PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo. Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vázení pritomní! Predovšetkým mi dovoľte, aby som vyjadril svoju radosť, že v Dolnej snemovni maďarského parlamentu môže znovu zaznieť slovenské slovo. Teší ma táto možnosť. Svojím príhovorom chcem pripomenúť najväčší sviatok Slovákov v Maďarsku, ktorý je spojený s pamätným dňom Svätého Cyrila a Svätého Metóda.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Mindenekelőtt afeletti örömömnek adnék hangot, hogy a magyar parlament alsóházában újra szlovák szó hangozhat felt. Örülök e lehetőségnek.

Napirend utáni felszólalásommal meg szeretnék emlékezni Európa társvédőszentjeiről, Szent Cirillről és Szent Metódról. Ma, amikor gyakran emlegetjük Európa, illetve a Kárpát-medence, a Kárpát-medencei népek keresztény gyökereit, úgy gondolom, nem haszontalan, ha felidézzük, hogy hazánk területén a keresztény hit terjesztése, intézményesülése nem Szent István megkeresztelkedésével kezdődött. „Népünk meg van keresztelve, még sincs tanára. Nem értjük a görög és a latin nyelvet. Nem ismerjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében.” A IX. század második felében fordult e szavakkal Rastislav morva fejedelem Bizánc akkori uralkodójához, III. Mihályhoz.

Amikor aztán III. Mihály úgy döntött, hogy eleget tesz a morva fejedelem kérésének, a két fivér, Cirill és Metód volt a legjobb szóba jöhető választás: korábban misszionáriusként már jártak a kazároknál, ahol bizonyították hozzáértésüket, és nem mellékesen megtalálták Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit, emellett mindketten kitűnően ismerték a Szaloniki környékén élő szlávok nyelvét. A két hittérítő és kísérőik 863-ban érkeztek meg a Morva Birodalomba, nem jöttek üres kézzel: magukkal hozták a keleti rítusú keresztény liturgia görögből szláv nyelvre fordított szövegeit, a Biblia egyes részeinek fordítását, valamint egy új, szláv ábécét, az úgynevezett glagolitát, amelyet szintén Szent Cirill állított össze a görög és héber írásjelek alapján.

Történészek egybehangzó véleménye szerint a korabeli Európában élő szláv népek ugyan nem beszéltek teljességgel azonos nyelvet, azonban azt is egyöntetűen állítják, hogy az egyes régiókban élő szláv törzsek minden probléma nélkül megértették egymást.

(18.30)

Lényegében ennek is köszönhető, hogy ma a hazánk területén élő szláv nemzetiségek, valamint a szomszédos szláv nemzetek egyaránt a két hittérítőhöz kötik a szláv írásbeliség megjelenését Pannóniában, illetve a közösségeik anyaországaiban. A két szaloniki fivérhez kötődik a szláv nyelvű írásbeliség megalapozása, a szláv nyelvű liturgia terjesztése mellett a mai Zalavár területén megalakított első, papokat képző iskola létrehozása is.

A két fivér a morvaországi térítő missziót megszakítva 867-ben Rómába utazott, hogy a pápa, II. Adorján jóváhagyását kérjék a szláv nyelvű liturgia használatához. Az útra magukkal vitték Szent Kelemen ereklyéit is. Talán ennek is köszönhetően elnyerték a pápa támogatását, aki Cirill Rómában bekövetkezett halála után arra ösztönözte Metódot, hogy térjen vissza Moráviába és Nyitra környékén folytassa tevékenységét. Támogatása megerősítésére nem csupán engedélyezte a szláv nyelvű liturgia használatát, hanem őt magát érsekké nevezte ki.

Metód 885-ben bekövetkező halálát követően tanítványait a frank hittérítők elüldözték a Kárpát-medencéből, azok ezután Bulgáriában, Csehországban és Dél-Lengyelországban folytatták Szent Cirill és Szent Metód munkásságát, illetve terjesztették tanításukat. A szláv, vagy ahogyan ma emlegetjük, az ószláv nyelv az ábécének és az aktív egyházi használatnak köszönhetően fejlődésnek indult, mára Európa lakóinak igen nagy hányada beszéli a belőle kinőtt szláv nyelvek valamelyikét.

A történeti Magyarország szláv népeinek körében Szent Cirill és Szent Metód tisztelete túlélte a népvándorlás zűrzavarát, majd a katolikus egyház Szent István általi újjászervezését és mind a mai napig élő hagyomány. Innen eredeztetjük keresztény gyökereinket, és a glagolikából vezetjük le anyanyelvű írásbeliségünket.

Éppen ezért döntött úgy az Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlése kevéssel megalakulását követően -, hogy a két szaloniki szent emléknapját teszi meg nemzetiségünk legnagyobb ünnepévé.

A magyarországi szlovákok 1996 óta ünneplik július első szombatján a magyarországi szlovákok napját, idén az újratelepítésének 300. évfordulóját ünneplő Békéscsabán. Az ünnep keretében évről évre megemlékeznek a két szentről, akiket II. János Pál pápa 1980 decemberében Európa társvédőszentjeivé nyilvánított.

A Zalavár melletti Szent Cirill és Szent Metód emlékparkban, ahol más szláv nemzetiségek, a bolgárok és a szlovének is állítottak emlékoszlopot a hittérítőknek, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat felállította a két szent egész alakos bronzszobrát. A Magyar Honvédség és a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek tábori püspöksége immár nyolcadik éve szervez itt megemlékezést július 5-éhez kapcsolódóan. Európa társvédőszentjei tehát máig elősegítik a két nemzet, a szlovák és a magyar, illetve tágabban a magyarság és a környező szláv népek közötti megértés szellemének ápolását.

Ďakujem Vám za pozornosť. – Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu