk, mert azt véljük
felfedezni, hogy nagyon sokszor politikai hovatartozástól függően
osztják ki azokat a forrásokat, amik egyébként járnának a civileknek a
munkájuk után. Ebben, azt gondolom, megint van mit tenni, hogy a
függetlenségüket a civilek meg tudják tartani. A függetlenség, én azt
gondolom, nagyon sok demokratikus alappillér lényege, és a civileké
főleg nagyon fontos. Ezért tehát csak kérni tudom azt az ombudsman
úrtól, az országgyűlési biztos úrtól, hogy igen, a civilekre hatékonyan
tessenek odafigyelni, mert nem gondolom, hogy enélkül előbbre tudunk
menni és demokráciát tudunk építeni.

Végül és
nem utolsósorban, egyetlenegy gondolattal visszatérve a romák
egészségügyi helyzetére: láthatják önök is, akár az önök felméréseiből
és a látogatásaik kapcsán, hogy katasztrofális a romák egészségügyi
állapota. Nem mondok mást, mint hogy ez a foglalkoztatásnak és az
egészségügynek köszönhető, amelyre nem figyelünk oda, és nem figyel oda
az aktuális kormány.

Én kérném azt,
hogy arra is hassanak oda, hogy az egészségügyi prevenciót úgy
próbálják meg elindítani, hogy azoknak a romáknak, akik ma a
cigánytelepeken élnek, és közel 120 ezer fő él a cigánytelepeken,
azoknak az élethelyzetét meg tudják változtatni a lakhatási feltételek
biztosításával és a foglalkoztatási helyzet javulásával. Nem elég csak a
közfoglalkoztatásban benntartani a romákat, ami egy nagyon fontos
eszköz ahhoz, hogy munkával tudjanak bért keresni, nagyon fontos eszköz.
De azt lehet mondani, ez hosszú távon nem kifizetődő az országnak, mert
ezzel azt lehet csak elérni, hogy szociális segélyezésre ítéljük azt a
népcsoportot.

Ezért tehát, ha azt akarjuk, hogy
a 120 ezer embert hozzuk ki abból a mélyszegénységből, amiben van és
abból az egészségügyi állapotból, amit ott láthatunk, akkor van mit
tennünk közösen, a kormánynak, az ombudsman úrnak és természetesen nekem
is mint ellenzéki képviselőnek, hogy szűnjön meg az a helyzet, ami ott
van, mert anélkül nem lehet egy új Magyarországot építeni, nem lehet egy
új demokratikus társadalmat építeni. Ezért tehát közös a felelősségünk
abban, hogy az a 120 ezer ember ott marad-e a mélyszegénységben vagy
éppen ki tudjuk őket hozni.

Nagyon
szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. Mint ahogy elmondtam, a Magyar
Szocialista Párt nevében köszönöm az országgyűlési biztos úrnak és a
helyetteseinek a munkáját. A Magyar Szocialista Párt támogatja a
beszámoló elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu