POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap hosszú-hosszú órák óta folyik a 2019-es központi költségvetésről a vita, és számos esetben esett a szó az oktatásügyről, az oktatásra szánt költségvetési forrásokról, azok átalakításáról, és arról, hogy a következő évben az oktatásra a kormány mekkora összeget szán.Most kicsit más megvilágításba helyezném az oktatás kérdését. Teszem ezt azért, mert két gyermekem van, 11. és 9. évfolyamos gimnazista tanulók. Ez azt jelenti, hogy a nagyobbik fiam érintett lesz abban, hogy 2020-tól nem jelentkezhet senki felsőoktatási intézménybe, amennyiben nyelvvizsgával nem rendelkezik. Nagyon kevés szó esik arról, hogy ha a nyelvvizsgák előírása miatt ezt a kötelezettséget teljesíteni kell a diákoknak, akkor az vajon miből finanszírozódik, a jelenlegi oktatási rendszer biztosítja-e, hogy a gyermekek, a diákok megtanulják ezeket a nyelveket középfokú, legalább B2 szinten az iskolában. A gimnáziumban és természetesen a szakgimnáziumban is, hiszen ne felejtsük el, hogy többen szakgimnáziumból szeretnének a felsőoktatásban részt venni.

Végeztem egy rövid számítást. Sok szó esett a mai napon a családi pótlékról, a családi adókedvezményről. Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes szülő 26 600 forint családi pótlékot és jövőre 40 000 forintos családi adókedvezményt vehet igénybe, összesen 66 600 forintot.

Megnézve azt, hogy nyilvánvalóan nem tudják az iskolák biztosítani, hogy olyan mértékű csoportbontásokban tanítsák az idegen nyelvet, hogy minél jobban meg tudják tanulni azt és le tudják tenni az iskolai óraszámkeretek alapján a B2 nyelvvizsgát vagy letegyék az emelt szintű nyelvi érettségit, így magántanárhoz kell járni. Nem ritka, bizony, hogy 4000 forint egy nyelvóra. Kiszámoltam: ebben az esetben, ha 4000 forintos magánnyelvórával számolunk, akkor ez a 66 000 forint elfogy, ha ez a gyerekekre fordítódik, gyakorlatilag semmi másra nem lehet ezt az összeget fordítani, hiszen egy héten legalább két órát igénybe kell venni, így két gyermek esetén a 16 órával el is fogy gyakorlatilag ez a családi adókedvezmény és családi pótlék.

Nem tudom, de úgy érzem, hogy ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha még nagyobb csoportbontásban történik a nyelvek oktatása. Ez lehetőséget ad azoknak a diákoknak is a továbbtanulásra, akiknek a szülei nem tudják megfinanszírozni, hogy esetleg külföldre küldjék nyelvtanulás céljából vagy magánórára járassák a gyermeket, a diákot.

Tehát ebben nagyon-nagyon súlyos problémát érzek, hiszen 2020 itt kopogtat. Igen, hétfői napon, ha jól emlékszem, volt is ezzel kapcsolatban egy kérdés, és az volt rá a válasz, hogy 2014 óta tudja mindenki, hogy ez a kötelezettség be fog következni, és 2014 óta lehetett volna ezt a nyelvvizsgát megszerezni ezeknek a diákoknak.

Kérdezem én: ha az iskolában, a gimnáziumokban, bár ez még csak hagyján, de a szakgimnáziumokban nem tudják a diákok felvenni ezt a tananyagot, ha nem tudják úgy megtanulni ezeket a nyelveket, hogy letegyék a nyelvvizsgát, akkor ki fognak szorulni a felsőoktatásból?

Emellett még egy nagyon súlyos problémára felhívnám a figyelmet. Vegyük azt, hogy leérettségizik, és mivel nagyon szeretne továbbtanulni, azt mondja, hogy egy évet rászán arra, hogy megtanulja jól a nyelvet. Azt tudjuk, hogy a családi adókedvezmény a családi pótlékkal összefüggésben van. Ebben az esetben tehát, ha valaki nem tanul tovább nappali rendszerben, akkor, bizony, a középiskola után elveszíti a családi pótlékra a jogosultságot, nem fog családi pótlékot kapni, és ezáltal családi adókedvezményre sem lesz jogosult. Tehát ha ő, mondjuk, semmi másra nem költi a családi pótlékot és a családi adókedvezményt, csak a nyelvvizsgára, akkor már ez az összeg sem fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy a nyelvvizsgáját megszerezze.

Azt látom, hogy az oktatásban ezt a kérdést igen-igen át kellene gondolni. Nyilvánvalóan tudjuk azt, hogy aki két tannyelvű gimnáziumba megy, vagy esetleg megadatik neki, hogy az általános iskolában olyan minőségű oktatást kapjon, ami után akár nyelvi előkészítőbe mehet, akkor, igen, ő meg tudja szerezni a nyelvvizsgát. Ezt állítom, mert én is két tannyelvű gimnáziumban végeztem, és én is ott szereztem meg mind a két nyelvvizsga-bizonyítványomat. De azért lássuk be, hogy az országban azért nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy két tannyelvű gimnáziumban folytassa a tanulmányait! Ez pedig gátja lesz a továbbiakban annak, hogy a nyelvvizsgájukat megszerezzék azok a diákok, akiknek a szülei a nyelvtanulás anyagi feltételeit nem tudják előteremteni.

(19.40)

Tehát ezt a problémát szerettem volna itt a költségvetési vita során felvetni, mert igen-igen fogja nyomni a családok pénztárcáját, és önök mondták, hogy a családok éve van. Bízom benne, hogy nemcsak 2019-ben, de a további években is az oktatási rendszerben, ha és amennyiben a nyelvvizsga-követelmény fennmarad mint a továbbtanulás egyik eszköze, akkor ebben lépéseket fognak tenni, és a nyelvoktatás olyan lesz a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban is, amivel a továbbtanulás lehetősége biztosított. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu