DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell javítanom Ovádi Péter képviselőtársamat, nem ezt a törvényt terjesztette be a Fidesz-KDNP körül lévő kormány, hanem egy teljesen más javaslatot. Mi magunk is egyébként, szeretném tájékoztatni önöket, hogy amikor a választás után talán a kormányfő jelezte, hogy újra lesz Stop Soros törvénycsomag, mi is azt gondoltuk, hogy ugyanazt fogja beterjeszteni, amit már korábban beterjesztett, és amiből aztán egy elég komoly nézeteltérés támadt a kormányzat, a kormánypártok és a Jobbik között, mondván, hogy a Jobbik migránssimogató, és egyébként még a kerítést is le kívánja bontani. Ez egy teljesen más törvénycsomag, hogy úgy mondjam, egy nagyon lightos törvénycsomag. Nagyon valószínűnek tartom, hogy nemzetközi térből valamifajta olyan nyomás nehezedhetett a kormányunkra, aminek alapján nem merte erőteljesebben ezt a szabályozást kezdeményezni. Szerényen azért megjegyezném azt, hogy ha valóban ez a törvénycsomag, ez az alaptörvény-módosítás azt a célt szolgálná, hogy a legmagasabb jogalkotói szinten igyekezzünk a nemzetünk szuverenitását megőrizni, és semmiképpen ne lehessen Magyarországra, akár nemzetközi szervezetek nyomása alapján sem, különböző népcsoportokat, bevándorlókat, menekülteket befogadni, akkor azt kell mondjam, mint az előbbi felszólalásom alkalmával, hogy ez önmagában sajnos erre nem lesz elég.

(17.00)

Hiába szabályoz bárki bármilyen magas szintű szabállyal, ha fizikai adottságainál, szervezettségénél, elkötelezettségénél és állhatatosságánál fogva nem képes erre. Azt már láttuk a korábbi években, hogy mégiscsak migránsok tömege tudott Magyarországra bejönni akkor, amikor már 2015 januárjában az összes, még a házi nemzetbiztonsággal foglalkozó szakértőik is, akik azóta is folyamatosan a riogatás tevékenységét folytatják a közszolgálati televízióban, hangsúlyozták, hogy egy védelmi rendszert ki kell alakítani, meg kell határozni azokat az eljárásrendeket, azokat a kötelező közigazgatási szervezettségeket és eljárásokat, amelyek akadályozni tudják a tömeges bevándorlást, ezt önök elutasították, bagatellizálták. De ma már tudjuk, hogy nem a bagatellizáció volt a lényeg, hanem az, hogy elterelődjön a figyelem a mérhetetlen korrupcióról, és egy olyan kérdéssel lehessen akár évtizedeken át riogatni társadalmunkat, amiből hosszú távon politikai tőkét lehet kovácsolni.

Mi örülnénk a leginkább, a Jobbik képviselőcsoportja, pártja, pártvezetői, ha valóban olyan anyagokat terjesztenének elő, akár nem alaptörvényi szinten, hiszen nem az Alaptörvény szabályai fogják megakadályozni, hogy ide valaha valaki be akarjon jönni, hanem az tudja megakadályozni, ha itt egy olyan ország van, aminek erős hadserege, erős rendőrsége, állhatatos és őszinte vezetői, egységes társadalma van, gyűlöletmentes társadalma, hangsúlyozom, a szeretetre, az együvé tartozásra épülő társadalma van. Na, akkor bármitől meg tudjuk az országunkat védeni.

De akkor nem fogjuk tudni megvédeni, ha ilyen lágy, „nesze semmi, fogd meg jól” szabályokkal próbálunk operálni. Ebből lehet sajtót csinálni, óránként az MTV különböző csatornáin be lehet mondani. A társadalom nagy része, amelyik a Kossuth Rádiót hallgatja és az M1-et nézi, azzal találkozik folyamatosan, hogy most aztán a Fidesz-kormány megvédi a társadalmat a migrációtól. De hát önök tudják leginkább, hogy egy törvénnyel, egy papírral még senkit semmitől nem lehetett megvédeni. Különösen akkor nem, amikor azért abban az Alaptörvényben, ami ugyan gránitszilárdságú, de már hetedszer módosítják, benne van az is, hogy minden nemzetközi szerződést tiszteletben kell tartanunk, és nem állhat magyar törvény vagy bármilyen magyar szabályozás ellentétben nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal.

Ezt az M1 műsorában vagy a Kossuth Rádióban soha nem mondják be. És önök is tudják, hogy a migrációnak azon részét, amely valóban krízisterületről, valóban menekültekként, valóban oltalmazottaknak kijáró feltételek okán érkezik akár hazánkba, akár az Európai Unió területére, ha még 28-szor módosítják az Alaptörvényt, és már mindent kizárnak, amit csak ki lehet zárni, a genfi egyezményt akkor is alkalmazni kell. Hangsúlyozni kívánom, még véletlenül se gondolja bárki, hogy a Jobbik párt, a Jobbik-frakció, a Jobbik vezetői bármennyire is azt szeretnék, ha ide emberek tömegesen, akár a genfi egyezmény hatálya alatt bejönnének, mert a magyar társadalom, ez a magyar kultúra nem viseli el az idegen kultúrát és az idegen emberek létét sem.

A magyar társadalom sem erőforrásban, sem érzelmekben, sem kultúrában, semmiképpen nem tudná bármilyen okból Magyarországra tömegesen bejönni szándékozó emberek fogadását teljesíteni. Mindenki tudja, nem akarjuk. Ezt tehát le szeretném szögezni, hogy nem akarjuk. De azért azt is hadd hangsúlyozzam, hogy ilyen árnyékbokszolásokat csinálni, amivel, önök úgyis tudják, nem fogjuk tudni megvédeni önmagában ezekkel a szabályokkal a társadalmunkat ettől a rendkívüli nehézségtől… Nem akarom ismételni, a Házban ma már számtalanszor elhangzott, hogy egyébként pedig önök túlteljesítették a befogadásokkal azokat, amit a nemzetközi szervezetekhez való kapcsolódásunk okán egyrészről vállaltak, másrészről pedig előírtak számunkra.

Szeretnék pár szót szólni, hiszen ez egy úgynevezett salátatörvény. Azért azt meg kell mondanom, rendkívül kellemetlen, különösen jogászként az, hogy 2011-ben meg tetszettek egy új jogalkotási törvényt hozni. Abban a jogalkotási törvényben is egyértelműen szabályozták, az önök kezdeményezésére, hogy egyfajta életviszonyt, egyfajta szabályrendszert egy jogszabályban szabályozzunk. Ezt önök vállalták kötelezettségként, és egy-egy törvénybe folyamatosan egymástól teljesen idegen, semmilyen összefüggésben nem lévő viszonyrendszereket vezetnek be úgynevezett salátatörvényekkel. Eredetileg a salátatörvényeknek nem az volt a céljuk, hogy egymástól teljesen független viszonyokat szabályozzanak, hanem az volt a céljuk, hogy ha egyfajta szabályozási csomagra szükség van, de az azonos életviszonyoknak különböző jogágak szerinti módosítását igényli, akkor valóban ne kelljen külön jogszabályokat hozni. Már bocsánatot kérek, de teljesen idegen a mai viszonyainktól az, hogy egyszerre szabályoznák azt, hogy a magánlakást és az otthont védik, és azt, hogy az alkotmányunk önazonossága sérthetetlen.

Tehát ennek a kettőnek ebben a kontextusban, ebben az összefüggésben nincs köze egymáshoz. Mi azt tudjuk, hogy ez mind azért van, mert önök pontosan tudják, hogy ebben az alaptörvény-módosításban van több olyan elem, amit bármely tisztességes magyar képviselő azonnal megszavaz, mert nem kérdéses az, hogy igenis a magánlakás, az otthon legyen védett. Alaptörvényi szinten legyen védett. Pontosan tudja mindenki, hogy minden tisztességes politikus, képviselő azt mondja, hogy az alkotmányos önazonosságunk sérthetetlen. Egyértelmű.

Azt is tudjuk, hogy nem szeretnénk, ha bármikor bárki arról dönthetne, hogy népcsoportokat vagy idegen országbéli emberek sokaságát betelepítsék. Miért ne akarnánk ezt megakadályozni? De ez a csomag, amit ide előterjesztettek, megint tele van olyan csapdákkal, olyan bizalmatlansági faktor van sajnos a politikai térben, amit önök 8 év alatt alakítottak ki, hogy bizony azt mondjuk nagyon sokszor, igen, ez támogatható. De majd az a kérdés, hogy az alaprészletszabályokban, hiszen ez csak egy alapvetés, ez csak az elvek kifejtése, ami ebben az alaptörvény-módosítási tervezetben van, majd milyen olyan szabályokat fognak ennek égisze alatt elénk tárni, ami meg már majd nem vállalható.

Még egyre szeretném a figyelmüket nagy tisztelettel fölhívni. Ugye, itt, ebben az 5. cikkben a népesség szót használják.

(17.10)

A népességet egyrészről jó lenne definiálni, de ha azt mondjuk, hogy a népesség definíciója az, ami az Értelmező kéziszótárban található, akkor a népesség az egy társadalmi közösség, egy nép összessége. Még soha nem hallottunk arról, hogy az Európai Unióban bármilyen döntés arról szólt volna, hogy mondjuk Eritrea teljes populációját bármelyik európai országba akarták volna áthelyezni, vagy azt mondták volna, hogy Líbia teljes lakosságát betelepítik az Európai Unióba. Lehet, hogy népcsoportra tetszettek gondolni, de akkor népcsoportot kellene beírni, mert olyan, hogy népesség, ebben a kontextusban semmilyen módon nem tud megjelenni, mert a népességnek van egy közös eleme: ugyanabból a népből való, teljes mértékben egységes, homogén emberek közössége. Tehát én azért ezt a szóhasználatot megfontolnám, már csak azért is, mert majd, gondolom, lesznek ennek részletszabályai később, és amint az előző felszólalásomban elmondtam, ne tessenek a joggyakorlókat abba a helyzetbe hozni, hogy valamikor is azt kelljen mondaniuk akár egy ítéletben, vagy bármely jogerős döntésnek az legyen a végeredménye, hogy kérem szépen, nem tudok dönteni, mert a szabályozás nem értelmezhető megfelelően.

Itt van a magánlakás kérdése. Teljesen osztom az önök álláspontját, igen, védeni kell, de nem szeretnénk azt, hogy ennek majd az legyen a vége, hogy azért nem engedélyeznek majd tüntetéseket, mondjuk, az Andrássy úton, mert minden második ház lakóház, és védeni kell az otthon nyugalmát. Ugyanis ez ebben a javaslatban teljesen egyértelműen mint lehetőség benne van. Már olyan szintű a bizalmatlanság amit, hangsúlyozom, nem mi teremtettünk meg -, hogy amikor ránézünk egy ilyen szabályra, az első kérdés az, hogy na, a végén mit akarnak ebből kihozni. És én azt javaslom önöknek erre az újabb négyéves ciklusra már 2011-ben is több politikus megfogalmazta ezt -: akinek kétharmada van, az akár nagyvonalú is lehet, hiszen minden hatalom az ő kezében van, és gyakorlatilag a nagyvonalúsága semmibe se kerül. Egyébként is, amikor gazdag vagy befolyásos emberekről beszélünk, mindig azt szoktuk mondani, hogy közülük az a valaki, aki tud nagyvonalú lenni, tud dolgokról lemondani, mert ő már megengedheti magának, hogy akár le is mondjon dolgokról. Én úgy ítélem meg, hogy ha önök azt szeretnék, és Völner Pál államtitkár úr előbbi szavaiból is azt vettem ki, hogy örül annak, amikor egy együttműködő, konstruktív felszólalás van, egy olyan, ami támogatja az önök céljait és az önök elképzelését, akkor azt a lehetőséget is adják meg nekünk, hogy teljesen el tudjuk oszlatni a kételyt vagy a bizalmatlanságot. Nem tudják elképzelni, mennyire vágyunk arra ellenzéki képviselőkként is és valóban, ez független attól, hogy milyen ideológiai alapon jöttünk ide -, hogy mi nagyon szeretnénk együttműködni a kormányzattal, a kormánypártokkal. Miért akarunk együttműködni? Azért, mert van egy nagyon nemes cél: a hazánk polgárainak olyan képviselete, hogy ők úgy érezzék, biztonságban élnek, az érvényesülési lehetőségeik korlátlanok, és ha ők betartják a szabályokat, akkor méltósággal, szeretetben, örömben, egy szép közösségben tudnak élni, és nem a gyűlölet, a megosztás, az árokásás az, ami őket körülveszi, és bizonytalanná válnak.

A biztonság nem attól múlt el, hogy ide migránsokat akarnak betelepíteni, a biztonság attól múlt el leginkább Magyarországon, hogy az embereket ezzel a durva propagandával elbizonytalanították. A bizonytalan ember gyenge, a bizonytalan ember nem tud teljesítményt nyújtani, és én nem tudom elképzelni azt, hogy ebben az országban bármely képviselőnek az lenne a célja, hogy a népünk elveszítse alkotó erejét. Úgyhogy azért szóltam most inkább picit szentimentálisabban önökhöz, mert azt gondolom, ha ezen elvek szerint terjesztenek akár ilyen javaslatot a Ház elé, akkor számíthatnak a támogatásra, de ne legyen benne a kétely csírája sem, ne teremtsék meg azt, hogy a kétely csírája is benne lehessen!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu