DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/628. számú, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor kifejezetten örültem és reménykedtem. Azt gondoltam, hogy végre lesz következménye néhány ügynek. A teljesség igénye nélkül egypár ügyet szeretnék felsorolni: Paks-II., letelepedési kötvények, a Ghaith Pharaon-Tiborcz István duó ügyei, Zaid Naffa ügyei vagy éppen a MET földgázkereskedő ügye. Azt gondoltam, hogy végre-valahára a magyarok biztonsága számít a kormánypártoknak, a magyar nemzeti érdek, és nem valami ostoba kormányzati propaganda, és főleg nem a zsebük.Képviselőtársaim, a törvényjavaslat elolvasásakor retteneteset kellett csalódnom, merthogy a törvényjavaslat mindenről szól, csak a következőkről nem. Nem szól Magyarországról, nem szól Magyarország nemzeti érdekeiről, nem szól Magyarország és a magyarok biztonságáról és biztonsági érdekeiről, nem szól arról, hogy a gyanús külföldi ügyleteket jogállami módszerekkel kiszűrjék. Nem szól arról, hogy a bűnöző külföldieket, akárkikkel is üzletelnek, kiszorítsák az országból, és nem szól arról sem, pedig erről is szívesen láttunk volna a törvényjavaslatban részleteket, hogy azok a magyarok, akik a magyarok kárára külföldiekkel üzletelnek, azok végre odakerülnek, ahová valók, a sittre, a vagyonukat pedig elkobozzák.

Ellenben miről szól akkor a T/628. számú törvényjavaslat? Szól Pintér Sándor belügyminiszter, immáron miniszterelnök-helyettes régen áhított szuperjogköréről. Valamiért a jelenlegi tárca és annak vezetői nagyon kedvelnek mindent, ami szuper. Talán emlékszünk arra, hogy éveken keresztül szívósan küzdött a belügyi tárca vezetése, még saját frakciójával szemben, még saját házelnökével szemben is az úgynevezett szuper-titkosszolgálat létrehozásáért. Valamiért Pintér Sándor erősebbnek bizonyult, mint Kövér László, mert meglett a szuper-titkosszolgálat.

Aztán küzdöttek azért, és látjuk is az eredményét, hogy szupersok dolgot felügyeljen a belügyi tárca. Így van az, hogy Magyarországon a kéménysepréstől a kibervédelemig minden a belügyi tárca alá tartozik. Hozzáteszem: sem az előbbi, sem az utóbbi tekintetében nem nyújt igazán kiemelkedőt, sőt azt tudom mondani, hogy nagyjából nulla teljesítményt nyújt a belügyi tárca.

És akkor itt van ez a szuperjogkör. A miniszter, ahogy elhangzott már korábban, feltételezzük, hogy miniszterek, de én azért abból indulnék ki mégiscsak, ami a törvényjavaslatban jelen pillanatban van, szóval, a miniszter egy személyben fog dönteni arról, hogy jöhete a külföldi befektető vagy sem. Mindezt alapban 30 nap alatt teheti meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy külföldi befektetés kockázatos, nyilván azt fel kell mérni. A belügyi tárca úgy gondolja, hogy ő alkalmas és képes ennek a feladatnak az ellátására. Érdeklődni szeretnék, hogy tényleg komolyan gondoljáke ezt; az a tárca, amelyiknek alárendeltségébe tartozó szerveken simán keresztülment a biztonsági ellenőrzésen az a Ghaith Pharaon, akit az FBI a terrorizmus finanszírozásáért körözött. Annak a belügyi tárcának a szerveiről vagy vezetőjéről beszélünk, aki majd ezekben a kérdésekben dönt, akik a letelepedési kötvény kapcsán simán bizottsági ülésen a szemünkbe hazudták, hogy elvégezték a nemzetbiztonsági ellenőrzést azok tekintetében, akik letelepedési kötvényt igényeltek, közben aztán természetesen kiderült, hogy annyi történt, hogy megnézték, hogy szerepele az illető a hazai nyilvántartásban.

Nyilván az államtitkár úrnak nem kell elmagyaráznom, hogy mit jelent a nemzetbiztonsági ellenőrzés, de biztosan vannak olyanok, akik ezt nem tudják. Szóval, ki kell tölteni egy kérdőívet, aztán jön egy elbeszélgetés, ezzel párhuzamosan jön egy környezettanulmány. Majd újabb beszélgetések, újabb adatgyűjtések, ahol az illető személynek, akit nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vesznek, szinte az élete minden részletét, minden apró részletét le kell írnia a kérdőívben, és olyan adatokat is meg kell adni, amit általában, mondjuk, egy sima ellenőrzéskor nem kell. Önök mégis azt mondták, hogy azok, akik a letelepedési kötvénnyel jöttek, azoknak ilyen ellenőrzésük volt, kiderült, hogy nem volt ilyen.

Az a belügyi tárca akar dönteni a kritikus infrastrukturális kérdésekben, olyan ágazatok esetében arról, hogy egy külföldi befektető jelente veszélyt vagy sem, akik ugyan megállapították, hogy Kiss Szilárd és Zaid Naffa nemzetbiztonsági kockázatot jelent, Zaid Naffa esetében ráadásul a miniszterelnök védelmére kirendelt és létrehozott szervezet, a TEK állapította meg, hogy nemzetbiztonsági kockázatról van szó. Mégis az történt, hogy Kiss Szilárdot simán alkalmazta a megtekintő miniszter minisztere az előző ciklusban, Zaid Naffa pedig itt ült akkor, amikor a parlament alakuló ülése volt, illetve utána, amikor a miniszterelnök letette az esküjét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ebből az esetből az látszik nagyjából, hogy az önök alárendelt szervei vagy akár önök meg is állapíthatnak bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot, olyan kockázatot, ami szembemegy a magyar nemzeti érdekkel, bizony, az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a saját kormányuk nem veszi komolyan ezeket az ügyeket.

Önök az a minisztérium, annak a minisztériumnak a vezetői, akik az ukrán nyugdíjügyben simán elnézték, hogy ukrán állampolgárok százai jelentkeztek be magyar lakcímre annak érdekében, hogy megszerezhessék a hőn áhított magyar nyugdíjat, mindezt úgy, hogy kormányhivatalnokok segédkeztek.

Az önök minisztériumának feladata a magyar határ védelme, és azt látjuk például, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határszakaszon szinte naponta vagy hőlégballon, vagy kishajó vagy kisrepülőgép száll be, úgy, hogy szabadnapos rendőrök veszik észre, hogy éppen berepült egy nem túl halk repülőgép.

Önökhöz tartoznak azok a személyek, akiket nemrég Röszkéről vittek el, de emlékszünk arra az időszakra is, amikor olyan határőröket vittek el a záhonyi határszakaszról, akik aznap teljesítettek szolgálatot, így lényegében az egész záhonyi határátkelőhelyet be kellett zárni.

Magyarul: ezekkel a példákkal csak azt szerettem volna demonstrálni, és természetesen még lehetne folytatni a sort, hogy a minisztérium az elmúlt években nem igazán bizonyította be azt, hogy a magyar nemzetbiztonsági érdekeket olyan erőteljesen képes megvédeni. Vagy ha mégis képes volt fölfedni valamilyen kockázatot, akkor viszont azt tapasztaltuk, hogy volt valami magasabb érdek, nem a magyar nemzeti érdek, hanem nyilván valamilyen kormányzati, de hogy mondjam hogy igazságos legyek, nem kormányzatit mondok: miniszterelnöki baráti, miniszterelnöki haveri, miniszterelnöki családi érdek, ami felülírta a magyarok biztonságához fűződő érdekét.

Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy talán nem ezt a formát kellene választani annak érdekében, hogy az egyébként alapvetően fontos célt, miszerint kiszűrjük a nemzetbiztonságilag kockázatos külföldi befektetéseket… hozzáteszem: kellene lassan írni egy olyan törvényt is, ahol kiszűrjük a nemzetbiztonságilag kockázatos magyar üzleteket, mert ezekből is van jócskán Magyarországon olyan, ami szembemegy a magyar nemzeti érdekkel.

Önök mindig a magyarok érdekeiről, a magyarok biztonságáról beszélnek, közben világosan látszott már a tegnapi ülésen is, hogy önöket minden érdekli, mindenki másnak az érdeke érdekli, az orosz nemzeti érdek érdekli, csak éppen a magyar nemzeti érdek nem érdekli önöket. Ráadásul ezt az egész eljárást úgy kívánják lefolytatni, és idézni szeretném itt a törvényjavaslat 5. §-át: „a miniszter eljárásának e törvényben nem rendezett részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg”. Tehát ez a legszebb, hogy szuperjogkört kap a Belügyminisztérium vezetője, aktuális vezetője, mindezt úgy, hogy a részletes szabályokat, és tudjuk, hogy a részletek azért milyen fontosak, nemcsak egy olyan kormányzás idején, mint amilyen most van, hanem általában, na, ezt majd valamilyen kormányrendeletben szeretnék rögzíteni. Azon se lepődnék meg, hogy aztán annyira fontos lenne ez a kormányrendelet az önök belső köreinek, hogy valamilyen titkos vagy féltitkos módon rögzítenék ezeket a szabályokat úgy, hogy sem a képviselők, sem a magyar polgárok a részletes szabályokat ne ismerhessék meg.

Úgyhogy azt tudnám mondani ehhez a szuperjogkörös részhez, hogy bravó! Tehát ez egy remek módszer arra, hogy a Belügyminisztérium mindent maga alá gyűrjön, miközben nincsen meg hozzá a kapacitása, és sajnos az elmúlt időszakban az látszott, hogy a képessége sem, hogy kiszűrje a valódi nemzetbiztonsági kockázatot.

Na, mit tartalmaz még ez a törvény, ha a magyar nemzeti érdeket, a magyar biztonsági érdeket nem? Tartalmazza természetesen a szokásos fideszes gumiszabályt, amelyről már szó esett itt is. Merthogy mit mond a törvényjavaslat 5. § (3) bekezdése?

(11.10)

„A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sértie Magyarország biztonsági érdekét.” Részletesen? Esetleg valami ráutaló magatartás? Esetleg egypár dolgot tudnának nekünk mondani, hogy mégis mi ennek a tartalma, hogy hogyan, milyen feltételek alapján próbálják ezt meghatározni? Vagy úgy fog ez működni, hogy ha ez a miniszterelnök családja, barátja, valamilyen rokonság, Mészáros Lőrinc, Garancsi, netán Tiborcz István üzlete és ő üzletel valakivel, legyen az terrorista láttuk, hogy volt olyan, amikor terroristákkal üzleteltek vagy nemzetbiztonságilag kockázatos személy, az rendben van, mindenki más meg nincsen rendben?

Tudják, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, azt gondolom, hogy akkor lenne tisztességes ez a törvényjavaslat Magyarország polgáraival és az itt ülő ellenzéki képviselőkkel szemben is, hogyha egész konkrétan ezt beleírnák. Írják bele, kérem szépen ide hozzá lehet tenni az 5. § (3) bekezdéséhez, azon túl, amit beleírtak, hogy majd a miniszter megvizsgálja, hogy sértie Magyarország biztonsági érdekét -, hogy ez nem vonatkozik a következő személyekre. És akkor nagyon világosan, nagyon tisztán fogjuk látni. Írják be, hogy nem vonatkozik Orbán Viktorra, nem vonatkozik Mészáros Lőrincre, nem vonatkozik Orbán Viktor barátaira, haverjaira, rokonaira, üzletfeleire. Mert így egyébként tisztességtelen, mert a miniszter majd ül, és valamilyen indokkal, valamilyen előre nem látott, törvényben nem meghatározott okkal, indokkal eldönti, hogy valaki neki szimpatikuse vagy sem. Ahogy itt elhangzott: ha reggel fölkel és jó napja van, akkor ráteszi a pecsétet, ha meg éppen bal lábbal kel fel a döntéshozó, akkor azt fogja mondani, hogy ezek nekem nem szimpatikusak.

Képviselőtársaim, ez nem jogállami. Ennek semmi köze sincs ahhoz, amiről az eredeti gondolat szól. Miközben az eredeti gondolat alapvetően természetesen támogatható, hiszen senki sem szeretné, hogy olyan személyek kerüljenek többségbe állami vagy bármilyen vállalatban, akik rossz szándékkal közelednek. Éppen ezért nem nagyon értem, hogy mi a helyzet a letelepedési kötvénnyel vagy Paks II.-vel.

Végül, mi az a harmadik dolog, amiről ez a törvényjavaslat szól? Ugye, az egész eljárás bejelentésre indul, tehát megérkezik a külföldi cég, az valamilyen tulajdoni részt szeretne szerezni a törvényjavaslatban felsorolt ágazat valamelyik cégében. Igen, csak azt szeretném megkérdezni, mi van akkor, ha magyar állampolgár azt tapasztalja, azt érzékeli, hogy nem arról van szó, hogy jön egy cég, hanem hogy jön az állam, és az állam szolgáltatja ki Magyarország polgárait, Magyarország stratégiai ágazatait olyan külföldi érdekeltségeknek, amelyek nem jelentenek biztonságot Magyarország számára.

Akkor mi történik, ha az a disznóság áll elő, hogy jönnek vagy már itt vannak? És erre is volt példa, hiszen a letelepedési kötvény kapcsán láttuk azt, hogy milyen offshore cégeken keresztül próbálták és meg is tették sajnálatos módon eladni a magyar nemzeti érdeket és megkárosítani a magyar adófizetőket.

Éppen ezért különösen bájos ugyanennek az 5. §-nak a (6) bekezdése, amely azt mondja ki, hogy tiltó döntés akkor hozható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy például az eljárást meg akarják akadályozni, vagy az ellenőrzést meg akarják nehezíteni. És itt a kedvenc mondatom, mert ez tényleg igazán cuki: „Ilyennek minősül különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmény különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak fennállása nem igazolható.”

Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ez az eset tipikusan vonatkozik például a letelepedési kötvényre, ahol azok, akikről ma nem tudjuk, hogy kik, mert nem tudjuk, mert szépen elfedték, azok akár magyar nemzeti érdekeket is sérthetnek.

Ezt látjuk végigvonulni az egész törvényen, és annak ellenére, hogy van feltételezés és van jó szándék bennünk, hogy azt gondoljuk, hogy a kormánypárti képviselők és a kormány olyan lépéseket próbál tenni, ami valóban a nemzeti érdekeket védi, és maga a törvényjavaslat címe egyébként ilyen, abban a pillanatban, ha az ember végigolvassa ezt a törvényjavaslatot, akkor sajnálatos módon azt kell feltételezni, hogy itt valakinek vagy valakiknek az érdekét kívánják megint védeni. De hogy ezek a valakik egészen biztosan nem a magyar polgárok, az tuti. Ebből a törvényjavaslatból ez derül ki.

Éppen ezért, bár a Demokratikus Koalíció támogatja azt, hogy Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetéseket ellenőrizzenek; akarjuk és támogatjuk, hogy Paks II. ügyében lépjen végre a kormány, és szűrje ki Magyarországon például az orosz titkosszolgálati erőket, amelyek akár Paksnál is megjelenhettek; hogy a Belügyminisztérium kifejezetten lépjen az ellenséges orosz titkosszolgálati tevékenység ügyében, úgy, ahogy tette például az Európai Parlament azzal, hogy a fideszes képviselők is megszavazták a kibervédelmet, úgy azt gondoljuk, hogy a magyar kormánynak az lenne a feladata, az lenne a dolga, hogy a magyar polgárok érdekeit, a magyar nemzeti érdeket képviselje, ne pedig egy már valószínűleg előre lezsírozott üzleti érdeket képviseljen a törvényalkotásban. Ezt a javaslatot így támogatni nem lehet. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP és a Párbeszéd soraiból.)

Forrás: parlament.hu