DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A globális éghajlatváltozás az emberi társadalmat fenyegető veszély, amelynek részben társadalmunk mai működése az oka. Ahogy a betegségekkel kapcsolatos kockázatok elkerülésében, úgy a globális éghajlatváltozással kapcsolatban is kiemelt szerepet játszik a jó diagnózis, a megelőzés és a beavatkozás módja.Az Országgyűlés asztalán fekvő második nemzeti éghajlatváltozási stratégia vitájának megkezdését azért tartom kiemelt fontosságú fejleménynek, mert a globális éghajlatváltozás ügyére kíván választ adni Magyarország érdekei mentén. A stratégia tartalmazza ugyanis azokat a javaslatokat és lépéseket, amelyek az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez idehaza szükségesek. A nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadása kulcsfontosságú. A benne foglalt intézkedések segítenek abban, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatásait, megvédjük a magyar embereket a globális felmelegedés okozta veszélyektől, s megőrizzük és megóvjuk erdeinket, vizeinket, földjeinket, élővilágunkat, és hosszú távon is megfelelő életkörülményeket biztosítsunk Magyarország polgárai számára.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlati rendszer földi életünk elsődleges alakítója. Változása nem új keletű jelenség, hiszen a fokozatosan csökkenő és erősödő napsugárzás, valamint az erre adott légköri válasz felmelegedés és hűlés különböző mértékű ciklikusságát több százezer évre visszamenőleg igazolták már a klimatológusok és a geofizikusok. Ahogy szintén ismert a meleg és a hideg időszakok viszonylagos periodikusságának az élővilágra, köztük az emberi civilizációra gyakorolt hatása is.

Azonban az ember maga is egyre nagyobb hatást gyakorol bolygónk éghajlati rendszerének természetes folyamataira, és ezáltal ökológiai egyensúlyára. A népességrobbanás miatt fokozódó fogyasztás és élénkülő termelés szintén hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a növekedéséhez. A globális átlaghőmérséklet emelkedése okozta hatások pedig napjainkra már konkrét környezeti változásokban is tetten érhetők, ezért a globális szintű cselekvés elodázhatatlan.

De mit is jelent ez pontosan a Kárpát-medence éghajlatára és lakosságára nézve? A Föld jelenlegi átlaghőmérséklete a XX. századi átlagos hőmérsékleti értékhez képest 1 Celsius-fok körüli értékkel magasabb. Ez az érték a napi hőmérséklet-ingadozási adatokkal összehasonlítva látszólag nem tűnik magasnak. De gondoljunk csak arra, mennyiben változtatja meg az ember közérzetét, ha a testhőmérséklete egy-két fokkal megváltozik.

Mivel kell tehát számolnunk a jövőben a várható éghajlati jellemzők becslésére használt modellek alapján? Jelenleg az valószínűsíthető, hogy Magyarországon a globális folyamatok következményeként, minden eddigi és jövőbeni erőfeszítésünk ellenére is tovább fog emelkedni az átlaghőmérséklet. A jövő mérlegelésekor fontos azt is figyelembe vennünk, hogy a Kárpát-medence a fekvése és természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak.

Habár az éghajlatváltozás és hatásainak hatékony kezelésében csak globális szinten érhető el reális eredmény, azonban arra lokális válaszokat is lehet és kell is adni. E feladatok részét képezi az országos klímastratégiák elkészítése. Magyarország 2008-2025 közötti időszakra vonatkozó első nemzeti éghajlatváltozási stratégiáját 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. Az elfogadott stratégiához elkészült a nemzeti éghajlatváltozási program, amely meghatározta a stratégiában nevesített célokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket és az elvégzendő feladatokat.

Ugyanakkor évről évre nagyobb tudással rendelkezünk az éghajlatváltozás komplex jelenségét illetően, és egyre pontosabb méréseink is vannak. Mindehhez hozzávéve a folyamatosan változó technológiai, politikai és jogi környezetet is, időközönként szükségessé válik ezen elfogadott stratégiák felülvizsgálata, és ennek a szükség szerinti aktualizálása. Erre figyelemmel 2013-ban az akkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően megtörtént a stratégia felülvizsgálata, és a valós gazdasági és klímapolitikai fejleményekhez igazítottan elkészült hazánk második nemzeti éghajlatváltozási stratégiájának a tervezete. Viszont az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretrendszer, a 2015 decemberében elfogadott ENSZ párizsi megállapodásának a rendelkezései, valamint az ezek alapján tett EU-s vállalások megfontolásra késztették a kormányt a stratégia tervezete kapcsán.

Mindezek fényében a kormány felülvizsgálta a korábbi szöveget. A kiegészített és az új vállalásokhoz igazított immáron a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó és a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2017 tavaszán került a tisztelt Országgyűlés elé.

Úgy gondolom, mindenki számára fontos esemény, hogy a stratégia országgyűlési tárgyalása a mai napon megkezdődik, alig több mint két héttel azután, hogy Magyarország az ózon világnap alkalmából letétbe helyezte a montreali jegyzőkönyv kigali módosításának ratifikációs okmányát, amely immár a súlyosan üvegházhatású fluortartalmú gázokra nézve is kivezetési időpontokat tartalmaz. Reményeim szerint a most napirenden lévő határozati javaslatot is támogatni fogja a tisztelt Ház.

Miért bízom ebben ennyire? Azért, mert úgy vélem, közös érdekünk kell legyen, hogy az éghajlatváltozás kontextusában a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez. Ezért a klímaváltozás elleni küzdelem és az annak érdekében elengedhetetlen technológiák fejlesztése mint globális trendek fősodrába kapcsolódva és abban haladva hazánk erősítheti mind gazdasági, mind pedig diplomáciai súlyát a világban. Az ország eddig nem használta ki kellőképpen az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulással kapcsolatos potenciálját, a stratégia erre fokozott hangsúlyt fektet.

Átfogó szemléletváltozásra van szükség a versenyképesség fogalma kapcsán többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával, fejlesztésekkel a jövő ágazataiban. Ahogyan arra Magyarország is jó példát szolgáltatott, a GDP növekedése nem kell hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedésével. A megkerülhetetlen és szigorú klímacélok dinamikus érvényesítése tehát egy olyan kedvező peremfeltételt teremthet Magyarországnak, amely irányt ad a jövő hazai beruházásainak, és egyúttal komoly gazdasági lehetőségeket is teremt.

Megítélésem szerint Magyarország az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás tekintetében jelentős kiaknázható fejlesztési és technológiai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos ezért, hogy az átalakuláshoz szükséges, ma még nem létező technológia fejlesztése, azaz a zöldinnováció például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén a magyar ipar erőssége legyen, mivel ennek célzott ösztönzése külpiaci sikereket is fog eredményezni.

Emlékeztetem önöket arra, hogy a párizsi megállapodás elfogadásával lényegében a világ összes országa kibocsátáscsökkentési vállalásokat tett, amelyek rendkívül nagymértékű technológiaváltási, illetve egyéb beruházási igényeket támasztanak.

Szeretném hozzátenni, hogy az említett klímapolitikai pályán haladva hazánk építhet az eddigi nagyarányú kibocsátáscsökkentési eredményekre, és tovább fokozhatja a magyar energiamix tisztaságát, karbonsemlegességét is. Magyarország versenyképességét még az anyag- és szennyezéskorlátok szigorodó feltételrendszere is tovább erősítheti azáltal, hogy további impulzusokat ad az innovációnak, és új, innovatív technológiák révén ezen előírásoknak előbb tud megfelelni, mint versenytársai. Ezek a szektorális technológiai innováció fellendülésének, továbbá az exportképes alternatív, hatékonyabb megoldások felé való elmozdulásnak az előidézői is lehetnek.

Mindezen célok megvalósításában Magyarországot az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretein belül több pénzügyi mechanizmus is segítheti. Ezen forrásokból 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a hazai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását, ugyancsak növelve ezzel hazánk versenyképességét.

Ráadásul 2020-tól minden tagállam számára elérhetővé válnak az új Innovációs Alap forrásai is. Ennek keretében lehetőség nyílik arra, hogy támogassuk a megújuló energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az alacsony kibocsátású ipari innováció nagymértékű demonstrációs projektjeinek megvalósíthatóságát.

Bízom benne, hogy az ország innovációs ereje hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy minél több sikeres magyar pályázati projekt szülessen, megvalósításukkal pedig olyan, a legkorszerűbbnek számító létesítmények épüljenek Magyarországon, amelyek működtetésével hasznos tapasztalati tőkére tehetnénk szert a további beruházások esetében.

Lényeges, hogy a beruházásokhoz szükséges források nem biztosíthatók kizárólag EU-s vagy tagállami támogatásokkal. Ezért elengedhetetlen, hogy a piaci vállalkozások, a magánbefektetők számára is vonzóbbá tegyük a bekapcsolódást ebbe az átalakulásba.

A párizsi megállapodás úttörő jelentőségű abban is, hogy célul tűzi ki a pénzügyi források áramlásának összhangba hozását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel. Ez a cél a teljes nemzetközi pénzügyi szektor bevonását teszi szükségessé a klímabarát folyamatok megfelelő támogatása érdekében.

A klímafinanszírozás kapcsán fontos kiemelni azt a párizsi megállapodásban is szereplő előírást, miszerint a fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni cselekvéseinek a támogatásában. Magyarország szempontjából ez egyben nemzetbiztonsági előnyökkel is jár. Az éghajlatváltozás ugyanis olyan jelenség, ami felerősíti a már meglévő globális problémákat, például az éhínséget, valamint az olyan jelenségeket, mint a migráció. Megfelelő és átgondolt klímafinanszírozási lépésekkel csökkenthető az éghajlatváltozásnak az ökoszisztémára, a világgazdaságra és a társadalomra gyakorolt negatív hatása, és elősegíthető, hogy az Európába vándorlás helyett a helyben eredményes beavatkozások kerüljenek előtérbe a fejlődő országok előtt álló kihívások kezelésében.

Mindezen túlmenően, szorosan kapcsolódva az eddig elhangzottakhoz, mindenképpen szükséges szót ejtenem arról, hogy a párizsi megállapodás aláírása és hazánk általi ratifikálása következtében nemcsak a nemzeti éghajlatváltozási stratégia megújítása vált elkerülhetetlenné, hanem szükséges egy új energiastratégia megalkotása is a fogyasztó- és klímabarát energiaszektor létrehozása érdekében.

Abban a nyolc évben, ami eltelt a nemzeti energiastratégia Országgyűlés általi 2011-es elfogadása óta, olyan jelentős globális energiapiaci és klímapolitikai változások történtek, amelyek előrevetítik az európai és ezáltal a hazai energiapiac jelentős átalakulását, és indokolják egy új energiastratégia megalkotását.

A hazai fogyasztók energiaellátás-biztonságának növelése, a megfizethető árú, tiszta energia biztosítása, az Európai Unió 2030-as céljainak teljesítése, valamint a párizsi megállapodásból és a „tiszta energia minden európainak” javaslatcsomagból fakadó tennivalók végrehajtása és az energetikai innovációban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása ugyanis csak költséghatékony és alacsony üvegházgáz-kibocsátású technológiák elterjedésén keresztül valósulhat meg.

A villamosenergia-termelés üvegházgáz-intenzitásának csökkentésében a nukleáris erőművi termelés szinten tartása mellett kulcsszerepe van a megújuló és az alacsony széntartalmú termelés terjedésének is.

(11.00)

Magyarország ezáltal megtarthatja az alacsony kibocsátásintenzitását. Tanúi lehetünk egy napelem-forradalomnak Magyarországon. A napenergia hasznosításának gyors felfutására számítunk a következő években, a távhőszolgáltatás megújuló energiaforrásra való átállítása is megkezdődött, a paksi beruházás pedig nemcsak a hazai energiaellátás biztonsága miatt fontos, hanem a klímabarát energiaszektor létrehozása szempontjából is.

Elmondható tehát, hogy az energiaszektor klímabarát átalakítása is hosszú távú célunk, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosításával, ellátásbiztonságunk további erősítésével és az energetikai innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával.

Tisztelt Országgyűlés! A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a korábban elhangzottak figyelembevételével háromszintű célrendszerre épül: az átfogó, a tematikus és a specifikus célok rendszerére.

Az átfogó célok, vagyis a fennmaradás és a tartamos fejlődés egy változó világban, valamint az adottságaink, korlátaink és lehetőségeink megismerése adják a stratégia alappilléreit. Az átfogó célok részletesebb, szakterületi kifejtését a tematikus célok foglalják össze, ezek a dekarbonizáció, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata, az alkalmazkodás és felkészülés, valamint az éghajlati partnerség kialakítása. A specifikus célok pedig meghatározzák az egyes ágazatokra vonatkozó célértékeket és az ehhez tartozó időtávot.

A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának egyik fontos záloga a további stratégiai dokumentumokban lefektetett célokkal való szoros összhang. A stratégia cél- és eszközrendszere ilyen módon lehetővé teszi az uniós pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználását.

Erre példaként említhetem az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodás érdekében született környezeti és energiahatékonysági operatív programot, amelynek révén a megyei éghajlatváltozási platformok irányításával megyei szinten is létrejöttek klímastratégiák. Ezen túlmenően, ugyancsak ezen operatív program keretében a települési klímastratégiák közel 3 millió magyar honfitársunkat fogják majd elérni.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló hazai dekarbonizációs útiterv és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia az Európai Unió közös klímapolitikai céljainak eléréséhez is hozzájárul, előrejelzések készítésével és előremutató intézkedések megfogalmazásával. A dekarbonizációs útiterv végrehajtása az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszeréhez is kapcsolódik. Az útiterv végrehajtásával Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra.

Az útiterv alapján az áttérés elsődleges hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségnek való megfelelés szándéka, hanem a fenntartható fejlődés nemzetstratégiai céljainak elérése, különösen a fosszilis üzemanyagoktól való függés mérséklése, az anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése és a megújuló energiaforrások elterjesztése.

A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia elfogadásával további feladatunk lesz, hogy a stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében hároméves időtartamra szóló cselekvési terv készüljön. Ez a cselekvési terv a célok eléréséhez szükséges konkrét intézkedések meghatározásán túl magában foglalja majd a nyomon követésre és értékelésre vonatkozó ellenőrző rendszert is.

Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás olyan összetett, környezeti és gazdasági-társadalmi kihívás, amely globális szinten veszélyezteti a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások készleteinek mennyiségét és minőségét. A stratégia megvalósítása hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészletünk, termőföldjeink, erdeink és változatos élővilágunk tartós megóvásához, amely nemzetstratégiai érdek. Úgy vélem, az egyre fokozódó ütemű éghajlatváltozásra megfelelő választ csak összehangolt, távlati koncepciók és azok megvalósítása adhat.

Mindannyiunk által ismert tény, hogy hazánk 2016 tavaszán, az Európai Unión belül elsőként, egyhangú parlamenti döntéssel ratifikálta a párizsi megállapodást. A most önök előtt lévő stratégia elfogadásával pedig ismételten azon elsők között lehetünk, akik egy teljes mértékben Párizs-kompatibilis stratégiát tesznek le az asztalra. Ha mindez megvalósul, akkor Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely egy fenntartható és az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot, az ahhoz tartozó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu