DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon izgalmas volt Hargitai János KDNP-s képviselő úr beszédét, hozzászólását végighallgatni. Leginkább az a rész tetszett, amit a végén mondott, hogy az Állami Számvevőszék vezetőjétől még soha nem hallott olyan szép számokat és kijelentéseket a költségvetéssel kapcsolatban, mint most. Nem véletlen, hogy volt fideszes képviselőt neveztek ki az Állami Számvevőszék élére (Cseresnyés Péter: De már hat éve! Dr. Rétvári Bence: És ki is az alelnöke?), biztos ez is az egyik feladata, hogy a szép számokat emelje ki. De több olyan észrevétele volt az elmúlt nyolc évvel kapcsolatban, ami megint nagyjából azt bizonyítja, hogy önök egy ilyen virtuális világot építenek és abban élnek, és nem látják soha az érem másik oldalát. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Hiszen államadósság-csökkentésről beszélt Hargitai képviselőtársam, miközben arról már nem tett említést, hogy 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári pénzt nyúltak le, annak a felét fordították államadósság-csökkentésre, a másik feléből meg igen sok száz milliárd úgy kézen-közön eltűnt. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük Cseresnyés Péter: Miért mondasz hülyeséget?) De látjuk, hogy mire mentek el ezek az adóforintok és ezek a közpénzek, mert azt is kiemelte képviselőtársam, hogy mekkora nagy boldogság, hogy magyar tulajdon jelent meg a magyar gazdaságban, a média világában, a szállodaiparban.

Az a probléma, képviselő úr, hogy ezt a lopott adófizetői pénzekből sikerült megszerezni, mert ha mondjuk, a világ leggazdagabb gázszerelője a saját munkájából, a saját vállalkozásából teremtette volna meg azokat a pénzeket, amelyekből aztán növeli a magyar tulajdonrészt a magyar gazdaságban, a magyar cégekben, akkor valószínűleg ezzel nem lett volna olyan nagy probléma, csak éppen az európai uniós pénzek megcsapolása, az állami megrendelések monopolizálása hozta meg azt a sikert, hogy éppen a minap olvastam, hogy Mészáros Lőrinc már gazdagabb, mint Nagy-Britannia királynője. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Úgyhogy azt hiszem, hogy ez a teljesítmény akkor becsülendő lenne, ha ezt saját erőből, mondjuk, a gázszerelésből tudta volna előteremteni, de pontosan tudjuk, hogy itt nagyon súlyos száz, akár ezer milliárdok tűntek el kézen-közön.

Arról sem tett említést, hogy miközben a foglalkoztatási adatokat ismertette, hogy micsoda szép számokat láthatunk ott is, de amúgy 600 ezer honfitársunk van külföldön, dolgozik külföldön. Szoktak hivatkozni arra, hogy Angliában és Németországban a migráns gyerekek létszáma milyen magas az iskolákban, az óvodákban, csak azt már nem teszik hozzá, hogy ennek egy jó része magyar állampolgár, tehát ottani, Magyarországról kivándorolt munkavállalónak a gyermeke. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból, köztük dr. Hargitai János: Csak ezek nem mígránsok.) Lassan már külföldön átlagban több gyermek születik, mint Magyarországon.

Tett említést az áfáról. Azt szokták mondani az áfára, hogy az a szegények adója. Önök ezt brutálisan megemelték, és valóban bizonyos termékcsoportokban végrehajtottak áfacsökkentést, csak éppen ennek a hatását nem látjuk, mert csökkentették a disznóhús áfáját, majd drágább lett a disznóhús, és lehetne sorolni azokat a termékcsoportokat, amelyeknek az ára az áfacsökkentés ellenére emelkedett.

Tett említést a munkajövedelmek adójának átalakításáról, de arról már nem tett említést, hogy a tőkejövedelmek tekintetében is jelentős csökkentést hajtottak végre. Éppen ezért lehetett olvasni, hogy először még Simicska Lajos, az önök korábbi főbarátja hány milliárd forintot vesz ki osztalékként és fizeti meg az alacsonyabb adót, most már azt lehet hallani, hogy a miniszterelnök családtagjai vagy éppen volt gázszerelője milyen pénzeket, osztalékot vesznek ki a cégeikből. Azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a tőke- és a munkajövedelem ugyanúgy adózik, ami azért nem az igazságos adózás képét mutatja.

De mindezen észrevételek alapján összességében a költségvetésről, képviselőtársaim, elmondom az álláspontunkat. A költségvetés mégis az a jogszabály, amely talán az egyik legfontosabb egy ország egész törvényalkotási folyamatában, hiszen egy évnek a működési kereteit határozza meg. Meghatározza azokat a célokat, amelyeket egy kormány fontosnak tart, meghatározza azokat az állami utakat, finanszírozást, feladatellátást, amit adott évben az adófizetők pénzéből egy kormányzat, egy állam el akar költeni.

Ha ezt vizsgáljuk, akkor összességében azt kell mondjam, hogy ez a költségvetés egy jövőellenes költségvetés. Bennragad abban a múltbéli gondolkodásmódban, amelyet önök következetesen gyakorolnak, egy olyan társadalomfilozófiát követnek, hogy akinek több pénze van, annak jusson több (Németh Szilárd István: Aki többet dolgozik, annak legyen több.); akinek meg kevesebb, az ahogy korábbi kancelláriaminiszterük mondta annyit is ér. Tehát ők a költségvetésből, az elosztási rendszerből sokkal kevesebbhez jutnak hozzá, mint azok, akiknek amúgy is jobban megy.

Hiszen ha megnézzük a kulcsterületeket, amelyek mégis a közszolgáltatások gerincét adják az oktatás, egészségügy, jóléti ellátások -, akkor meg kell állapítanunk, hogy a jóléti ellátások az önök kormányzása idején folyamatosan kevesebb pénzt kaptak vagy kevesebb pénz jutott ezekre az ellátásokra, mint a korábbi években. De ha megnézzük, hogy oktatásra, egészségügyre mennyit fordít a költségvetés, akkor sajnos meg kell állapítanunk, hogy az oktatás tekintetében GDP-arányosan nemhogy nőtt volna az oktatásra fordítandó pénz összege, hanem csökken a jövő évben az idei évhez képest. (Cseresnyés Péter: Egyébként meg nőtt.)

Az egészségügyre hiába fordítanak körülbelül 100 milliárd forinttal többet, GDP-arányosan sajnos kevesebb megy majd az egészségügyre, miközben ugyanennyi pénzt költenek a Puskás Stadion megépítésére.

Tehát egészen elképesztő az a felfogás, hogy amúgy, ha valaki jól keres, fizessen kevesebb adót; ha gyermeke lesz, akkor kapjon nagyobb adókedvezményt; ha van pénze és akar lakást venni, akkor ezt még segítsük ezzel a CSOK nevű intézménnyel, hiszen azért akinek nincs pénze, az nem tud nagyon lakást venni. És persze, ha jól keres, akkor vigye a gyermekét alapítványi iskolába, fizetős iskolába, ha megbetegszik, akkor menjen a fizetős egészségügybe, és ott költse ezt a pénzt.

Akinek pedig nem jut, ott lebutítjuk az oktatási rendszert, lebutítjuk az iskolákat (Dr. Rétvári Bence: Ti zártátok be az iskolákat.), kivéreztetjük az egészségügyi ellátórendszert, amiben már sem háziorvos, sem rendes orvos nincsen. Láthatjuk, hogy milyenek a várólisták, milyen tragikus helyzet alakult ki az egészségügyben, nekik pedig ez jut a közösből; és ami pedig marad, azt önök elköltik kormánypropagandára, 50 százalékkal többet fognak erre költeni; elköltik stadionépítésre; elköltik olyan presztízsberuházásokra, amiből egyrészt az önökhöz közel álló vállalkozók igen jól profitálhatnak, másrészt pedig a különböző hobbiigényüket vagy ilyen kedvtelésüket ki tudják élni.

Éppen ezért ez a költségvetés nem a jövőt építi, hiszen aki az egészségügybe nem tesz többet és nem akarja rendbe rakni, az az egészségünkkel játszik, aki az oktatást, az iskolákat lezülleszti, az a jövő generációja ellen tesz lépéseket. Ezért mondom azt, hogy ez a költségvetés jövőellenes.

(11.20)

Néhány mondatot szeretnék mondani a költségvetés megalapozottságáról. Itt hallhattuk a dicshimnuszokat. Nyilván nem véletlenül kerültek oda a vezetők, hogy dicsérjék a költségvetést, de azért szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy van benne egy növekedési előrejelzés, amit a kormány vár. Egy 4,1 százalékos növekedésre tesz javaslatot maga a jogszabály, miközben mind az OECD, mind a Magyar Nemzeti Bank ennél jóval alacsonyabb gazdasági növekedéssel számol, 3,3 százalékkal. Maga a költségvetés 311 forintos euróárfolyam mellett készült, maga a tervezet, ehhez képest 325-326 forint környékén van a forint/euró árfolyam. Azt sem zárják ki elemzők, hogy ez akár 340 forintig is el tud menni. Ez a tény is problémát okozhat, a megalapozottságot kérdőjelezi meg.

Most már a formalitásokra sem sokat adnak a Pénzügyminisztériumban. Szeretném Hargitai képviselőtársamnak jelezni, hogy míg a 2018-as költségvetés 69,5 százalékos GDP-arányos államadósságot hagyott jóvá, ebben a tervezetben 70,3 százalékos államadósság van betervezve. De a szöveges részbe azért bele kellett írni a jogszabálynak való megfelelés érdekében, hogy az államadósság csökken, miközben a számok éppen nem ezt mutatják.

Az általam említett kritikák miatt, hogy ez a költségvetés és ennek a szerkezete múltba forduló és jövőellenes költségvetés, az MSZP-Párbeszéd-frakciószövetség egy átfogó költségvetési csomagot fog benyújtani. Ez több részből áll majd. Egy olyan költségvetési átcsoportosításra fogunk javaslatot tenni, amely a társadalmi igazságosságon, a szolidaritáson alapul. Javaslataink szerint szeretnénk, ha több jutna az egészségügyre, több jutna az oktatásra, több jutna a szociális területre, és több jutna Budapest fejlesztésére is, hiszen hallhatjuk itt is, hogy micsoda tervek vannak Budapesten, csak éppen a költségvetésben nem látjuk ennek a forrását. Olyan problémákra nem ad választ a költségvetés a főváros tekintetében, ami elképesztően égető. Ilyen például a lakhatási válság.

Ma egy fiatal házaspár nemcsak hogy lakást nem tud Budapesten vásárolni, hanem az albérleti díjat sem tudja kifizetni, hiszen a város egyes területein az albérleti díjak mértéke meghaladja az átlagjövedelem mértékét, tehát egyszerűen képtelenek kigazdálkodni. Erre is fogunk javaslatot tenni a költségvetési csomagunkban.

Átcsoportosítást javasolunk az oktatásban a pedagógusok béremelésére, az egyetemek támogatására, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programokra, mert hisszük azt, hogy az erre betervezett 15 milliárd forintos forrásemelkedés összességében elfogadhatatlan. Átcsoportosítást javasolunk az egészségügy területén az egészségügyi dolgozók béremelésére, a mentődolgozók megígért juttatásaira, a kórházi infrastruktúra fejlesztésére, a gyógyszertámogatás jelentős növelésére. Javaslatot fogunk tenni, hogy Budapestet a költségvetés ne újabb stadionok helyszíneként kezelje, hanem a fővárosiak valódi igényét kielégítő beruházások induljanak HÉV-vonalak, vasútállomások, aluljárók, a Népliget megújulása érdekében.

Ezeknek a fedezete a jövő évi költségvetésben bőven rendelkezésre áll, hiszen amit propagandára, atomerőműre, közmédiára, stadionokra, presztízsberuházásokra kívánnak fordítani, azt mi mind elvennénk és átcsoportosítanánk azokra a társadalmi célokra, amelyekért valószínű, hogy a magyar adófizetők azt az adómértéket, amit minden hónapban megfizetnek, pontosan azért teszik meg, hogy ilyen közszolgáltatásokat tudjanak igénybe venni az egészségügyi, az oktatási, a szociális területen, hiszen nem arra fizetnek a magyar adófizetők adóforintokat az államnak, hogy annak jó része kézen-közön eltűnjön a kormánytagok családjai, gázszerelői és egyéb barátai környezetében.

Kérem önöket, hogy fontolják meg a javaslatainkat, a módosítás során vegyék figyelembe, hogy Magyarországon az emberek igazságos költségvetést kívánnak. Bízom benne, hogy ezt a támogatást a parlament majd megadja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu