MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Talán érdemes mindenekelőtt a magyar álláspont legfontosabb mondatát kiemelni; én is ezzel szeretném kezdeni. Ha úgy tetszik, az alapvetés úgy hangzik, hogy márpedig szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ez ellentétes Ukrajna kétoldalú megállapodásaival és a nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. A kárpátaljai magyarok esetében három dologról kell beszélnünk. Az első az oktatási törvény, amit ön is említett. A korábbi oktatási törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy egy nemzetiségi diák 3-tól 23 éves koráig, tehát ha úgy tetszik, a felsőoktatás végéig használja az anyanyelvét. Ezt az új törvény mindössze az alsó tagozat végéig engedi meg. Ezt természetesen elfogadhatatlannak tartjuk. Ha valóban az az ukrán jogalkotó és az ukrán kormány szándéka, amiről beszélnek, hogy a nemzetiségi diákok beszéljenek jobban, tanuljanak meg jobban ukránul, akkor az ukránt mint idegen nyelvet kell a nemzetiségi diákoknak magasabb színvonalon megtanítani. Erre egyébként a kárpátaljai magyar pedagógusok többször letettek már kezdeményezéseket az asztalra, ezeket ukrán részről eddig mindig lesöpörték.

A második pont, amiről beszélni kell, a nyelvtörvény kérdése. A korábbi nyelvtörvény, amit az ukrán alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett, megteremtette annak a lehetőségét, hogy ha egy nemzeti közösség részaránya, számaránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor ez a közösség használhatja az anyanyelvét a hivatalos ügyintézés során, a kulturális életben vagy akár a média egyes szegmenseiben.

Jelenleg több nyelvtörvényjavaslat van Ukrajnában az asztalon, ezeket természetesen mind ismerjük; mind sokkal rosszabb, mint a korábbi szabályozás volt, mindegyik legalább 30 százalékhoz kötné a korábbi 10 százalékos küszöböt.

A harmadik pont az állampolgársági törvény. Szintén elfogadhatatlannak tartjuk, hogy NATO-tagországok állampolgárságával rendelkező közösségek tagjaitól elvegyék az ukrán állampolgárságot pusztán azért, mert élnek a NATO-tagország állampolgárságából fakadó jogaikkal. Önnek igaza van abban, hogy ezt a tervezetet pillanatnyilag visszavonták, azonban olyan rettenetesen nyugodtak nem vagyunk.

Azt is meg kell említeni, hogy mindezek után még nem is beszéltünk arról, hogy a KMKSZ ungvári irodáját egy hónapon pontosabban: talán csak inkább néhány héten belül kétszer megpróbálták felrobbantani, másodszor sajnos sikerrel is jártak.

(10.00)

Mindezek után a magyar kormány álláspontja az, hogy bár a kormány korábban hangosan támogatta Ukrajna euroatlanti integrációját, jelenleg nem tudjuk támogatni sem a NATO-, sem az EU-integrációt. Elvárjuk, hogy a kisebbségi jogfosztás fejeződjön be, és a már elvett jogokat Ukrajnában adják vissza.

Azt is el kell azonban mondanom, hogy a magyar kormány nem vitában, hanem a megállapodásban érdekelt. Erre, a konfliktus vállalására és a megállapodásra is 150 ezer okunk van. Szijjártó külügyminiszter úr kettő hete az Egyesült Államokban tárgyalt Pavlo Klimkinnel, ukrán kollégájával, és a két külügyminiszter megállapodott arról, hogy létrejön egy kormányközi munkacsoport. Az első ülésre várhatóan június második felében Beregszászon kerül sor. Ennek a munkacsoportnak lesz a feladata az, hogy felügyelje a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását. A munkacsoport tagja egyébként a két oktatási miniszter, a két külügyminiszter és a kárpátaljai magyarok vezetője.

Szintén pozitív fejlemény, amit ön is említett, hogy valóban megvolt az első érdeminek nevezhető egyeztetés az ukrán oktatási miniszter és a kárpátaljai magyarok vezetői között. Ahogyan az is pozitív változás, hogy az ukrán parlament oktatási bizottsága a közelmúltban 2023-ig kitolta az oktatási törvény végrehajtási periódusát. Itt várjuk az ukrán parlamenti megerősítést, és várjuk azt is, hogy ez pontosan miről szól. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy 2023-ig a végrehajtás semmilyen módon ne kezdődjön meg, ez idő alatt tárgyaljanak a kisebbségekkel, sikerüljön megoldást találni, és ezt a közösen elért megoldást kezdjék el végrehajtani 2023 után.

Szeretném tehát ezúton is biztosítani a kárpátaljai magyarokat arról, hogy ebben a helyzetben nincsenek egyedül. A magyar kormányra, a magyar Külügyminisztériumra természetesen számíthatnak. Ez egyébként igaz minden más, külföldön bajba került magyarra is. Vissza talán még egyszer az elejére, a legfontosabbra: a szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, ha a jogsértés befejeződik, a kisebbségi jogokat visszaadják, a magyar kormány ismét örömmel támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu