BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy éljünk, és cselekedjünk, hogy a következő nemzedékünknek is biztosítsuk azokat a környezeti, társadalmi, gazdasági feltételeket, amelyek mellett méltó életet tudnak élni. Ehhez hozzátartozik az, hogy az éghajlatváltozás okozta kihívásokra olyan válaszokat adjunk, amelyek a jelenben és a jövőben is biztosítják az egyéni és közösségi szintű boldogulásunkat, a természeti környezetünk fokozottabb védelmét, illetve a természeti változásokhoz való sikeres alkalmazkodás képességét és lehetőségét. Az éghajlatváltozás olyan összetett környezeti és gazdasági, társadalmi kihívás, amely globális szinten veszélyezteti a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások készleteinek mennyiségét és minőségét.

(15.10)

A tisztelt Ház előtt fekvő nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósítása hozzájárul Kárpát-medencei életfeltételeink, a vízkészletünk, a termőföldjeink, erdeink és változatos élővilágunk tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdekünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az Európai Unióban elsőként egyhangú parlamenti döntéssel ratifikálta a párizsi megállapodást. Így 2016 nyarán kezdődött meg a NÉS-2-tervezet átdolgozása, amely 2017 márciusában került társadalmi egyeztetésre, 2017 májusában pedig az Országgyűlés elé került benyújtásra.

Az éghajlatváltozás hatásai elleni sikeres fellépés kulcsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásunkra irányuló egységes szempontrendszer kialakítása, illetve annak integrálása az ágazati és területi tervezési, döntési valamint végrehajtási mechanizmusokba.

Tisztelt Ház! Az általános vita első részében volt szó arról, hogy hazánk első nemzeti éghajlatváltozási stratégiája ugyan már 2015-ben elkészült és az Országgyűlés elé benyújtásra került, azonban a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és a hozzákapcsolódó párizsi csomag új célokat és feltételeket hozott be, ezért vált szükségessé a hazai stratégia átdolgozása.

A nemzeti éghajlatváltozási stratégia 5 fő tartalmi eleme a következő: a hatályos stratégia felülvizsgálata, a magyarországi éghajlat-politika stratégiai alapjai, a hazai dekarbonizációs útiterv, a nemzeti alkalmazkodási stratégia, a horizontális eszközök szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a szemléletformálás, a kutatással-fejlesztéssel, innovációval kapcsolatos feladatok, fejlesztéspolitikai kapcsolódások.

A következőkben az első és a második változat közötti fő tartalmi különbségeket emelném ki. Az új stratégia szorosabb kapcsolatot feltételez más horizontális és ágazati stratégiákkal. Részletesebben és arányosabban tartalmazza a jelenlegi mérséklési és alkalmazkodási törekvéseket, célrendszereket és azok hierarchiáit. Nagyobb hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, az elfogadott tudományos módszerek alapján tárja fel az éghajlatváltozás hatásait. Figyelembe veszi a hatások és a sérülékenység feltárásánál a területi eltéréseket. Kiemelt hangsúlyt kap a mérséklési és alkalmazkodási cselekedetek monitoringrendszere, így a megvalósult célok és intézkedések nyomon követése; illetve lehetőség nyílik az éghajlatváltozás hazai tendenciáinak, hatásainak, valamint a mérséklés és alkalmazkodás lehetőségeinek, továbbá a vonatkozó célkitűzések megvalósulásának egységes vizsgálatára és elemzésére. Fontos kiemelni azt az előírást, hogy a hazai stratégiai dokumentumok kidolgozásánál, felülvizsgálata során figyelembe kell venni a NÉS-2 által kijelölt cselekvési irányokat, így például a nemzeti környezetvédelmi program, a nemzeti energiastratégia, a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, a nemzeti természetvédelmi alapterv, a nemzeti erdőstratégia, a nemzeti katasztrófavédelmi stratégia esetében. A NÉS-2 elfogadását követő 6 hónapon belül a stratégiában foglalt célok megvalósítását szolgáló 3 éves időszakra szóló éghajlatváltozási cselekvési terv készül, amely magában foglalja majd az értékelésére és a nyomon követésére vonatkozó monitoringrendszert is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A NÉS-2 egy háromszintű célrendszert tartalmaz. Az átfogó célok: a fennmaradás és tartalmas fejlődés egy változó világban, adottságaink, lehetőségeink és korlátaink megismerése. A tematikus célok: a dekarbonizáció, azaz az energiaellátás és az ipari fejlődés csökkenő fajlagos szén-dioxid-felhasználás mellett; az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata, az aszályérzékenység, erdőtűzveszély és a városi hőhullámok közegészségügyi kockázata; alkalmazkodás és felkészülés a klímaváltozás hatásaihoz, illetve az éghajlati partnerség. A specifikus célok pedig az egyes szakterületekre vonatkozó rövid és hosszú távú célok.

Tisztelt Ház! A célrendszerből az éghajlati partnerséget emelném ki. Hazánk éghajlatvédelmi céljai széles körű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósulhatnak meg hatékonyan és eredményesen. Így tudja segíteni igazán a magyar emberek egyéni és közösségi szintű boldogulását, az életminőségünk javulását a természeti környezet megóvása mellett. Hazánkban növelni szükséges az éghajlatváltozással, a megelőzési és alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottságot és közbizalmat.

Az államnak többek között az energiatakarékosság, a klímabarát közbeszerzések terén tartós és folyamatos példaállítással kell segítenie a társadalmi konszenzus kialakítását. Erősíteni kell a civil, a karitatív és az egyházi szervezetek, önkormányzatok szerepét, valamint a gazdasági érdekképviseletek, kamarák részvételét a közös cselekvésben, hiszen a klímapolitikai célok költséghatékony teljesüléséhez az államháztartáson kívüli források bevonása elengedhetetlen.

A magyar emberek éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit az elmúlt években több kutatás is vizsgálta. A témával kapcsolatos tájékozottságuk általánosságban javult. A 2010-es országos felmérés eredményei szerint a hazai lakosság az éghajlatváltozás globális következményeit jobban ismeri, mint a hazaiakat. A frissebb, 2015-ös felmérés szerint már a hazai lakosság többsége tisztában van az éghajlatváltozás főbb globális és hazai kedvezőtlen hatásaival, ugyanakkor nem sorolja a legégetőbb problémák közé az éghajlat változását. A megoldást pedig a kutatóktól és a kormánytól várja. Úgy gondolják, hogy az egyéni szinten kevésbé tudnak ellene tenni. Így itt még van feladatunk bőven, ugyanakkor a lakossági attitűd változásában jelentős potenciál van, hiszen a hazánkban megtermelt energia 40 százalékát a háztartások fogyasztják el. A lakosság magatartásbeli változásával és a technológiai előrelépésekkel a 40 százalékos arányt több mint 10 százalékponttal lehetne csökkenteni; megjegyzem, hogy az uniós átlag 26,5 százalék.

Magyarország legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója egyébként az energiaszektor. A mezőgazdaság 11 százalékos, a hulladékkezelés pedig 7,5 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátási arányával messze elmarad az energiaszektorétól, ugyanakkor a klímabarát megoldások egyrészt jelentősen hozzájárulhatnak a klímavédelmi célok teljesüléséhez, másrészt az emberi egészségvédelemhez: például a vegyszerek csökkentése, a hulladékképződés mérséklése, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a komposztálás mentén.

Fontos szerepe van a környezettudatos közlekedésnek ami jellemzően egészségesebb is, így a tömegközlekedést előnyben részesítenék , az alacsony fogyasztású és kibocsátású járművek, illetve az elektromos járművek használatának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A klímatudatosság fokozottan meg kell jelenjen a szakpolitikában, a törvényhozás és a közigazgatás szintjein, szükség van a médiával való partnerségre. Az emberiség okozta ökológiai problémák gazdasági és társadalmi oldalának megismerésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A fenntarthatósági szemléletformálást már óvodában aktívabban el kell kezdeni, illetve az oktatásban hangsúlyosan megjeleníteni. Az egyházak történelmi szerepük során mindig fontos szerepet játszottak a társadalom oktatásában, szemléletének és életvitelének formálásában. Napjainkban is fontos, hogy a vallási közösségek is közvetítsék a környezetvédelem üzenetét.

Fontos figyelmet fordítani a mintaprojektek megvalósítására és azok társadalommal való megismertetésére és népszerűsítésére. Ezek jó gyakorlatként motivációt, útmutatást jelentenek az embereknek, a közösségeknek és a szervezeteknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti éghajlatvédelmi stratégia által kijelölt út nem olyan környezetkímélő, klímabarát megoldások erőltetéséről szól, amelyek költséget rónak a magyar emberekre, hanem egy olyan társadalmi-gazdasági berendezkedés útjára lépésről van szó, amely a fenntarthatóság irányába mutat, amely a magyar emberek számára egészségesebb életfeltételeket, jobb életminőséget eredményez, amely versenyképesebbé teheti hazánkat, a hazai vállalkozásokat, hiszen a technológiai fejlesztések és az innováció jelentős, profitábilis része éppen a klímabarát megoldások irányába mutatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a NÉS-2 elsődleges hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségnek való megfelelés, hanem a fenntartható fejlődés nemzetstratégiai céljainak elérése.

(15.20)

Tisztelt Ház! Hazánk 2016 tavaszán az Európai Unión belül elsőként egyhangú országgyűlési döntéssel ratifikálta a párizsi megállapodást. Kérem, támogassák az előttünk fekvő nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadását. A cél az, hogy hazánk 2030-ra végleg olyan pályára álljon, amely egy fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít számunkra. Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu