POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több felszólaláson keresztül a salátatörvény minősítés elhangzott az ellenzéki padsorokból, és én úgy gondoltam, hogy öt olyan területet emelnék még ki, amelyekről lehet, hogy nem volt szó, de úgy érzem, hogy nagyon fontosak. Amikor kafetériáról beszélünk, és azt elmondta mindenki, hogy ezeknek a megszüntetése súlyos problémákat vet fel, az egyes meghatározott juttatásokról kevesebb szó esett. Egyet kiemelnék közülük, ez pedig a csekély mértékű ajándék, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint eddig legfeljebb évi három alkalommal volt adható. Ez lecsökken egy alkalomra.

Mit is jelent ez? Én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők nem szeretnének semmi mást, mint hogy a munkahelyi közösségi életet lecsökkentenék, ugyanis mikor volt ez, amikor a munkavállalóknak csekély értékű ajándékot adtak? Névnap, születésnap, nőnap alkalmával, vagy esetleg karácsonykor és húsvétkor. Ez meg fog szűnni, ugyanis nem fogják tudni bevállalni azt a munkáltatók, hogy ezeket a csekély mértékű ajándékokat más módon juttassák oda a munkavállalóknak. Tehát én úgy gondolom és úgy látom, hogy ez abszolút a közösségi élet ellen irányul, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön. Tehát ezt nem tartom egy elfogadható döntésnek. Nem hiszem azt, hogy nem lehet megtartani, hogy továbbra is három alkalommal fogadhassanak el csekély mértékű ajándékot, csekély mértékű juttatást az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek mellett.

A következő, amiről szintén volt már szó, de az indokolásban is nagyon keveset olvastam róla: a helyi adóról szóló törvényből eltűnt egy passzus, egy adómentesség, ez pedig a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség kritériuma. Én folyamatosan azt hallom itt a Házban, hogy a tisztelt kormánypárti képviselők a teljes foglalkoztatottságra, a teljes foglalkoztatásra törekednek. Teszik ezt úgy, hogy egy ilyen fontos adóalap-mentességet eltörölnek, kivezetnek. És igaz, az indokolásban az olvasható, hogy az önkormányzatoknak így több bevétele lesz, de én azt gondolom, ez a mentesség hozzájárul ahhoz, hogy évi 1 millió forint adóalappal csökkenthetik a helyi iparűzési adójukat, ezzel is a foglalkoztatás növelését érhetik el. Nagyon fontos ennek az adómentességi tételnek a megtartása, hiszen csak akkor érhető el a teljes foglalkoztatás, ha minél több helyen alkalmazunk mentességeket.

És akkor a helyi iparűzési adó és a helyiadó-törvény után az általános forgalmi adóhoz lenne egy kis észrevételem. Érdekes, hogy azok a módosító tételek, amiket én kimazsoláztam, az indokolásban csak egy sor, vagy egyáltalán meg sem említik. Ez pedig a fordított adózás kivezetése a gabonáknál és az acélipari termékeknél, az üvegházhatású gázoknál is, de úgy gondolom, hogy az üvegházhatású gázokkal elég kevesen foglalkoznak. Magának a fordított adózásnak a bevezetése pontosan arra jött létre, hogy a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaéléseket visszaszorítsák. Most ebben a két szegmensben, a gabonák kukorica, búza szállítása és az acélipari termékek kapcsán indulnak a nagy beruházások -, én nem tudom, hogy ezeknek mi volt az oka. Egy sort látunk, hogy ez kivezetésre kerül. Erre szeretnék is választ kapni, hogy ezek a szegmensek miért kerültek ki, miért helyezték hatályon kívül a 142. § erre vonatkozó rendelkezéseit.

És ha áfa, akkor utána beszéljünk egy másik adónemről, ez pedig a szakképzési hozzájárulás. Elolvastam ötször az indokolást, a jogszabálytervezetet, meghallgattam államtitkár úr felszólalását, ahol azt mondta, hogy a szakképzési hozzájárulást, ezt a 1,5 százalékot, az öregségi nyugdíjra jogosultak után nem kell megfizetni. Itt az áll, nem tudom, ez volte a szándék, de kétlem, hogy nem, hiszen a 2018-as költségvetés 75 milliárd forintot tervezett ebből az adónemből, a 2019-es 95 milliárdot, tehát 20 milliárdos növekményt. Tehát a jelenlegi jogszabály normaszövegének értelmezésében, ha legalább egy ilyet foglalkoztat egy szakképzési hozzájárulásra kötelezett adóalany, mentesül a szakképzési hozzájárulás alól. Én nem gondolom, hogy ez lett volna a cél. Persze, örülnének neki a munkáltatók, hogy ha akár egy öregségi nyugdíjra jogosultat foglalkoztatnak, teljesen mentesülnek ez alól az adónem alól. Úgyhogy én szeretném ezt megkérdezni, hogy mire vonatkozik, és az indokolásban is ugyanezt erősíti meg, hogy ha akár egyetlenegy öregségi nyugdíjra jogosultat foglalkoztat, nem kell ezt az adónemet megfizetni.

(18.00)

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Szeretném elmondani, hogy az adminisztratív terhek csökkentése gyakorlatilag évtizedek óta húzódó kérés a szakmától, a jogalkalmazóktól, a könyvelőktől, a magánszemélyektől, a gazdasági társaságoktól, és igen, hallottuk, hogy erre intézkedések vannak, csak én nem látom, hogy ez hol van. Egyszerűen bonyolult a magyar adórendszer, nem lehet követni, folyamatosan salátatörvényekben rejtik el azokat a módosítókat, amelyek után a büntetéseket természetesen ki lehet róni, ezeket meg lehet tenni. Én azt gondolom, hogy itt az adminisztratív terhek csökkentéséről önök csak beszélnek, de nem tesznek semmit.

Én tisztelettel kérem önöket, hogy hallgassák meg a szakmának a véleményét, hallgassák meg a jogalkalmazóknak a véleményét, és végre egyszerűsítsék a magyar adórendszert. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

Forrás: parlament.hu