MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy picit kapcsolódnék az előző vezérszónoki körhöz, ami az Alaptörvény módosításáról szólt, de lényegében ugyanaz a dilemma fekszik most is előttünk. Az imént Kósa Lajos képviselőtársunk éppen arról beszélt egy statisztikát idézve, hogy 290 ember volt jogosult, akik a magyar hatóságok által valamilyen menedékstátuszban pozitív elbírálásban részesültek.Ennél a dilemmánál maradnék egészen rövid ideig. Kérdezném, van-e tudomásunk arról, hogy ez a 290 ember, aki pozitív elbírálásban részesült a magyar hatóságok részéről és kapott valamilyen menedékstátuszt, mivel érkezett Magyarországra. Vajon repülővel érkezett-e, autóval, gyalog vagy vonattal? Pontosan arról beszélek, amit a vezérszónoki körben már említettem, hiszen azon kormányrendelet alapján, amit önök 2015-ben elfogadtak és azon alaptörvény-módosítás alapján, amelyet most kívánnak elfogadni, Magyarországra nem érkezhet menekült, csak repülővel, hiszen ha… (Kósa Lajos: Ukrajna háborús ország! Zaj. Az elnök csenget.) Ukrajna esetében akkor egy újabb komoly kaput kell kinyitni, hiszen ott, hogy mondjam, az ukrán-magyar határszakaszon eléggé virágzik oda-vissza akár a munkavállalók tekintetében, akár a kettős állampolgárok tekintetében, akár a turizmus tekintetében a forgalom. Újabb kérdéseket vetne fel, ha ez így működne.

Egyébként továbbra is az a probléma, hogy ha Magyarországra nem érkezhet menekült, hiszen mi biztonságos országnak tekintjük, maradjunk akkor csak a déli határszakasznál, akkor hogyan kaphattak menekültstátuszt egyébként a genfi egyezmény alapján azok az emberek, akik az elmúlt években több mint négyezren vannak megkapták azokat. A valóság és a magyar jogszabályok köszönőviszonyban nincsenek egymással, és még ehhez jönnek a magyar jogszabályok által felül nem írható nemzetközi egyezmények, amelyeknek részesei vagyunk. Ilyen a genfi konvenció is.

Én erről beszéltem azon a sokpárti egyeztetésen is a napokban a Belügyminisztériumban, hogy itt van egy óriási eltérés a valóság és a jogszabályok között, a szándék és az alkalmazott gyakorlat között. Egyetértek azzal, hogy nem háborús országokkal vagyunk… most az ukrán helyzet egy picit sajátos, de a déli határszakasz tekintetében nincsenek háborús országok, más kérdés, hogy az ENSZ mit minősít biztonságos országnak, megint más, hogy az Európai Unió. Megvan az a szabadságunk, hogy az Unión belül minden tagállam, mivel nincs közös gyakorlat, saját maga döntheti el, hogy mely országokat tekinti biztonságos országnak és melyeket nem. Ilyen értelemben egyébként én el tudom fogadni azt a logikát, amellyel Pintér Sándor belügyminiszter úr és Trócsányi miniszter urak érveltek, amelyek szerint, ha valaki az Unió tagja, vagy már megkezdődött a csatlakozása és bizonyos lépéseket megtett, azokat tekinthetjük biztonságos országnak.

(13.40)

Csak akkor még egyszer mondom, választ kell tudni adni arra, hogy akik viszont menekültstátuszt kaptak, azok hogyan kaphattak. Mert nem Ukrajnából jöttek, ezt pontosan tudjuk. Az a 3500 ember, akikről Altusz Kristóf beszélt januárban, azok nem az ukrán-magyar határszakaszon érkeztek Magyarországra, és nem is Aleppóból szálltak fel repülőgéppel és érkeztek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Ők bizony Szerbián keresztül érkeztek, és nyilvánvalóan együttműködtek a hatóságokkal, megvárták a tranzitzónában az elbírálásuk végét, kivárták úgymond a sorsukat, és igazolták, hogy bizony ők a háború sújtotta Irakból, Szíriából vagy más pontjáról a világnak érkeztek, és megkapták a genfi egyezmény szerint Magyarországtól azokat a státuszokat, amelyekre jogosultak voltak.

De ezek után mi lesz? Mert jelen állás szerint az Alaptörvény felül kívánja írni a genfi egyezményt, csak ez nem fog menni. De még egyszer mondom, én támogatom és elfogadom azt az érvelést, amelyet a miniszter uraktól hallottunk, és szerintem is biztonságos ország Szerbia. Csak a kérdés az, hogy kommunikációs szinten ezt tovább fogjuk folytatni, hogy ide aztán nem jöhet senki, aztán majd lesz egy államtitkár, aki véletlenül majd elkotyogja, hogy éppen hány embert sikerült ilyen meg olyan státuszban részesítenünk, mert ez történt januárban. Nyilvánvalóan nem dicsérték meg a külügyi államtitkárukat azért az interjúért, amit Máltán megtett. Mert papíron arról szólt a hivatalos kommunikáció, hogy ide aztán senki nem jött, és nem is jöhet. Közben meg hogyne jöhetne, hiszen tagjai vagyunk a genfi egyezménynek.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

De térjünk vissza a javaslathoz, viszont ez szorosan összekapcsolódik azzal, ahogy expozéjában államtitkár úr is elmondta, hogy mit tekintünk biztonságos országnak, csak a valóság ezzel szemben azért más.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mi konstruktív és egyértelmű partnerei vagyunk annak, hogy Magyarország biztonságos legyen, a magyar emberek biztonságát szolgáljuk, és az elmúlt ciklusban is számtalan olyan példát tudnék mondani, hogy melyek voltak azok a lépések, akár a büntető törvénykönyv, akár a rendőrségi törvény, akár a nemzetbiztonsági törvény módosításai, amelyek nyomán a Jobbik mindig támogatta az önök javaslatait. Ilyen volt, amikor különleges jogrendet vezettünk be a terrorveszélyhelyzet címén támogattuk. Ilyen volt, amikor a déli határszakaszra a Magyar Honvédségnek meg kellett teremtenie a jogszabályi hátterét, hogy őket be lehessen vetni a határvédelem tekintetében a Jobbik biztosította önöknek a kétharmadot. Amikor a bevándorlás okozta válsághelyzethez a menedékjogról szóló törvényt kellett módosítani, azt is támogatta a Jobbik. Minden olyan javaslatot támogattunk, amely érdemben hozzájárult a magyar emberek biztonságához. De mindig el is mondtuk azokat a kritikákat, azokat a javaslatokat, amelyek vagy nem szolgálták Magyarország érdekét, vagy módosításra szorultak, mert nem voltak köszönőviszonyban a valósággal.

Most is ezt kívánom tenni. Egyetértek azzal, hogy nyúljunk hozzá akár a rendőrségi törvényhez, akár más jogszabályokhoz, hogy minél hatékonyabb legyen a hatóságok munkája, akár a bűnmegelőzés, akár a bűnüldözés tekintetében, de most is sikerült azért elkövetni olyan elnagyolt megfogalmazásokat, melyek alapján finoman fogalmazva nem látom azt, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni.

Ilyen például, hogy büntetni kívánják azokat, akik úgymond szervezik a bevándorlást, azokat, akik megpróbálnak segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik éppen úton vannak. Ezt elmondtuk ott a minisztériumi egyeztetésen is, hogy itt akár taxatív felsorolást is el tudnék képzelni, hogy anomáliák ne keletkezzenek. Miért kellene megbüntetni ugye, ezen jogszabály alapján lehetne, ha ez így ebben a formában lépne életbe -, mondjuk, a Máltai Szeretetszolgálatot vagy a Katolikus Karitászt, ha az a már ideérkezett és itt lévő bevándorlóknak bármilyen humanitárius segítséget nyújt? A jelen jogszabály alapján meg lehetne büntetni. Nyilvánvalóan nem ez a cél, nyilvánvalóan nem ez a szándék, de nincs meg az a kitétel, hogy milyen segítségről szól.

Trócsányi miniszter úr érvelt azzal, hogy majd az indoklást is figyelembe lehet vennie a bíróságnak, és az alapján ki fog alakulni az a gyakorlat, hogy ő mit tekint bűncselekménynek, és mit nem. Ezért javaslom a pontosítást, mert nyilvánvalóan tudjuk, hogy itt különböző civil vagy nem civil szervezetek között tevékenységük kapcsán óriási különbségek vannak. Nagy különbség, ha egy civil szervezet, mondjuk, már Belgrádban a Magyarország felé tartó menekülteket arról tájékoztatja, hogy a magyar jogrendben milyen kiskapuk vannak, vagy egy az egyben lefordítja az ő anyanyelvükre a vonatkozó magyar Alaptörvényt, Btk.-t, menekültügyi eljárásról szóló törvényt, és arról tájékoztatja, hogy ha te megérkezel a déli határszakaszhoz, akkor ezen törvényeknek kell megfelelned. Viszont a jelen javaslat alapján nincs különbség.

Ez el is hangzott ott több ellenzéki képviselőtől, hogy mi számít tájékoztatásnak, mi számít bűncselekménynek, és ez nincs felsorolva. Mi akkor azt mondtuk, hogy ennek találjuk meg akár az általános, akár a részletes vita időszaka alatt azt a… ha nincs jobb ötlete senkinek, akkor legyen egy taxatív felsorolás, de azt semmiképp ne büntessük, ha valaki arról tájékoztatja az idevágyókat, hogy milyen törvényeknek kell megfelelni. Viszont jelen állás szerint simán benne van az is, hogy a legjobb szándékú civil szervezetet is meg lehet adott esetben büntetni.

Mert mi a szervezés? Ott sincs egyértelműen kifejtve a javaslat során, hogy mit tekintünk bevándorlást segítőnek és szervezőnek. Ha valaki véletlenszerűen, nem tudom, fölvesz egy stoppost az autójába, mert mondjuk, egy kisgyermekes anyuka, nyilvánvalóan nem azzal a céllal veszi fel, hogy ő most embercsempészként elvigye A-ból B-be az illegális bevándorlót, hanem sima emberi gesztust gyakorol. És vannak azok, akik pedig kőkeményen pénzt keresnek ezen, akár már más országokban, akár Magyarországon. Itt sincs meg adott esetben az a taxatív felsorolás, vagy az az egyértelmű megfogalmazás, hogy kit tekintünk szervezőnek, kit tekintünk segítőnek, és hol van a határ a törvényes és a törvénytelen között. Ezekre az elnagyolt, vagy mondjuk úgy, egy picit felületes vagy nem kellően pontos jogszabályi részekre utalok, amikor azt mondom, hogy szükséges hozzányúlni, és megnyugtatom államtitkár urat, attól, hogy eddig nem nyújtottuk be, hiszen nem volt mihez benyújtani az egyeztetésig a módosító indítványokat, természetesen a határidőre meg fogjuk tenni itt is azokat az észrevételeinket módosító indítványok formájában, amelyekről a minisztériumi egyeztetésen is beszéltünk, és amelyekről most itt a vita során is beszélünk.

De számos olyan pont volt, ahol teljesen egyértelműen kirajzolódott, hogy egyetértünk, értjük a szándékot, értjük a célt, csak látjuk, hogy a jelenleg előttünk fekvő javaslat mint eszköz nem minden ponton elégséges.

És nagyon nehéz azt elmagyarázni egy laikusnak vagy egy kétkedőnek, hogy egyébként ezen javaslatcsomag alapján mi az a pluszjogosítvány, amivel eddig nem rendelkezett, de ezután rendelkezni fog a magyar rendőrség. Itt van a rendőrségi törvénynek is módosítása, de és én nem ágálok ellene nem értem és nem látszik még előttem tisztán, és szerintem nem csak én vagyok így ezzel, hogy hol van az a pluszjogosítvány, amely hatékonyság tekintetében újabb eszközöket ad akár a magyar rendőrség, akár valamely más hatóság vagy titkosszolgálat, vagy egyéb során, hiszen nekik akár a műszaki határzár rongálása ügyén, akár embercsempészet ügyén eddig is megvoltak a világos jogszabályi hátterek, hogy mit kell tenniük, és nem látszik, hogy ez hol adja azt a pluszt, amitől úgy kell erre a javaslatra tekinteni, ahogy az az elmúlt napokban be lett harangozva, hogy micsoda szigor és micsoda hatékonyság lesz ezen javaslat elfogadása után.

(13.50)

Kívánom, hogy így legyen, csak nehogy a ló túloldalára essenek, és olyanokat kívánjanak szankcionálni vagy olyanok essenek majd a szankciók áldozatául, akik egyáltalán nem rossz szándéktól vezérelve tesznek bármit, legyen az humanitárius segítség, legyen az jogi segítség vagy legyen bármi más. Tehát a pontos, egzakt jogalkotást egy ilyen ügyben különös tekintettel kell elvégeznünk, hiszen bőven van arra lehetőség, hogy adott esetben egy-egy bíróság vagy bíró ne úgy értékelje ezeket a passzusokat, ahogy azt önök szerint értékelni kell. Szerintem van még időnk arra, hogy a következő napokban ezt úgy módosítsuk, hogy mindenki számára világos legyen, meddig terjed a legális segítség, és honnan van illegális bűnözés.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu