CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A T/628. szám alatt benyújtott törvényjavaslat nagyon-nagyon fontos célt fogalmaz meg és milyen kár, hogy ebből a célból semmi nem jelenik meg a javaslat szövegében!Tisztelt Ház! Ezzel a javaslattal már egy őszi salátatörvény formájában is megpróbálkoztak. Akkor, ki tudja, milyen okból, nem vitték tovább a jogalkotási folyamatot. Persze igazándiból tudjuk az okot: nem volt meg az alapvetően nemzetbiztonsági profilú jogszabályhoz a kétharmados többségük. Most viszont egy nagyon hasonló tartalmú jogszabályt nem is kétharmadhoz kötik, pedig maga az Alaptörvény is kimondja, hogy a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Ez pedig, bármennyire is kerülik a „nemzetbiztonság” konkrét kifejezésének a használatát a javaslatban, ilyen szabály.

Nézzük meg ennek a javaslatnak a tartalmát! Csak a miniszter engedélyével lehet majd 25 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezni az EU-n kívüli külföldi személyeknek nemzetbiztonsági okokból a taxatív felsorolt ágazatokban. EU-n kívülinek minősül az EU-t, az EGT-t, Svájc állampolgárait kivéve gyakorlatilag mindenki. Ilyen ágazatok például a fegyver- és lőszergyártás meg a pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a földgázellátás és a víziközmű-szolgáltatás. Ezekben az ágazatokban kell a külföldi befektetőknek bejelentést tennie a Magyarországra célzott befektetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti tényleges tulajdoni hátteréről. A miniszter ez alapján a bejelentés alapján vizsgálatot folytat, ami alapján kétféle döntést hozhat: vagy engedélyez, vagy elutasít.

Valóban lehetnek olyan vállalkozások és ezt őszintén mondom -, amelyek esetében a külföldi befektetésekről a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak vagy úgy általában a magyar hatóságoknak megfelelő információkkal kell rendelkezniük. Példának okáért említeném Ghaith Pharaon professzor magyarországi befektetéseit, vagy az összevissza titkosított paksi beruházást, vagy azt a kínai szupervasutat, ami most is tervezés és megvalósítás alatt van.

Tisztában vagyunk azzal is, hogy az EU különböző országaiban különböző engedélyezési metódusok vannak ilyen ágazatokban.

A javaslattal tehát alapvetően jogbiztonsági és politikai problémák vannak, azok viszont elég komolyak. Különösen érdekes ez a jogszabály akkor, amikor például Egyiptom elnökével tárgyalt a kormányfő katonai és védelmi együttműködésről, török, orosz és közel-keleti kormányközeli üzletemberek kaptak különleges engedélyeket stratégiai fontosságú üzletágakban. Továbbá, amikor Paks II.-vel, az évszázad legrosszabb üzletével pedig évtizedekre eladósítja a kormány a magyar háztartásokat az orosz állam felé. Azt a részt nem fogom elmondani, amit képviselőtársam már az előbb elmondott, mert azt gondolom, hogy mindenki számára egészen egyértelmű, hogy miért probléma, ha a magyar háztartások közvetetten eladósodnak az orosz állam felé.

A kormány ehhez a javaslathoz szokása szerint semmilyen hatástanulmányt nem készített. Nem áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy mennyire lassítja majd a tulajdonszerzéseket az előzetes engedélyezés folyamata. A javaslatból az sem derül ki, hogy miért pont 25 százalékban határozzák meg az eljárás lefolytatásához rögzített értéket. Ha 15 százalékos részesedést akar valamelyik külföldi befektető szerezni, akkor már nem sért magyar nemzeti érdekeket? Vagy ha három, jogilag különálló külföldi személy szerez 15-15-15 százalékot vagy 20-20-20 százalékot, akkor nem sért majd nemzeti érdekeket?

(11.20)

Egyértelmű tehát, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére teljes mértékben alkalmatlan lesz az engedélyezési eljárás, nincsenek ugyanis nevesítve a nemzetbiztonsági vagy a nemzetgazdasági sérelmek. Nagyon rövid határidőket szab meg a törvény, és nincsenek benne olyan nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági tényezők, amelyek alapján az eljárás egyáltalán lefolytatható lesz. Nincs semmilyen átvilágítás, egyedül egy politikai kinevezett, jelesül tehát Magyarország belügyminisztere, vagy ha jól értettük az előterjesztőt, valamelyik minisztere dönt ezekben a kérdésekben. Azt gondolom, hogy a szakmaiság megint nem érdekli a kormányt, a szakmai kontrollt ismételten és még hangsúlyosabban kiüresítik, és politikai alapon hoznak döntéseket. Arra lenne tehát tökéletesen alkalmas a jogszabály, hogy ezekben a tényleg kiemelten fontos ágazatokban csak a kormányközeli vagy a kormánynak tetsző külföldi befektetők jelenhessenek meg.

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat jogi köntösbe teszi azt, amit eddig is előszeretettel csináltak, haveri diktatúráknak különleges engedélyeket adhat a kormány, korrupt kenőpénzekért cserébe, kiszorítva ezzel a szövetséges országokban lévő vállalkozásokat. Az aggályokat csak tovább fokozza, hogy az érintett szektorok közül az eredeti őszi javaslathoz képest kikerültek az atomenergiával, a nukleáris technológiával foglalkozó vállalkozások. Joggal merül fel a kérdés: a kormány már annyira elfogadta, hogy az orosz államnak adja ezeket a beruházásokat, hogy ehhez már nem is kell a miniszter szuperjogköre? Vagy az még nála is sokkal magasabb szinten dől el?

Én azt gondolom, tisztelt Ház, arról is emlékezzünk meg, hogy a javaslat kapcsán milyen is a Fidesz gazdaságpolitikája, hogyan is áll alapvetően a Fidesz a külföldi befektetőkhöz az egyéb ágazatokban. Egyre súlyosbodó jelenség, amit mi már régóta megjósoltunk, hogy az összeszerelő multik egyik napról a másikra becsukhatnak és elmehetnek. Ez történt Gödöllőn, Gyöngyösön, Móron, Tabon, és ez mind az utóbbi időszakban történt. Ám ebből nem lesz automatikusan az, hogy magasabb hozzáadott értékű beruházások települnek ide, hisz ahhoz hiányzik a képzett munkaerő, annak utánpótlásáról a kormány az oktatáspolitikáján keresztül nem gondoskodik. Az önök gazdasági modellje megbukott, bezárta az országot egy olyan periferiális szerepbe, ami, ha tovább folytatják a gazdaságpolitikájukat, egyre durvább és durvább lesz.

Az LMP szerint a törvény olyan súlyos szuperjogkört adna a belügyminiszternek vagy bármely más miniszternek, ami teljesen kiiktatna bármilyen szakmai kontrollt, ráadásul garanciális tényezők sincsenek lefektetve a jogszabályba, ahogy ezeket az előbb fölsoroltam. Ezért az LMP frakciója ezt a törvényjavaslatot nem fogja támogatni. S nem fogja támogatni többek között azért sem, mert az elmondottakon túl nincs arra garancia, hogy ez a törvényjavaslat nem csupán megalapozásae a Keresztapa negyedik részének. Azt gondolom, hogy ebből három rész is pont elég volt. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu