DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, azzal a szándékkal jöttem be, hogy nem igazán akarok ehhez hozzászólni, mert ezzel is tolom el az időt az iparjogvédelmi törvény tárgyalásától, de azért annyi minden érdekes és izgalmas dolog hangzott el a szűklátókörűségtől kezdve a hazaárulásig, hogy érdemes kicsit rendbe tenni a dolgot, és ezt megkísérlem. Ennek a hozzászólásomnak egy olyan indíttatása is van, hogy idézem dr. Horváth János képviselőtársunk mondatát, aki azt mondta, hogy „a politikai kapcsolat alapja a kölcsönös jó szándék feltételezése egymásról”. Tehát én ebből a perspektívából gondolom megvilágítani a Sargentini-jelentés helyzetét, indokát és kialakulásának az előzményeit, és ebből a szempontból kérem majd önöket remélem, sikeres is lesz , fogadják el az erre a jelentésre vonatkozó országgyűlési határozatot.Elhangzott ebben a vitában, hogy maga a jelentés Magyarország jogállamiságát veszi górcső alá és elítélőleg szól Magyarországról, mint egy olyan államról, amely nem felel meg az európai értékeknek és az európai jogrendnek. Ez ebből a szempontból aggályos, és itt már megbicsaklik ez a fajta érzés, amit dr. Horváth Jánostól idéztem, hogy lehet-e jó szándékot feltételezni az Európai Parlamenttől, amikor ezt a jelentést elfogadta, illetve lehet-e olyanfajta szakmaiságot feltételezni az Európai Parlamenttől, mint amit Bajkai képviselőtársam előadott, és jogászként erős kritika alá vette a jelentés tartalmát.

Úgy gondolom, hogy jogi, szakmai oda-vissza kérdéseket ezzel a jelentéssel kapcsolatban ebben a Házban és az Európai Parlamentben nem várhatunk el. Mind a kettő testület politikai testület. A magyar parlament feladata és az itt élő képviselők dolga, azt gondolom, elég világos: ha Magyarországot alaptalanul megtámadják politikai értelemben, akkor arra reagálnunk kell, meg kell védenünk Magyarországot.

(19.10)

Miért mondom azt, hogy politikai értelemben támadta meg az Európai Parlament ezzel a határozatával? Azon kár vitát nyitni, majd a bíróság majd eldönti, hogy jogszerű volt-e ennek a határozatnak a meghozatali módja, de hogy milyen indokok alapján és milyen célból történt ez a támadás. Mindenki ismeri az európai uniós eljárási rendet. Ha valamelyik jogszabályunk abba a körbe tartozik, ami európai normakövetésre ítéltetett, azaz az európai uniós csatlakozásunk során a szuverenitásunknak azt az elemét szabályozza, amiről mi lemondtunk, akkor az Európai Unió górcső alá veszi ezeket a jogszabályokat, és amennyiben nem megfelelő ez a jogszabály, akkor az ellen, a jogszabállyal szemben kötelezettségszegési eljárást indít. Ennek megvannak a lépései, a vége annak is egy bírósági eljárás lesz. E tekintetben a jelentés számos olyan kifogást tartalmazott, amelyeket már jórészt lezártunk, vagy folyamatban levő ügyek voltak, vagy egyáltalán nem is voltak vitatottak az elmúlt időszak alatt a jogi feltételeket tekintve az Európai Bizottság által.

Ebben nyilvánvalóan azt kell keresni, hogy mégis miért mondják, mellőzve a szokásos eljárási rendet, miért mondja az Európai Parlament képviselőinek egy bizonyos része, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság, amikor a jogállamiság sérelmére való orvoslási lehetőség mindig rendelkezésére áll az Európai Uniónak, és ehhez Magyarország az elmúlt évek alatt mindig konstruktív módon állt hozzá. Ha kellett, tárgyaltunk, ha kellett módosítottunk, de ha úgy gondoltuk, hogy igazunk van, akkor elmentünk a bírósághoz, és a bíróság így vagy úgy döntött, mi aszerint jártunk el, tehát abszolút jogkövető magatartást tanúsított Magyarország e tekintetben.

Az más kérdés, és ez a politikai küzdelemnek egy nagyon fontos eleme, hogy az Európai Unió jövőjéről, sorsáról, tartalmáról, céljáról, az európai emberek jövőjéről szóló vitában ki milyen állásfoglalást foglal el politikai vitáról van szó , milyen irányt kíván az Európai Uniónak. Ebben lehet vitatkozni, ebben a politikai vitában lehet különböző véleményeket is elmondani, de azt, engedtessék meg, egyik európai uniós tagállam sem támogathatja, hogy az Európai Unió bizonyos szervei itt konkrétan a Bizottságra gondolok elindít egy olyan lopakodó jogalkotást, olyan lopakodó hatáskörelvonást, amelyet sem az alapszerződésben, sem az az alapján meghozott jogszabályi, jogi környezetben sem lehet megtalálni, annak az indokát nem lehet igazolni, és mégis úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.

Mi úgy gondoljuk, és Európa-párti képviselőként beszélek itt, hogy a jogállamiság nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az Európai Unióra is, és amikor bizonyos jogi hibákra, devianciákra gondolunk az Európai Unió részéről, akkor tagállami jogunk és a kormánynak kötelessége, hogy ezeket észrevételezze, és ezzel szemben fellépjen. Tehát itt túl vagyunk azon, hogy jogi, szakmai vitákról beszéljünk, akkor meg kell nézni azt, hogy mégis ez a politikai ütközet miért történt. Mert ha a jogállamiságot nézzük, akkor, már az előbb kifejtettem, arra megvannak a módszerek, megvan a bejáratott rendszer, miért nem azzal lépett fel az Európai Bizottság, amikor arra neki lehetősége van.

Mi az oka annak, hogy egy politikai küzdelmet indított el az Európai Parlament? Akárhogy is nézzük, ennek az oka nem lehet más, mint a migrációval kapcsolatosan elfoglalt magyar álláspont, az az álláspont, ami egyébként helytálló álláspont. Schengeni határt védünk, illegális bevándorlókat nem engedünk be, nem akarjuk, hogy az Európai Unióba olyan népek, olyan emberek kerüljenek be, akik nem tudják igazolni magukat, akik nem tekinthetők menekültnek, akik menekültstátuszának az elbírálását önmaguk magatartása okozza, illetve azt nem akadályozza. Ezért ebből a szempontból hoztunk olyan intézkedéseket, amelyek szerintünk gondolok itt a fizikai határzárra, valamint a jogi határzárra megvédik Európát az illegális bevándorlástól.

Persze, elhangzott itt többször, hogy mennyi, most már nem is jönnek illegális bevándorlók Magyarország felé. Felénk nem, de a nehezebb úton, Bosznia, Horvátország, Szlovénia irányába ugyanilyen tömegek voltak a nyár folyamán. Hozzánk azért nem jönnek, a mi irányunkba azért nem jönnek, mert igen nehéz az átjutás a jogi és a fizikai határzár miatt, tudják, hogy szinte lehetetlen Magyarországra illegálisan belépni. Ez szemben áll azokkal az igényekkel, azokkal az elvárásokkal, ami bizonyos politikai erők, mögöttük olyan pénzügyi finanszírozók szándéka, akik készségesen nyújtanak hitelt, ők maguk mondták, az illegális bevándorlásból származó túlnépesedésre, az illegális bevándorlók integrációjára az Európai Uniónak, amit persze az európai uniós polgárok fognak majd kifizetni az adóikból, illetve a tagállamok, akik befogadják őket.

Tehát én azt látom, hogy ez a fajta magatartása Magyarországnak, hogy az illegális bevándorlással szemben határozottan fellép, javaslatot tesz a schengeni határok jobb megvédésére Magyarország, emellett kimondja azt is, hogy a bajt ott kell orvosolni, ahol az keletkezett, ennek érdekében a Hungary Helps programban példaértékűen és szinte egyedileg, konkrétan nyújt segítséget az arra rászorulóknak, nem hagyja elveszni és lefölözni azokat a pénzösszegeket, amit a mi adófizetői pénzünkből, az adófizetők által tudunk biztosítani a segítségre szorulóknak, nem hagyja lefölözni ezeket az összegeket a különböző, úgymond nemzetközi jogvédő és mindenféle segélyszervezetekkel, hanem közvetlenül az egyházakon, az ott élő emberek vezetőin keresztül tudjuk eljuttatni ezeket a támogatásokat. Én azt gondolom, és azt hiszem, hogy ez jó szándék, és ez a jó szándék kigazolja azt, hogy Magyarország nem bezárkózó, hanem nyitott és segítőkész.

Az más kérdés, és ez a fontos kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg akarjuk-e védeni Európát az illegális bevándorlással szemben, akarunk-e kultúraváltást, akarunk-e etnikai váltást, le akarjuk-e cserélni Európa népét vagy nem. Mi úgy döntöttünk, a magyar nép úgy döntött, hogy nem, és innentől kell számonkérnem önöktől Horváth János mondatát, hogy a kölcsönös jó szándék feltételezése elvárható egymástól. Azt hiszem, és joggal feltételezem önökről, hogy Magyarországot az előzőekben elmondottak szerint politikai alapon támadják olyan dologért, amiben Magyarország nemhogy vétkes, hanem ő védi meg Európát. Ezért önöknek erkölcsi kötelességük kiállni az ilyen támadással szemben, és a jó szándék feltételezése mellett meg kell szavazniuk ezt az elítélő határozatot, mert ahogy mondtam, ez nem más, mint a migráció miatti politikai támadás hazánkkal szemben annak érdekében, hogy gyengítse hazánk pozícióját, annak érdekében, hogy azt a fajta Európát, amit mi elgondoltunk, és amelyhez csatlakoztunk, amelyet az alapító atyák is el tudtak képzelni, meg tudjuk védeni, meg tudjuk tartani annak az értékeit és ezzel az Európával tudjunk együtt élni annak érdekében, hogy a XXI. század kihívásaira is választ adjunk, amelynek Európa-képébe véleményem szerint nem fér bele a jogi bunkósbot alkalmazása, a zsarolás, a politikai kényszerítés, hanem a tárgyalás, egymás megértése, a tolerancia, mert ahogy Horváth János képviselőtársunk mondta, a politikai kapcsolatok alapja a kölcsönös jó szándék feltételezése egymással szemben.

Ezt a jó szándékot az Európai Parlament döntése alapján nem tudjuk feltételezni az Európai Parlamentről, ezért kötelességünk ezt a Sargentini-féle európai parlamenti határozatot itt a parlamentben visszautasítanunk és megvédeni Magyarország becsületét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu