IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslat célja, hogy a kifizetőket, valamint kifizetők hiányában a magánszemélyeket terhelő adófizetési kötelezettségeket, úgymint a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, rövidebb nevén az ehót, összevonja egy adónembe. Ezen intézkedés egyaránt szolgálja az adónemek számának csökkentését és az adóadminisztráció mérséklését, mint az adórendszer kapcsán általánosan elérni kívánt célokat. A javaslat a lehető legkisebb változtatást tartalmazza az adófizetési kötelezettségek terén, ezzel is tiszteletben tartva a kiszámítható adózási környezet iránt támasztott követelményt, amit évek óta mi is hangsúlyozunk. A szükséges változtatások pedig az egyszerűsítés és az átláthatóság érdekében történtek.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, az eddig ehóval terhelt jövedelmek után 2019. január 1-jétől szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni. Továbbá változatlanul fennáll a korábbiakban szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jogviszonyok, mint például egy munkaviszony esetében ezen adókötelezettség, tehát igazából a két adónemből egyet kívánunk tenni ezzel a törvényjavaslattal.

A törvényjavaslat jelentős egyszerűsítést is tartalmaz, egykulcsos szociális hozzájárulási adó bevezetésére tesz javaslatot. Pár évvel ezelőtt még öt adókulccsal kellett számolni, most két adókulcs van ebben az adónemben, és jövőre egy egykulcsos rendszert szeretnénk bevezetni.

(14.20)

A korábban 14 százalékos ehokulccsal adózó jövedelmek, mint például a tőkejövedelmek vagy a béren kívüli juttatások terhelése 19,5 százalékos mértékű lesz. De ez nem jelent adóteher-növekedést, ezt szeretném hangsúlyozni, köszönhetően az adóalap számítására vonatkozó speciális szabályoknak. Az összevont adónem változatlanul tartalmazza az őstermelők, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások speciális adófizetési kötelezettségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékos, ugyanakkor a 2016 novemberében aláírt, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, röviden VKF-megállapodás értelmében az adó mértéke 2019 során 17,5 százalékra csökkenhet, ha a 6 százalékos reálbér-emelkedés megvalósul. Tehát ezt most nem látjuk ebben a törvényjavaslatban, ez egy jövőbeli feltétel függvénye.

Tisztelt Ház! Meg kell említeni azt a változást is, amely a tőkejövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettség felső határát érinti, ami jelenleg 450 ezer forintban van megjelölve, és beleszámít többek között a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék összege is.

A törvényjavaslat az adófizetési kötelezettség felső határának meghatározását egyszerűsíti egy olyan módszerrel, hogy kimondja, hogy a tőkejövedelmek vonatkozásában az adót addig kell megfizetni, amíg annak alapja az összevont adóalappal együtt eléri az éves minimálbér kétszeresét.

A törvényjavaslat az előzőeken túlmenően javaslatot tesz a munkahelyvédelmi akció kedvezményének a kivezetésére, és egy olyan szűkebben célzott, de nagyobb összegű kedvezmény bevezetésére, amelynek munkaerőpiaci ösztönző hatása hatékonyabban érvényesül, és elsősorban a munkakínálat bővítését ösztönzi. Szemben a korábbi széttöredezett szabályozással a törvényjavaslat alapján a kedvezményeket egységesen a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szabályozná, ezzel is elősegítve a jogalkalmazást és a kedvezmények átláthatóságát.

A törvényjavaslat elfogadása esetén jelentős változás lesz a kedvezmények mértékében is, hiszen a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a mindenkori minimálbér erejéig lesznek érvényesíthetők ezek a kedvezmények, így a kedvezmény mértéke éves szinten folyamatosan növekedni fog.

2019-től kedvezmény vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után. E csoportba tartoznak a pályakezdők, a tartósan munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők, valamint a korábban más okból inaktív munkavállalók is. Ezekben az esetekben az adóhatóság a foglalkoztatás bejelentésekor értesíti a munkáltatót arról, hogy a kedvezmény érvényesíthető. Így a munkáltatók nagyfokú biztonsággal fogják tudni érvényesíteni az őket megillető, immár a minimálbér erejéig igénybe vehető adókedvezményt. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében 100 százalékos úgy, ahogy most is van -, a foglalkoztató így mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól, a foglalkoztatás harmadik évében pedig 50 százalékos kedvezményt biztosít a szociális hozzájárulási adó alapjából.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a korábban rehabilitációs kártyával igénybe vehető kedvezmény helyett egy bővebb személyi körre kiterjedő kedvezmény kerül bevezetésre, amelynek érvényesítéséhez már nem lesz szükség a rehabilitációs kártyára. A megváltozott munkaképességű személyek önfoglalkoztatását jelenleg segítő kedvezmény egy bővített személyi körrel továbbra is elérhető lesz, ezen személyi kör kedvezményei teljes mentességet biztosítanak a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól, méghozzá magasabb összegig, a minimálbér duplájáig.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát Móring József Attila váltja fel.)

A szakképzettséget nem igénylő és a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után az adókedvezmény továbbra is biztosított a munkáltatók számára, a kedvezmény igénybevétele esetén az arra jogosultak csupán a szociális hozzájárulási adó felét fizetik meg a minimálbér erejéig, hasonlóan a jelenleg hatályos szabályhoz.

Úgy gondoljuk tehát, hogy a kedvezmények célzottabbak és magasabb összegűek lesznek, köszönhetően a törvényjavaslatban foglaltaknak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu