DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallhattuk a felvezetőkben, hogy Magyarországnak az új rendeletet, ha nem is átültetnie kell, hiszen a rendelet közvetlenül hatályos, viszont a magyar jogszabályokat hozzá kell igazítani. Amikor felkészültem erre a napirendi pontra, illetve amikor először láttam a meghívóban, hogy erről lesz szó, akkor egy hosszabb javaslatot vártam, megmondom őszintén, államtitkár úr. Talán ön a legutolsó szavai közt el is ismerte, hogy még várható néhány javaslat, ami egy irányelv átültetését és talán még a rendelettel kapcsolatos paragrafusok átültetését, illetve a magyar jogszabályoknak a pozitív jogi megváltoztatását fogja jelenteni. Én azt gondoltam, hogy ez most be fog jönni, lévén hogy tavaly egy talán társadalmi vitára bocsátott… ezt majd ön fogja tudni jobban megmondani. Létezik egy javaslat láttam -, ami még nem a kormány álláspontja volt, de talán társadalmi vitára bocsátották. (Dr. Völner Pál bólint.) Akkor jól tudom, tehát a társadalmi vita szakaszában volt. Ez egy 66 oldalas anyag volt, amiben már az irányelv is benne lett volna, illetve a rendelethez is több passzust tartalmazott volna a magyar jogszabályok tekintetében. Kérném, hogy majd államtitkár úr válaszoljon, hogy mi az oka, hogy nem ez került ide az Országgyűlés elé. Milyen módosítások kerülhetnek esetleg még bele?

Tudom, hogy kampány volt tavasszal, tehát most ez egy különleges helyzet, hogy a parlament ilyen későn ül össze, mondjuk, a februárhoz képest, de a május 25-ei határidőn már így is túllógtunk. Tehát ha tudták önök, hogy kampány lesz, akkor ezt illett volna ahogy egyébként tervezték és társadalmi vitára bocsátották akár 2017-ben elfogadni, annál is inkább, mert a vállalkozások, amelyeknek fel kell készülniük az új szabályok alkalmazására, nyilvánvalóan egy nagy tehertétellel találkoznak, és most, amikor már közvetlenül hatályos lett május 25-től az EU-s rendelet, a GDPR, tulajdonképpen ezen túl kerül kihirdetésre az a magyar jogszabály, ami még csak a hatóságot, a NAIH-ot jelöli ki mint a rendeletben meghatározott hatóságot. Tehát tulajdonképpen sajnálatos módon már túl vagyunk a határidőn, és ha még ezek után jönnek bizonyos szabályok be az Országgyűlés elé, akkor aggályos jogilag, hogy ezt előbb meg kellett volna tenni. Nyilvánvalóan ezt ön majd meg fogja tudni mondani, hogy miért nem került ez be az Országgyűlés elé.

Annak örülünk, hogy elhangzott a sajtóban és most államtitkár úrtól is, hogy a hatóságok, illetve Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem fog rögtön büntetni a kis- és középvállalkozások tekintetében. Ez természetesen örömteli, persze, ahogy mondtam, az még örömtelibb lett volna, ha a felkészülési idő kellően hosszú lett volna. Azért ez a rendelet 2016-os; már többször elmondtam a jelen Ház plénuma előtt, hogy azt érzem, hogy mindig az utolsó pillanatban próbálják ezeket a szabályokat átültetni a magyar jogba. Ez egy rossz gyakorlat, tehát ezen lehet, hogy a mindenkori kormányoknak változtatni kellene.

Természetesen az is örömteli, hogy az arányosság elvét, ahogy mondtam, beemelik, de azért el fog telni néhány év, amíg ezeket a szabályokat használni tudják a magyar kis- és középvállalkozások. Arról nem is beszélve, hogy bár látjuk az előremutató uniós próbálkozásokat, hogy mindenhol ugyanazok a szabályok legyenek, de azért informatikai szempontból azt is el kell mondani, hogy akikkel beszéltem, informatikusok, elmondták, hogy azért technikailag ezek is elavult szabályok. Nyilván lehet, hogy az Unióhoz kellene címeznem ezeket a kritikákat, de attól még esetleg, ahol a magyar jognak megmarad a rendelkezési hatálya, rendelkezési lehetősége, ott lehet, hogy a kormánynak is lehet teendője.

Az önök felszólalásai, amikben azt mondták, hogy először irányelvet javasolt a magyar kormány rendelet helyett, utána hozzátették, talán a Fidesz szónoka és államtitkár úr is, hogy a rendelet mellett az szólt, hogy mindenhol ugyanazok a szabályok érvényesüljenek, és a multicégek ne tudjanak kibújni, hogy abba az országba rakják a telephelyüket, székhelyüket, ahol éppen enyhébbek a szabályok, számomra azt támasztják alá, hogy a rendelet jobb, egy hatékonyabb megoldás, és ez le is van írva az indokolásban. Számomra itt tulajdonképpen nem a magyar kormánynak a korábbi álláspontját, hanem a rendeleti formát támasztja alá az indokolás. Való igaz, hogy ahol, mondjuk, egy irányelv túl nagy keretet jelöl ki, ott ezek a nagy cégek meg fogják találni a lehetőséget, hogy kibújjanak a szabályozás alól, és egyébként ez nemcsak az adatvédelmi szabályoknál van így, hanem egyéb szabályozóknál. Az is természetesen előremutató, hogy akár az Európai Unión kívüli vállalkozások is az új rendelkezések hatálya alá eshetnek, ha az Európai Unión belülre irányulnak vagy uniós állampolgárok adatait kezelik.

Egyébként pont az utóbbi időben nyilvánvalóan ez csak részben függ össze a rendelettel, illetve a rendelet kidolgozásával, mert az jó néhány éve tartott az uniós színtéren azért a Facebookkal kapcsolatosan és a nagy cégekkel kapcsolatosan több olyan botrányt láthattunk, hogy bizony-bizony ezek a cégek adják-veszik, néha ingyen csereberélik az adatokat, arról nem is beszélve, hogy a nagy cégeken kívül különböző kisebb, akár középvállalkozások is adatként, elméletileg anonimizált adatként meg tudnak venni akár a nagy cégektől a Google-tól, Facebooktól olyan adatcsomagokat, amelyekből akár szenzitív információk is visszaállíthatóak.

Pont Németországban volt ha nyomon követték néhány hónapja óriási botrány abból, hogy minden további nélkül a felhasználók által böngészett adatokat csomagban megvehette gyakorlatilag bármelyik cég, és ennélfogva ezek nem voltak teljesen anonimizáltak, visszaalakíthatóak voltak, és ez elég súlyosan sérti a személyhez fűződő jogokat, a személyiségi jogokat. Tehát érthető, hogy az Európai Unió ezzel a szabályozással próbál foglalkozni. Hozzáteszem, amit mondtam, hogy azért mindig a szabályozó ezen nagy cégek után kullog, és azért a lépéshátrány kimutatható. De bízzunk benne, hogy legalább, ha egy lépést előre teszünk, akkor ez a hátrány csökken, de azt azért nem lehet mondani, hogy az egész feladat megoldásra kerülhet.

Várjuk, ahogy elmondtam, még arra a kérdésre a választ ha tud államtitkár úr válaszolni -, hogy mikorra fog bejönni a kiegészítő, tehát az irányelvnek a magyar jogszabályba ültetése, illetőleg az egyéb, jelen rendeletből fakadó passzusok. Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy természetesen a rendelet jogilag közvetlenül hatályos, viszont a magyar jogalkalmazóktól nehezebben elvárható, hogy egyik szemükkel az uniós joganyagot vizsgálják, másik szemükkel meg a magyar jogszabályokat, és próbálják kitalálni, hogy mondjuk, egy uniós rendeletben egy passzus a magyar jogszabályoknak hogyan feleltethető meg.

(16.30)

Tehát ebben az esetben valóban az lenne a jó vagy az lett volna a jó, ha ez időben megtörténik de még azért bízunk benne, hogy ez bekerül az Országgyűlés elé -, ha a releváns részek átemelésre kerülnek. Hiszen azt nem tiltja az uniós joganyag, hogy ezek a részek, amelyek egyébként összhangban vannak a rendelettel, beemelésre kerüljenek akár a magyar jogi szabályok közé is. Úgyhogy, államtitkár úr, természetesen értjük az előterjesztés lényegét, az indokát, de azt kell mondjam, hogy ez így nem túl elegáns az időzítés tekintetében, és egy jóval vaskosabb csomagot vártunk volna.

Ezzel együtt ennyit tudtam elmondani a javaslatról, és államtitkár úr válaszait nagyon várom, mert az nagyon sokat segít ahhoz, hogy eldöntsük majd, hogyan szavazunk róla. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu