DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat valóban néhány fennálló problémát orvosol. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy hozzá kellett nyúlni a választási eljárásról szóló törvényhez. De egyrészről kimaradt belőle egy-két, egyébként szintén megoldandó téma, amelyet nemcsak az ellenzék, hanem az élet is bizonyított, hogy ezeket is szintén meg kellene oldani. Illetőleg van benne még egy-két olyan megoldás, amiket módosító javaslatokkal, ha a Fidesz-KDNP többsége részéről igény van rá, akkor lehet korrigálni. Természetesen nem szeretném megismételni teljeskörűen az elhangzott pozitív módosításokat. Amire viszont mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet, az az áldatlan állapot, amit korrigálni igyekszik az Országgyűlés, hogy gyakorlatilag órákkal 7 óra után, amikor a választások véget értek, nemhogy eredményt nem lehetett hirdetni, bár az is önmagában bosszantó volt, hogy mindenki várta volna, hogy megismerhessük akár előzetesen, vagy akár részlegesen is, ahonnan bejönnek az információk, hogy mire vezetett a választás, de ettől eltekintve az is bosszantó, hogy a tévé előtt ül az ember, és várnia kell akár hajnalig, hogy bármit lásson. De ami még ennél is bosszantóbb, hogy honfitársainknak órákat kellett várniuk akár kültéren, hogy bármiféle módon bejuthassanak és leadhassák a szavazatukat. Ez önmagában egy olyan körülmény, ami teljes mértékben botrányos volt.

Hozzáteszem, hogy ennek a megoldása nem feltétlenül az lett volna, mármint ami a választás estéjén történő megoldás, hogy nem engedik az előzetes eredményeket sem közzétenni, illetve a beérkező adatokat. Aki már beállt abba a sorba, annak valószínűleg volt egy elképzelése arról, hogy kire szeretne szavazni, úgyhogy az, hogy ilyen tumultus alakult ki, még nem feltétlenül tette indokolttá, hogy az eredmények se jöhessenek be. De bízunk benne, hogy a jövőben ez teljes mértékben megoldódik, és ezentúl azok az állapotok is felszámolódnak, hogy nemcsak hogy 7 óra után kellett nagyon sok választópolgárnak sorban állnia, de napközben is azokban a szavazókörökben, ahol az átjelentkezett szavazók le tudták adni a voksaikat, elképesztő hosszú sorok alakultak ki. Nyilvánvalóan akkor is bosszantó, ha valakinek három-négy órát kell sorba állnia, hogy 7 óra előtt a szavazatát le tudja adni. Ez mindenképpen egy olyan pont, ami szembetűnően visszatetszést okozott az egész társadalomban, még, ahogy mondtam, azokban is, akik nem szenvedték ezt el.

Bajkai István képviselőtársam utalt arra most egy-két dolgot emelnék ki , hogy a szavazók szállítása meghatározásra kerül, hogy mi számít felhívásnak, illetőleg ennek a szabályozásnak a pontosítása bekerül a törvénybe. De azt azért emeljük ki, hogy továbbra is mikrobusszal, tehát kilencfős járművel lehet hordani, segíteni eljutni szavazni a választópolgárokat. Én ezt önmagában szintén visszásnak tartom. Ezt a törvény bevezette nem is olyan régen, amikor az új törvényt elfogadta az Országgyűlés a Fidesz-KDNP kétharmadával. Ez még személyautók esetén is bosszantó és a jogállamiságot kikezdő lehet, és hogy a mikrobusz is ebbe a kategóriába tartozik; legfeljebb majd többet fordulnak. De olyat is láthattunk, hogy befértek azért többen is. Lehet, hogy a mikrobusz kilencfős volt, de abba azért bőven kilenc fő fölött is befértek a választópolgárok, akár úgy is, hogy a határon átnyúló módon. Ilyenről is hallottunk elég sok hírt. Önmagában ezt is mindenképpen orvosolni kellett volna úgy, hogy eltöröljük az egész rendelkezést.

Ha rajtunk múlt volna, akkor szigorúbb rendelkezéseket vezettünk volna be arra is, hogy a információ milyen módon tud kiszivárogni a részt vevő vagy még részt nem vett szavazópolgárokról, hiszen gyakorlat az, hogy vagy a pártdelegáltak, vagy akár az önkormányzati színekben, de köztudottan pártkötődéssel rendelkező fizetett delegáltak kijuttatják azokat az információkat, hogy ki nem volt a választópolgárok közül szavazni, és főleg vidéken tömegesen fel lehet őket keresni, és buzdítani lehet őket, hogy menjenek el szavazni. Hozzáteszem, a törvény csak annyi rendelkezéssel bír, mert kampányolni is lehet a választás napján, így az a buzdítás, hogy valaki menjen el szavazni, még önmagában nem is feltétlenül jogsértő az új szabályok alapján. Így természetesen könnyen lehet azt mondani, hogy egy pártaktivista, amikor a szabályellenesen megszerzett információk alapján, hogy mely választópolgárok nem mentek el választani, akkor ő célzottan is el tudja őket küldeni. Ezt nagyon nehéz ellenőrizni, nyomon követni, a lebukás esélye szinte nulla. Azt pedig jól tudjuk a Kubatov-listák nyilvánosságra kerülése óta, hogy a Fidesz-KDNP ez alapján nemcsak a saját szavazóit, hanem az ellenoldal szavazóit is nyilvántartja, de természetesen elég a saját szavazók mozgósítása is egy olyan eredményhez, ami megkérdőjelezheti a választás tisztaságát.

Kitérnék arra is, hogy ha már a levélszavazatokhoz hozzányúlunk, persze nagyon helyes, hogy pontosítják, hogy milyen borítékban és nemcsak formaborítékba lehet berakni és elküldeni ezeket a szavazatokat, de azért jó lett volna, ha akár egy társadalmi vagy hétpárti egyeztetés körében újranyitjuk azt a vitát, ami az Alkotmánybíróság előtt is éppen hogy csak megállt. Nem mennék bele megint csak, hogy az Alkotmánybíróság összetétele alapján az azért nagy jó, ha valami egyrészt elkaszálásra kerül, vagy csak billegősen, vagy éppen hogy az Alkotmánybíróság nem kaszálja el.

Tehát azt a szabályozást, amely, úgy véljük, hogy diszkriminatív azok szempontjából, akik kivándoroltak Magyarországról, vagy mondjuk, a visszatérés szándékával külföldön dolgoznak akár éveken keresztül, de megtartották magyarországi lakcímüket, ez alapján ők nem jogosultak levélben leadni a szavazatukat, hanem nekik el kell fáradniuk valamelyik külképviseletre. Ez sok esetben valóban fáradság, hiszen akár több száz vagy több ezer kilométert kell megtenniük, hogy azután órákat sorban álljanak. És lehet, sőt biztos, hiszen ezt tapasztaltuk, hogy nagyon nehézkes a bejutás.

Ebből is látszik egyébként, hogy milyen sok választópolgár szorult külföldre, és higgyék el, hogy nagyon sokan nem kalandvágyból mentek el, hanem gazdasági kényszerből. Nekik a szavazatukat leadni roppant nehéz. És semmi nem indokolja, hogy ők is élhessenek levélben a szavazással, legalábbis jogi indok nincs. A politikai indok annyi, hogy ők, mint kiderült, javarészben nem a Fidesz-KDNP-re szavaztak. Illetve először a lábukkal szavaztak, amikor kimentek, és utána szerették volna ezt nagy számban az országgyűlési választásokon leadott szavazatukkal is kifejezni. Ezt nagyon nehezen tudták megtenni. Ha időben kell jelezni, hogy valaki élni szeretne ezzel a jogával, akkor számára ugyanúgy kiküldhető lenne az egyéni választókerületi szavazólista is, amelyen be tudják húzni a megfelelő X-eket, és utána postára tudják adni a szavazatukat. Ez nyilvánvalóan nem a jelenlegi kurzus célja, de attól még jár az a magyar állampolgároknak, akik, mondjuk, Londonban dolgoznak, hogy ha megtartották a lakcímüket, mint akik Erdélyben élnek. Vagy akár Angliában, ha a kolozsvári és a szombathelyi vagy egyéb magyarországi településről elvándorolt, de lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dolgozik, akkor az egyiknek könnyebb élni ezzel a szavazatával, a másiknak meg irreálisan nehéz.

Arról már nem is beszélve, hogy az e-szavazás intézménye bevezetésének a lehetőségét is meg kellene vizsgálni. Ez nagyon sok országban működik. Észtország, Svájc mind olyan példák lehetnek, amit mindenképpen indokolt lehet górcső alá venni. Azért nem lehet azt mondani, hogy Svájc vagy Észtország olyan helyek, ahol ne járták volna körbe a lehetőségeket, és a demokrácia ne működne. Svájc esetében kifejezetten nehéz azzal érvelni, hogy nem egy kiforrott rendszerről beszélhetünk.

(20.00)

Azután egy-két aprónak tűnő pont, de mégis meg kell említenem a javaslatból, ezekre módosító indítványokat is benyújtok, illetve benyújtottam. A mozgóurna kivitele esetén azt még önmagában értem, hogy egy kicsit előrébb hozzák, hogy ne torlódjanak fel az igények, ezt még meg lehet érteni. De hogy csak annyit írnak le, hogy plusz 10 szavazólap vihető ki, mint ahány választópolgár kérte, ez önmagában kevés. Mert ha nem teszünk mellé valami arányszámot, ahhoz képest, hogy hányan igényelték ezt, akkor az is lehet, hogy egy választópolgárhoz 11-et visznek ki. Azért érzékeljük, hogy ez itt egy kicsit aránytalan megoldás. Én arra teszek javaslatot, hogy ez ne lehessen több a kétszeresénél, már ahányan kérik és amennyit kivisznek, lévén, hogy csak egy rontásnak a javítására van lehetőség. Tehát ha minden választópolgár el is rontja a szavazólap kitöltését, akkor is elégnek kell lennie a szavazólapok kétszeresének.

Aztán nem értem azt sem, hogy ha esélyegyenlőségről beszélünk, a médiában a jelöltek kiegyensúlyozott bemutatásáról beszélünk, akkor a különböző időszaki lapok esetében, amelyek akár lehetnek önkormányzati lapok is, miért csak két, egymást követő lapszámban megvalósuló jogsértés tekintetében szabályozzák azt, hogy vizsgálandó az esélyegyenlőség követelménye. Ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy egy lapszámban meg lehet szegni, a következőben egy kicsit kiegyensúlyozottabban lehet tájékoztatni, aztán a következő lapszámban szintén meg lehet szegni.

Azt láthattuk, most a Fidesz-KDNP-nek van a legtöbb polgármestere, önkormányzati képviselője, de azért sajnos jellemző volt valamilyen formában még a szocialista kormányra vagy a Szocialista Pártra, hogy bizony-bizony elég erőteljesen az önkormányzati kiadványokban eltorzultak az esélyek. Hozzáteszem, hogy azért a Fidesz-KDNP alatt ez még jobban tökélyre lett fejlesztve helyi szinten, amilyen tapasztalataink nekünk vannak.

Gyakorlatilag lehet, hogy a jelöltek egy kis bemutatkozást kapnak, viszont minden oldalon három helyen ott vigyorog így vagy úgy, vagy amúgy, mondjuk, a fideszes jelölt; nem mint képviselőjelölt, hanem mint a polgármesterrel valamit átadó, egy helyi vagy országos potentáttal fotózkodó, vagy éppen egyéb rendezvényeken megjelenő országgyűlési képviselő. Vagy ha, mondjuk, egy polgármester indul képviselőnek és eddig nem volt képviselő, akkor őt polgármesterként, alpolgármesterként elképesztő módon lehet futtatni. Ez is az esélyegyenlőtlenséget jelenti, és ezt is valahogy szabályozni kellene. De a két egymást követő lapszám már önmagában is egy érdekes szabályozás.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Aztán szintén egy tényleges passzus a végére: a Nemzeti Választási Bizottság országoslista-eredményt megállapító döntése ellen, ha valaki felülvizsgálatot szeretne benyújtani, és ez elég gyakran megesik, arra 1, azaz egy egész napja lesz. Ezt azért szerintem jogászként is mindannyian érzékeljük, hogy elég csekély határidő, főleg, ha valaki érdemi módon kidolgozva, érdemi bizonyítékokkal ellátva szeretné benyújtani, még a 3 nap is eléggé szűkös. De, mondjuk, a választási eljárásnak és a választás eredményének mielőbbi megállapítása szempontjából még a 3 napot meg lehet érteni. De az 1 nap tulajdonképpen felkészült jogászok számára, ha minden bizonyíték rendelkezésre áll, akkor is majdnem hogy lehetetlen küldetés. Vagy legalábbis olyan módon biztosan lehetetlen, hogy ne tudja azt majd, mondjuk, a bíróság könnyedén, akár formai kifogásokkal elutasítani.

Úgyhogy attól függetlenül, hogy nagyon sok jó javaslat bekerült ebbe az előttünk fekvő törvényjavaslatba, de legalább ugyanannyi nem, és amelyek bekerültek, azok is számtalan ponton módosításra szorulnak. Bízom benne, hogy valamiféle fogadókészség lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)

Forrás: parlament.hu