OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság 2012 januárjában terjesztette elő a jelenleg is alkalmazandó adatvédelmi előírások reformját célzó javaslatcsomagját. Ennek eredményeképpen két uniós aktus elfogadásáról döntöttek az uniós társjogalkotók. A rendelet közvetlenül hatályosuló rendelkezései általánosan alkalmazandó szabályokat írnak elő a természetes személyek adatainak kezelése és védelme érdekében, míg az irányelv elsősorban a büntetőeljáráshoz, valamint a büntetőjogi szankciók végrehajtásához kapcsolódó szabályozási kereteket adja meg, amelyek kitöltése a tagállamok jogalkotói hatásköre.A rendelet több esetben lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy bizonyos kérdésekben a rendeletben előírt minimális védelmi szinthez képest szigorúbb szabályokat állapítsanak meg. Példának mondható, hogy a nemzetközi gazdasági lobbi több tagállamban is próbálta elérni, hogy a tagállami szabályozás már a 13. éves kortól engedélyezze a gyermekek részére, hogy személyes adataik kezeléséhez önállóan hozzájárulhassanak. Magyarország a családok és a gyermekek védelmét kiemelt módon kezeli, ezért a rendelet által megengedett maximálisan megállapítható felső korhatárt a 16. életévben határozza meg.

Mint ismert önök előtt, a GDPR-rendelet hatálybalépéséhez kapcsolódó alapvető módosításokat a múlt héten fogadta el az Országgyűlés. Ennek keretében elsősorban a személyes adatok védelme felett őrködő hatóság kijelölésére kerül sor, annak érdekében, hogy elláthassa a rendelet alapján tagállami adatvédelmi hatóság számára fenntartott feladatokat az Alaptörvényben meghatározott jogállásának megfe-lelően. Érdemes kiemelni a módosítás másik sarkalatos pontját is, amely a kis- és közepes vállalkozások hátrányosabb helyzete miatt alapelvként fogalmazza meg az arányosság elvének figyelembevételét.

A rendeletben megjelenik két új konstrukció: az elfeledéshez való jog, valamint az adathordozhatósághoz való jog intézménye. Az elfeledéshez való jog a személyes adatok vissza nem állítható, végleges és teljes, a világháló egészére vonatkozó törlését jelenti. Az adathordozhatósághoz való jog pedig azt a célt szolgálja, hogy az adatalany kérésére az adatkezelő a rendelkezésre álló személyes adatokat rendszerezett, elektronikus formában, az adatalany által meghatározott harmadik személy rendelkezésére bocsássa.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat szintén a rendelethez és az irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációs kötelezettség teljesítését szolgálja. Figyelemmel arra, hogy a hatályos magyar jogrendszerben a horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi előírásokat az infotörvény tartalmazza, az említett jogszabályi módosítási kötelezettség elsősorban az infotörvény rendelkezéseinek módosítását igényli.

A javaslat összhangba hozza az infotörvény fogalommeghatározásait a megváltozott uniós jogi környezettel. Ennek során elvégzi az irányelv 3. cikkében foglalt definíciók átültetését, másrészt olyan meghatározásokat és rövidítéseket vezet be, amelyek kodifikációs és normatakarékossági szempontból indokoltak. Ilyen fogalom például a genetikai adat, a biometrikus adat vagy az álnevesítés.

Fontosnak tartom kiemelni a módosítás 10. §-ában szereplő, az online adatok halál utáni sorsáról szóló új szabályozást. Az adatvédelmi hatóság már korábban jelezte, hogy szükség lenne egy olyan jogalap és eljárásrend kidolgozására, amely a személyes adatokhoz kapcsolódó egyes jogosultságokkal ruházná fel az elhunyt hozzátartozóit és örököseit az infotörvényben meghatározott alapelvek és előírások minél teljesebb érvényesülésének megteremtése érdekében.

A GDPR-rendelet hatálya nem terjed ki az elhunyt személyes adataira, de ezen adatok kezelésének szabályozását tagállami hatáskörbe utalja. A javaslat az érintett számára lehetőséget biztosít arra, hogy az általa még az életben megtett jognyilatkozattal rendelkezhessen személyes adatainak a halálát követő sorsáról, akként, hogy az adatkezelőnél tett jognyilatkozatával meghatalmazza a személyi adataival kapcsolatban őt életében megillető egyes jogosultságok érvényesítésére a jogosult személyt. Az így átruházható jogosultságok a javaslat alapján kiterjednek az adatokhoz való hozzáférésre, azok megismerésére, azok helyesbítésének, törlésének, zárolásának kezdeményezésére, továbbá az adatkezelés elleni tiltakozásra.

A javaslat amellett ilyen jognyilatkozat hiányában a törvény erejénél fogva feljogosítja az érintett közeli hozzátartozóit arra, hogy az érintett jogok közül a helyesbítés, valamint a törlés és a zárolás kezdeményezéséhez, továbbá az adatkezelés elleni tiltakozáshoz fűződő jogokat érvényesítsék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita előtti többpárti egyeztetésen konstruktív módon vizsgáltuk meg a törvényjavaslatot. Remélem, a vita során is folytatódik az építő közös munka, és a zárószavazáson az ellenzék is támogatja a személyes adatok védelmét szolgáló javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu