VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy salátatörvényt látunk magunk előtt, ez minden évben megismétlődik. A dolog természetéből fakad egyébként, hogy így van.Arról szeretnék elsősorban beszélni, amit kimaradtnak látok ebből és szükségesnek látok. A saját pártom szakmai álláspontját szeretném ismertetni.

Megfogalmaztam már a költségvetési vita vezérszónoki felszólalásában is az anticiklikus gazdaságpolitika szükségességét. Itt is meg szeretném tenni, és kérem államtitkár urat, hogy miniszter úr felé tolmácsolja majd az észrevételeinket, akár a költségvetési vitában elhangzottak, akár a most elhangzottak alapján.

Őszinte és komoly aggodalommal tölt el minket az, hogy Magyarország nem anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Most konjunktúra van, jól megy egész Európában, Magyarország célpiacain is a gazdaság. Magyarország azonban nem tartalékol, gyorsan kiszórják most éppen az európai uniós pénzeket. Ez természetesen rövid távon a szokásosnál impresszívebb gazdasági növekedési adatokat produkál, fűti a kormány a gazdaságot. Ezzel párhuzamosan meglehetősen laza monetáris politikát folytat a jegybank is.

Aggodalommal tölt el minket azért, mert már önök is kezdik azt emlegetni, hogy akár a helikopterpénz megszűnésével, amit az Európai Unió és a Fed élénkítő csomagjai jelentettek, nehéz helyzet állhat elő, bekövetkezhet a gazdasági válság, és én attól tartok, hogy nem igazán lesz mihez nyúlni, hiszen nem tartalékol a kormány.

Fontosnak tartom azt is, hogy az egy jó és támogatható cél, hogy alapvetően a munkát terhelő adókat igyekszik a kormány csökkentetni, és a fogyasztást terhelő adók rovására teszi ezt. Ebben egyetértünk természetesen, azonban fontos látni azt, hogy olyan adókedvezmények megadása történt az elmúlt időszakban, ami szerintem szükségtelen volt. Ilyen volt az, ami kifejezetten a nagyvállalatokat érte el, a társasági adó szintjét csökkentette egyszámjegyűre a kormány. Ez egy olyan lépés volt, ami meggyőződésem szerint fölösleges volt, fölösleges költségvetési lazítást jelentett. Sokkal jobban hasznosulhatott volna máshol ez a pénz, főleg természetesen a kisvállalkozásoknál.

De ki kell térnünk arra is, hogy a bankok adóztatását milyen módon változtatta meg az önök kormánya. A korábban még 0,5 százalékos, a mérlegfőösszeg 0,5 százalékában megállapított bankadót 0,21 százalékra csökkentette a kormány. Ez egy jelentős teherkönnyítés volt a bankoknak, és meggyőződésem szerint szükségtelenül. Hiszen 694 milliárd forintos rekordnagyságú nyereséget értek el a pénzintézetek tavaly, az idei első negyedévben is 160 milliárd forintos nyereséget értek el, ezek adózás utáni eredmények természetesen. Itt fontos látni azt, hogy ezeken a területeken is fölöslegesen engedte ki a kormány az adóprést. Nem a magyar embereknél, nem az egyébként nagyon nehéz és tőkehiányos helyzetben lévő magyar kisvállalkozásoknál könnyítettek elsősorban, hanem a bankoknál és a legnagyobb vállalatoknál.

Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor azt, hogy honosodjon meg végre egy differenciált adópolitika is Magyarországon. Az adó a közösségi kiadások forrását teremti meg, de ezen kívül még számos egyéb szerepe is van. A Jobbik többször szorgalmazta már azt, hogy jelenjen meg a termelést támogató funkciója a magyar adórendszernek is.

Tehát legyenek kedvezményezettek például az iparban, a mezőgazdaságban vagy éppen a kutatás-fejlesztésben dolgozó vállalatok az adórendszeren belül. Ezeket kiemelten támogassa a kormány, akár szektoriális módon, akár üzemméret alapján, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint ezek az adókedvezmények a magyar kis- és középvállalkozások megerősödését és talpon maradását szolgálják.

Ugyanígy nagyon fontosnak tartottuk volna és vártuk volna természetesen mind a költségvetési törvényben, mind pedig az előttünk fekvő salátatörvényben annak megjelenését, hogy végre az ország függő gazdasági helyzetét a kormány számolja föl, vagy legalábbis tegyen erre előkészületeket. Mire is gondolok? Arra, hogy gyakorlatilag Magyarországon csak munkajövedelmet realizálunk az itt megtelepedett külföldi vállalkozások jelentős túlsúlyának köszönhetően, tőkejövedelem Magyarországon alig képződik. Márpedig a nemzetközi hosszú távú tapasztalatok azt mutatják, hogy igazán sikeres és jólétben élő országok azok lehetnek, ahol számottevő tőkejövedelem is képződik a munkajövedelem mellett. Azonban én azt látom, hogy ezen az elmúlt időszakban nem változtatott a kormány, az egyetlen „sikernek” az tekinthető, hogy Mészáros Lőrinc kezében jött létre Kelet-Közép-Európa legnagyobb szállodabirodalma. Ez azonban, tudjuk, hogy nem színtisztán piaci alapú teljesítmény, sokkal inkább a kormányfőhöz fűződő szoros, jóbaráti viszonynak köszönhető.

Én tehát aggódom amiatt, hogy Magyarország nem tudott az elmúlt időszakban a saját lábára állni, elmaradtak azok a szakpolitikai intézkedések, amelyek például becsatornázzák a magyar cégeket lehetőség szerint minél magasabb hozzáadott értékkel a nemzetközi értékláncokba, bekapcsolja őket a multik termelésébe. Ezek a lépések sajnos az elmúlt időszakban várattak magukra, jelentős részben elmaradtak.

Vannak természetesen a törvényjavaslatnak pozitív elemei is. A Jobbik által olyan sokszor kritizált és a letelepedési kvóta, pontosabban a kötelező betelepítési kvóta kapcsán tartott parlamenti alaptörvény-módosító kísérlettel összefüggésben fogalmazta meg a Jobbik, hogy akkor tudja támogatni ezt az alaptörvény-módosítást, ha a letelepedési kötvényeket kivezetik a rendszerből.

(13.40)

Mostanra sikerült ezt a fontos célt elérnünk. Ezt a saját eredményünknek tekintjük természetesen. Fontos rámutatni arra, hogy miért is tartottuk ezt egy káros konstrukciónak Magyarországra nézve. Először is, nemzeti pártként nem érthetünk azzal egyet, hogy Magyarország pénzért kiárulja az itt történő letelepedés lehetőségét boldognak, boldogtalannak, gyakorlatilag mindenkinek, akinek van elegendő pénze ahhoz, hogy átmeneti időre hozzáteszem kamat fejében befektesse a pénzét, majd pedig idehozza a családját és itt letelepedjen. Mi ezzel nem értettünk egyet, hiszen a magyar emberek biztonságát súlyosan sértő intézkedésről van szó. Magyarországnak meggyőződésünk szerint ez gazdaságilag sem kedvez, hiszen ahogy egyébként jó néhány tanulmány már kimutatta, a letelepedési kötvényeken realizált hozamok magasabbak voltak, mint amit egyébként egy piaci alapú államadósság-finanszírozás Magyarország számára jelentett volna.

Azért is fontosnak tartottuk azt, hogy a letelepedési kötvények szűnjenek meg, mert azt láttuk, hogy Magyarország nemzetbiztonságát is súlyosan sértő intézményt hozott létre a kormány akkor, amikor Rogán Antal egyszer megjelent a hóna alatt egy paksamétával a Gazdasági bizottság ülésén, és elfogadtatta az Országgyűléssel a letelepedési kötvények forgalmazásának lehetőségét. Azért volt fontos erre rámutatni, hogy a biztonságunkat is sértő intézkedésről van szó, hiszen például az egyik utolsó letelepedési kötvényt jegyző hely egy Irak állam területén létrejött jegyzőhely volt. Egy olyan állam területén jött létre a letelepedési kötvények jegyzésének lehetősége, ahol egyébként az Iszlám Állam fejlett haditechnikával, jelentős területeket birtokolva hadat viselt mások ellen, és gyakorlatilag a magyar kormánynak, ezt mindannyian tudjuk, nincs lehetősége, ugyanúgy a magyar titkosszolgálatoknak, rendészeti szerveknek sincs érdemi lehetősége arra, hogy az onnan érkező embereket átvilágítsa, monitorozza. Jelentős részben ennek következtében is előfordulhatott az, hogy bűnözők kerültek Magyarországra, és adott esetben akár a kormányfővel, akár a kormány más tagjaival bizalmas jó viszonyt alakíthattak ki.

Én tehát arra szeretném kérni a kormányt, hogy ne csak most vezessék ki, de egyszer s mindenkorra gondoskodjanak arról, hogy erre a letelepedési kötvényre nemcsak az önök kormányának, másnak se legyen lehetősége, hogy ismét visszavezesse.

Szót kell hogy ejtsünk még egy utolsó gondolat erejéig az időkeretem terhére még ezt ide szeretném fűzni a kafetéria intézményéről, amit ez a törvényjavaslat ugyan nem érint, de én nagyon fontosnak tartottam volna, ha a kormány nem megszünteti a kafetériát, hanem gondoskodik ennek a kiszélesítéséről.

Amikor Magyarországon folyamatosan arról beszélünk, hogy mind a munkaerő képzettségét, mind pedig a mobilitását illetően folyamatosan kihívásokkal küzdünk, folyamatos problémák vannak, akkor fontosnak tartottam volna, hogy pont ezen a területen legyen lehetőség a béren kívüli juttatások körének kiszélesítésére, jelentős adókedvezmények nyújtására, hiszen ezen a téren meggyőződésem szerint nagyot lehetett volna és kellett volna javítani. Szomorúan látom azt, hogy a kormány ezeken a területeken inkább szűkítő jellegű intézkedéseket alkalmaz, és gyakorlatilag ezzel hátráltatja a magyar gazdasági növekedést, hátráltatja Magyarország felemelkedését. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu