DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A fiatalon Mauthausen-Gusenben sajnálatosan mártírhalált halt debreceni teológus, ifjú dr. Varga Zsigmond jelmondata, hasonlóan az Andrássy-családéhoz, a következőképpen szólt: „Non videri, sed esse”, létezni, nem pedig látszani; mai modern szóhasználattal: cselekedni és nem fecsegni, nem egy látszólagos, művi világot építeni vagy vetíteni, hanem a valóságot megmutatni és az igazságot mindenekelőtt szem előtt tartani. Az okos ember az árhullám megérkezése előtt emel gátat, a felelős gazdálkodó a vihar előtt tereli be a nyájat biztonságos helyre, a jó pilóta útvonaltervet készít, és megnézi az időjárás-jelentést, mielőtt felszállna. A kormány előttünk fekvő törvényjavaslata abban a hatáskörben, amelyben intézkedni képes, egy válasz arra, ami ma a világban történik, válasz és cselekvés mindarra, ami ma mindannyiunk létét veszélyezteti. Komplex jogi szemlélettel, harmonikus rendben, összhangban nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal védi a határbiztonságot, egyértelműbbé teszi a jogalkalmazói hatásköri és cselekvési terepet, fellép a jogszabályokat kijátszani szándékozókkal szemben, és mindezeken túl természetesen szolgálja a schengeni rendszert.

A kormány törvényjavaslata jó lelkiismeret szerint szól, jogi gátat emel a menekültügyi konvenciót kijátszani szándékozók és a jogellenes magatartást segítőkkel szemben. A javaslat érvényesíti államunk erejét és az itt élők érdekeit. Némi egyszerűsítéssel: ami a magánjogban a magánszféra, a tulajdonjog és a birtokvédelem, az a közjogban, államjogban az állami intézmények és közrendünk védelme. Ahogy a javaslat indoklásában áll, védett jogi tárgy hazánk közrendje és közbiztonsága. Jogászként tudjuk, hogy általános jogelméleti szabályként minden bűncselekmény sérti a közrendet, de én mindig amellett szóltam, ahogyan az a Magyary Zoltán és Concha Győző közötti, múlt század eleji jogtudományi vitában is megjelent, hogy a közrendiségnek része nemcsak az állam alkotmányos berendezkedése, intézményrendszere, hanem a szélesebb értelemben vett alapértékeink is.

Amikor hazánk és magyarságunk megmaradásáról van szó, nem lehetünk eléggé óvatosak, és ha kell, nem lehetünk eléggé szigorúak. A körülöttünk lévő világ nem pusztán biztonságpolitikai szempontból válik egyre veszélyesebbé, kiszámíthatatlanabbá, hanem olyan, nem nyilvánosan, változatos színpadi klisék mögött, sokszor rejtőzködve, bármiféle politikai felhatalmazás és kontroll nélkül működő erők akarják Európát és vele együtt hazánkat is megváltoztatni, átalakítani, amelyek végkifejlete, ne legyen kétségünk, létünk, kultúránk leromlása és végleges elsüllyedése.

Ezek az ellenőrizhetetlenül működő erők a háttérben egyes szervezeteket, nemzeti és nemzetközi intézményeket bábjátékosnak tekintő módon kívánják céljaikat elérni. Ezek az erők a nemzetállamokat szolgáló jogszabályokat, azok erkölcsi és jogi rendjét meghaladni kívánt akadályoknak tekintik. És ha még nem is tudnak minden nemzetközi és nemzeti jogi normát megváltoztatni, arra képeznek jogászokat, szakértőket, azért támogatnak úgymond emberbaráti segítőket, hogy hogyan rontsák le az egyes jogi fogalmak értelmét és gyakorlatát. Arra adnak politikai és jogi útmutatókat, hogy hogyan lehet majd jogszabályainkat kijátszani, azért finanszíroznak olyan szervezeteket, amelyeknek valós célja a nemzeti politika befolyásolása, arra adott politikai felhatalmazás vagy politikai szervezetként történő öndefiníció nélkül.

Pontosan tudjuk, az egyes nemzetállamok képességeit is meghaladó erők működnek az európai nemzetekkel szemben, akiknek útjában áll a hosszú évszázadok alatt súlyos véráldozatok, nehéz történelmi tapasztalatok és kompromisszumok árán kivívott békés kereszténység és annak mindent átható kultúrája, az abból kisarjadó keresztényalapú politikai gondolkodás és világszemlélet.

(15.10)

Vajon Soros György és társai miért éppen Európát látják egyfajta korlátlan befogadóképességű, némi szerzői jogi áthallással, szabad felhasználású területnek, és egyetlen megoldásnak a migránsáradattal szemben? Miért nem a háborús konfliktusok okainak megszüntetésében érdekeltek? Vajon miért nem az egyes válságövezetekben dúló háborúk okozóit, finanszírozóit, fegyverszállítóit, haszonlesőit tartják célkeresztben, kritikai tűzben? Európa helyett miért nem a háborús övezetek szomszédos, biztonságos országait látják az egész világot megrengető migránsáradat befogadó közegének? Vajon miért egyedül nekünk, európai történelmi népeknek van szegezve az a lelkiismereti kérdés, hogy a háborús övezetekből a jobb életre vágyó, bennünket alacsonyabb rendűnek tartó, kultúránkat nem tisztelő és nem ismerő migránsok millióiról mi gondoskodjunk egy életen át?

Józan ésszel elemezve a világ helyzetét, nem az van-e mind e mögött, hogy Európa gyenge, s a gyengeséget politikai, biztonságpolitikai, gazdasági vagy éppen haszonszerzés céljából ki lehet, és ahogy a természet nem tűri az űrt, ki kell használni? Vajon nem az van-e mindennek a hátterében, hogy mindaz a kereszténységből táplálkozó szellemi, erkölcsi és gazdasági érdekközösség, piac, továbbá nem lebecsülve, vagyontömeg, amelyet Európa még felmutatni képes, spekulánsi megfontolásból megszerzésre vár?

A spekuláns örök célja a haszon, eszközei: a megtévesztés, a fortélyos félelem megteremtése, a bizonytalanság fokozása és sokszor a jól megtervezett káosz. Már sok tőzsdeügynök lett tehetős a fenti módszerekkel, és Soros Györgytől sem áll távol a fenti módszerek alkalmazása, spekulánsi tevékenységét nemzeti gazdaságok megtámadása és tönkrement családok ezrei sírják és szenvedik ma is. A tőzsde világa farkastörvényeken alapul, és a pénz megszerzése irányítja az ott üzletelők mindennapjait. Hogy is mondják a spekulánsok egymás között? Amit ma megszerezhetsz, ne halaszd holnapra, vagy még cinikusabban fogalmazva elegáns klubokban: ma egy hazugság, holnap tízezer dollár.

Balliberális közegben egyfajta védőbeszédként felhangzik az a mondat, hogy emberbaráti szeretet vezérli Soros Györgyöt és tőzsdei spekulációkból, devizák bedöntéséből finanszírozott szervezeteit. Milyen emberbarátiság az, amely egy egész földrész több ezer éves kultúráját teszi tönkre, és amely nők megalázásával, meggyalázásával, hívők és nem hívő emberek fenyegetésével, sőt számolatlan meggyilkolásával jár? De elgondolkozhatunk azon is, hogy milyen emberbarátiság az, amelyik csírájában fojtja el a jóérzésű keresztény gondolkodást, és amely a saját gondolati felsőbbrendűségét megkérdőjelezhetetlennek tartja.

Valahogy ismerősen cseng nekem ez a két szó így együtt: megkérdőjelezhetetlenség és emberbarátiság. Emlékezzünk csak, a kommunista eszmerendszer is a kommunisták szerint megkérdőjelezhetetlen és úgymond emberbaráti volt. A sztálini alkotmány értelmezésében az ember volt a legfőbb érték. A kommunista rendszer megkérdőjelezhetetlensége és úgymond emberközpontúsága országok, kultúrák, polgári értékek, történelmi hagyományok és vallási közösségek, valamint több mint százmillió ártatlan ember elpusztításával járt. Szörnyű hatását még ma is megszenvedjük. Ne legyenek kétségeink: a migránsáradat, ha Európa vezetői engedik, a végén elborítja ezt a történelmi kontinenst, és elmossa még az emlékét is.

Mi Trianon példáján is tudjuk, szenvedjük, hogy a hatalmi és területi szerzésvágynak nincs határa. A békediktátum irányítói által hangoztatott wilsoni elvek, az emberiességi ígéretek, a népek egyenlősége és önrendelkezése soha nem valósult meg, sem szándék, sem eszköz nem volt azok megvalósítására. Mi, magyarok tudjuk és érezzük, hogy csak magunknak higgyünk. Semmilyen más külföldi erő nem viseli szívén a sorsunkat, ők a saját érdekeiket követik, saját jogukat keresik, és azért ügyködnek. Most azonban a megmaradásunkról van szó. Az a tény, hogy az uniós vezetők nem akarják vagy nem tudják felismerni a veszélyt, az fakadhat tudatlanságból is, de én nem lennék ilyen naiv: ők már magukat Európa felszámolóbiztosainak tartják, és tudjuk, a felszámolásban a vagyon leértékelődik, annak felvásárlói pedig felértékelődnek. Amikor ezt a törvényjavaslatot a kormány beterjesztette, kötelességét teljesítette, hogy hazánkat megvédje, magyarságunkat, közösségeinket, köztük zsidó honfitársainkat megőrizze, életfeltételeinket, kultúránk, hagyományaink megőrzését biztosítsa, ezt a földet ápolja, és magyar országként továbbadja gyermekeinknek.

Amikor szavazni fognak az ellenzéki sorokban ülők, úgy a figyelmükbe ajánlom ifjú dr. Varga Zsigmond már idézett jelmondata mellett még egy, a nyelvünk gazdagságát és nagyságát is jelző hazafias népi bölcsességet, amelyet sok magyar ház portája fölött lehet olvasni még ma is, és amely ekképpen szól: házad lehet bárhol, de hazád csak itt. Ezért kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu