WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok mindent hallhattunk a mai napon már ebben az elhúzódó vitában a 2019-es költségvetésről itt az általános vita folyamán. Én a köszönet hangján szeretnék szólni. Szeretném megköszönni Magyarország Kormányának, hogy a korábbi évek hagyományait folytatva az április 8-ai országgyűlési választások évében is a választásokat követően is módunk és lehetőségünk van arra, hogy már így nyár elején, júniusban egy általános vitában, júliusban pedig ennek a költségvetésitörvény-tervezetnek minden bizonnyal az elfogadásában módunk és lehetőségünk kínálkozik arra, hogy segítséget nyújtsunk a magyar gazdasági szektor képviselőinek, a vállalkozásoknak, a családoknak, a háztartásoknak, az önkormányzatoknak, az állami szférának egyaránt azzal, hogy a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot alapozzuk meg. Hiszen van idő a felkészülésre, van idő alkalmazkodni, van idő arra, hogy megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a költségvetés magában rejt.

Ha két szóval kellene jellemezni ezt a költségvetést, akkor az, ami nekem eszembe jut, a fejlődés és a biztonság szó lenne. Ezt szokta úgy aposztrofálni a kormányzat, hogy a biztonságos növekedés költségvetése. Ma ezt többektől hallhattuk itt. Azt gondolom, jól látható benne, hogy a tervezésekor alapvetően négy fő szempont volt, ami vezérelte a Pénzügyminisztériumot. Az egyik hazánk, Magyarország biztonságának a megőrzése, a másik a gazdasági növekedés fenntartása, a harmadik a családtámogatások további szélesítése, a negyedik nagyon fontos dolog pedig a teljes foglalkoztatottság.

Én most elsősorban az ország biztonságának a fenntartásáról, megőrzéséről szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Nyilván egy ország biztonságához szükség van a nemzeti szuverenitás megőrzésére, szükség van arra, hogy a magyar emberek számára biztonságos életkörülményeket tudjunk teremteni, de mégiscsak egy költségvetési vitában vagyunk, ezért elsősorban most a pénzügyi és a gazdasági költségvetési stabilitásra vagy fegyelemre vonatkozóan szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.

Az jól látható, hogy a 2010-es kormányváltás óta akármelyik makrogazdasági mutatót vizsgáljuk, azt látjuk, hogy jelentős fejlődés, jelentős előrelépés, pozitív változás tapasztalható minden egyes mutató esetében.

Itt említhetnénk akár az államadósság alakulását, a foglalkoztatottságot, az államháztartási hiányt, akár az inflációt, a gazdasági növekedést, az export bővülését, hiszen egy exportorientált ország vagyunk, vagy akár a kiskereskedelmi forgalmat, amelyet miniszter úr expozéjában hallhattunk, hogy annak a politikának köszönhetően, hogy minél több pénz marad a magyar családoknál, a magyar embereknél, a magyar háztartásoknál, mindig kicsit többet tudnak költeni, és bővül a kiskereskedelmi forgalom immár ötödik éve, csökkennek az adók és növekednek a bérek. Azt gondolom, ez mindenféleképpen egy jó hír. Azt mondhatjuk, hogy a reálbérek is 63. hónapja nőnek már Magyarországon.

Azt hiszem, hogy különösen fontos ezeket a tendenciákat egy ilyen vitában végignézni, hiszen az előzményekre tudunk építeni, az előzményekre tudunk alapozni, és így tudjuk tervezni a jövőnket is. S ha az előzményeknél tartunk, akkor azt se felejtsük el, itt néhányan már szóltak a vezérszónoki körben arról, hogy 2010-re ez az ország a szocialista-liberális kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően gyakorlatilag államcsődközeli helyzetbe jutott. Ezt egyedül azzal a 14,3 milliárdos európai uniós és IMF-es pánikszerű gyorsasággal felvett gigahitellel tudták csak megakadályozni, amellyel annak idején a kormányzat nagyon segítségért kiáltott. Ezt azóta a magyar emberek munkájának, teljesítményének és szorgalmának köszönhetően határidő előtt az utolsó eurócentig visszafizette Magyarország, ezáltal megmenekítve a költségvetést a további igen-igen súlyos kamatkiadások elől, és elindult az a kedvező folyamat, amelynek 2013-ban már egy gazdasági fordulat lett az eredménye.

A 2010 előtti államháztartási hiányról szóltam az előbb. Egyetlenegy esztendőben sem sikerült a szocialista-liberális kormányoknak a maastrichti 3 százalékos kritérium alatt tartani az államháztartás hiányát. S még talán arra is emlékszünk, hogy 2006-ban a deficit mértéke, ha jól emlékszem, a közel 10 százalékot is elérte. Persze próbálták az akkori kormányok kozmetikázni ezeket az adatokat, vagy mondhatnánk csúnyábban is, hogy próbálták meghamisítani, de hát arra lehetett számítani, hogy ezt Brüsszelben is észreveszik az ottani pénzügyi-gazdasági szakemberek. Ennek az eredménye lett az a túlzottdeficit-eljárás, ami az előbb itt szóba került, szintén súlyos százmilliárd forintokat okozva mínuszban a magyar költségvetésnek és a magyar embereknek. Azóta ez is eltörlésre került.

(19.00)

Hogyha a foglalkoztatottságot nézzük, arról már sokat beszéltek. Én csak annak az örömteli hírnek szeretnék erőt adni vagy megerősítést adni, hogy gyakorlatilag 28 éve nem volt ilyen magas Magyarországon a foglalkoztatottság, és a folyamat vége nem lehet más, mint az, amit az előbb a fő célok között említettem, hogy elérjük Magyarországon a teljes foglalkoztatottságot. Jó úton vagyunk, hiszen 12 százalékról 3,7-3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség Magyarországon, a cél, hogy 3 százalék körüli értékre tudjuk ezt szorítani. Időarányosan mindenféleképpen tarthatónak tűnik ez a tendencia, hiszen tíz év alatt egymillió új munkahely esetében most nyolc év elteltével 755 ezer új munkahelynél tartunk.

Az államadósságról szoktunk ilyenkor beszélni, és azt gondolom, a makromutatók között ez is nagyon beszédes kell hogy legyen. A GDP arányában érdemes ezt vizsgálni, hiszen a gazdasági növekedés tudja megadni azt a százalékot, amely alapján azt láthatjuk, hogy 2002-ben ez 52 százalékon állt, majd nyolc év szocialista vezetés után ez 83 százalékra emelkedett. Most ismét egy csökkenő tendencia látható, jelen pillanatban 71-72 százalék körüli ez az érték, és 2019-ben a ’19-es költségvetés szerint már 70 százalék alá kívánja a kormány ezt szorítani, sőt 2022-re azt a fontos célt lenne jó elérni, hogy ez 60 százalék környékén vagy 60 százalék alatt álljon meg.

Az inflációról pusztán csak egy mondatot. Azt gondolom, arra is emlékszünk, hogy 2010 előtt volt olyan esztendő, amikor 8 százalékos volt Magyarországon a pénz romlása. Most ez gyakorlatilag az utóbbi években olyan 3 százalék körüli mértékű volt, a jövő évi költségvetésben 2,7 százalékra tervezi a kabinet ezt az értéket. A gazdasági növekedés, azt gondolom, a gazdaság fejlődésének egy nagyon fontos mérőszáma. Itt is emlékezhetünk még a 7 százalékos GDP-csökkenésre a Bajnai-kormányok idejéből. Ez az elmúlt években 4 százalék körül tudott folyamatosan teljesíteni, a jövő évre 4,1 százalékos bővüléssel számol a kabinet.

Én úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az eddigi évek tendenciáit látva kijelenthető, hogy a kormány, illetőleg Magyarország nemcsak 2019-re, hanem a következő évekre is kedvező államháztartási és gazdasági folyamatokkal számolhat, illetve tervezhet. A költségvetésitörvény-javaslatban pedig a következő négy évre vonatkozó részletes államháztartási mérleg adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a tervek szerint 2020-ra a központi költségvetés pluszba fordul, 2021-re pedig az adócsökkentési alap 570 milliárd forintra emelkedik.

Az államháztartási mérlegből kiolvasható számokból a bevételek oldalán csak kettőt emelnék ki, ez 2018 és 2022 között tervezi a gazdasági folyamatok alakulását. Az egyik az áfabevételek. A jelenlegi, 2018-as 3800 milliárd forintról 2020-ra már 4600-ra, 2022-re már 5200 milliárd forintra tervezi a növekedést a kormány. Ez négy év alatt körülbelül olyan 30-36 százalékos emelkedésnek, bővülésnek felel meg. A másik pedig az szja-bevételeknél tapasztalható. A jelenlegi 2100 milliárd forintos bevételről 3000 milliárdra van tervezve.

2020-ra a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege pedig plusz 121 milliárd forintos pluszba fordulhat már, most körülbelül olyan ezermilliárdos hiány van a jelenlegi, tehát a jövő évre tervezett költségvetésben, de fontos, azt gondolom, azt kimondani, hiszen Európában nem tudom, hány ország tudja ezt produkálni, Magyarország szerencsére köztük van, azt hiszem, hogy Luxemburg és Németország az, amelynek a működési szinten már nullás, nullszaldós költségvetése van, ezt Magyarország most már, ha jól emlékszem, tavaly és tavalyelőtt is produkálni tudta. Ez továbbra is adott. A cél az, hogy a teljes költségvetés tekintetében a nullszaldósság előbb-utóbb bekövetkezhessen.

Figyelemre méltó a kiadási oldalon a mérlegben az Országvédelmi Alap, amely elsősorban védelmi intézkedéseket, adócsökkentést, fejlesztéseket, hiánycsökkentést szolgálhat. Ebben a tekintetben a jelenleg 60 milliárd forintos összeg 2020-ra már közel a duplájára, 110 milliárd forintra van tervezve, 2022-re pedig 500 milliárd forintra emelkedhet, ami, azt gondolom, szintén pozitív változás.

Az állami vagyont, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat jegyeztem még fel magamnak, ami a mérlegből szembetűnő volt, hiszen itt is egy növekvő tendenciáról beszélhetünk. Ez nem más, mint az infrastrukturális, általában a kormányzati forrásokból megvalósuló infrastrukturális beruházások, fejlesztések finanszírozási hátterét biztosító összeg. Ez a jelenlegi 320-330 milliárd forintról 2020-ra már körülbelül 600 milliárd forintra, 2021-re 900 milliárdra, 2022-re pedig kerekítve 1000 milliárd forintra növekedhet, ami mindenféleképpen egy komoly biztonságot növelő tényező lehet.

További jó hír, hogy növekednek a tartalékok is a jövő évi költségvetésben, ez szintén a kiszámíthatóságot és a stabilitást kívánja megteremteni, illetőleg erősíteni. Az általános tartalék és a biztonsági tartalék esetében is másfélszeres emelkedésről beszélhetünk, ami nyilvánvalóan tovább növelheti a biztonságot.

Befejezésképpen: azt hiszem, hogy összességében elmondhatjuk, kijelenthetjük, hogy a 2019-es büdzsé képes arra, hogy Magyarország számára pénzügyi és költségvetési stabilitást, biztonságot, kiszámíthatóságot és további gazdasági növekedést is teremtsen. A 2019-es költségvetéshez a stabil gazdaság jelentheti az erős alapot, és ahogy az előbb mondtam az állami működés terén nullszaldós büdzsé várható, ami mindenféleképpen pozitív. És beszéljünk a fejlesztésekről is, mert a jövő évi költségvetésben 4000 milliárd forint értékű, kormányzati támogatásból megvalósuló beruházás van betervezve, mindamellett, hogy többletforrások jutnak szinte minden ágazatra, ezeket nem sorolnám fel, hiszen ezt ma már itt többen megtették.

Azt gondolom, hogy ezeknek az ismereteknek és ezeknek a tényadatoknak a birtokában nyugodt szívvel mondhatunk igent a 2019-es költségvetésre, és arra biztatom, illetve kérem képviselőtársaimat, hogy egy konstruktív vita lefolytatása után ezt tegyék is meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu