DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a közjegyzőkről szóló törvény módosítása, illetőleg a nemperes eljárások vonatkozásában 2008-tól hatályos törvény módosítása látszólag, ha csak átfutjuk, akkor lehet, hogy valóban egy, az élethez igazodó jogszabályjavaslat. De azt kell mondjam, hogy azért a részletekben elég csúnya indítványt tett a minisztérium, és ezt majd a későbbiekben ki fogom fejteni.A közjegyzők valóban, a 2000-es évek második feléig elég nagy társadalmi megbecsültséget élveztek, addig, amíg egy körülbelül százfős közjegyzői kar bele nem szállt abba a méltatlan és durva devizahitelezési ügybe, amelyben ők pontosan tudták, hogy meg kellett volna tagadni közreműködésüket. A ’90-es évektől a közjegyzők anyagi és egzisztenciális megbecsültsége eléggé felível, a közjegyzők köre az a kivételezett társadalmi csoport, amelynek időről időre az aktuális kormányzat mindig adott egy vagy több olyan feladatot, amivel az anyagi erejüket jelentősen tudták növelni.

Felhívom a figyelmet, hogy jó pár év volt, amikor a legjobban kereső magyar állampolgár közjegyző volt, nem is egy évig, és nem is egy közjegyzőt érintett; nagy valószínűséggel azért, mert ezek a kedvezményezetti pozíciók, amelyeket az aktuális jogszabályok erejével kaptak, hogy úgy mondjam, megteremtették számukra az érinthetetlenség és a teljes mértékben a polgárok részükre való kiszolgáltatottságát a közjegyzői okiratok ereje miatt.

Valóban tehát, volt a társadalomnak tisztelete, de a 2000-es évek második felétől bizony a társadalom elég széles rétegeiben elvesztették a bizalmat. Méghozzá nem önmagában csak azért, mert egy ilyen nemtelen ügysorozathoz hozzájárultak, és azokat a terheket, azokat a hátrányokat, amelyeket a devizahitelesek elszenvedtek, nemcsak korlátlanul és öncélúan megvalósították, hanem a számonkérések idején is, a kérdések idején is olyan arroganciával és olyan öntörvényűen utasították vissza az ezzel kapcsolatos felelősségi felvetéseket, ami aztán pláne elfogadhatatlan, különösen egy hivatásrendtől.

A közjegyzőkről szóló törvény eddig is tartalmazta azokat a szigorú szabályokat, különösen az 1. § (2) bekezdése, a 3. § (1) bekezdése és a 121. §, amely kifejezetten arról szól, hogy egyrészről kioktatással segíti az érintett feleket, másrészről megtagadja a közreműködését tisztességtelen ügyekhez, harmadrészről pedig aggályosnak kell tekintenie azokat az ügyleteket, amelyek később jogvitára adhatnak okot a felek között. A devizahitelezés ügyében egyik szabályt sem tartották be, és milyen érdekes, ez az a hivatásrend, ahol bármilyen jogsértést elkövet akár egy ügyféllel szemben a közjegyző, folyamatosan védekezhet azzal, hogy az ügyfél aláírta, és úgy ítéli meg, hogy neki a kioktatást, illetőleg az aggályok felvetését valójában nem kell megtennie.

Természetesen ennek a jogszabályi javaslatnak vannak üdvözlendő részei, például az egyik a pályaalkalmassági vizsgálat bevezetése. Egyet nem értünk, miért csak a 2019. január 1-től pályázatot benyújtókra vonatkozik.

Én magam is jó pár olyan közjegyzőt ismerek, egyrészről a szakmai tudásukat, másrészről, hogy úgy mondjam, a pszichés állapotukat illetően, hogy azt gondolom, már régen nem lennének alkalmasak e hivatás gyakorlására. Nem is értem, hogy ha a bíráknál be lehetett vezetni a hivatalba lévő bírák pályaalkalmasságát, akkor ezt a közjegyzőknél miért ne lehetne megtenni, már csak azért is, mert éppen ennek rendszerét vezetik be.

Üdvözlendő a helyettesítés rendszerének kicsit koherensebb és fegyelmezettebb mederbe terelése, mert gyakorlatilag az elmúlt években már senki nem tudta, hogy ki kit helyettesít, és milyen jogkörrel járhat el. Gyakorlatilag azt tapasztaltuk, hogy a közjegyzők már csak a nevüket adják az irodájukhoz, valójában érdemi tevékenységet olyan helyettesek látnak el, akiknek sem a szakmai tudásuk, sem az a fajta fegyelmezettségük nincs meg, amit elvárunk a közjegyzőktől.

Üdvözlendő a javaslatban a közjegyzők halála utáni hiányos szabályozás pótlása. Üdvözlendő az állandó és tartós helyettesítés feladatának és jogkörének, rendszerének kidolgozása. Üdvözlendő a díjrendelet alkalmazásában az, hogy nem lehet mérlegelni. Üdvözlendő a fegyelmi rendszerébe történő szigorúbb szabályok beépítése, gyakorlatilag az, hogy mindazok, amelyek igenis fegyelmi eljárásra szorulnak, talán a jövőben még inkább így is fognak történni.

De a javaslat 25-27. § egy nagyon durva tett volt, nem is nagyon értem az igazságügyi kormányzatot, miért gondolta azt, hogy az ellenzék padsoraiban nem lesz olyan jogász, aki észreveszi, hogy ezt a jogszabályváltozást gyakorlatilag belecsempészi ezzel a törvénnyel a joggyakorlatba. Ez gyakorlatilag arról szól, az államtitkár úr ismertette is, és persze nem a teljes joganyagát ennek a módosításnak, aminek az a lényege, hogy öt év elteltével a polgári törvénykönyv általános rendelkezéseihez képest közjegyzői okiratokba foglalt érvénytelenségre vagy az érvénytelen eljárásra ne lehessen már hivatkozni.

A polgári törvénykönyv a jogsértésekhez, a jogszabálysértésekhez a semmisség jogkövetkezményeit fűzi, és a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. Most ez a jogszabály gyakorlatilag egy polgári jogi rendelkezést belecsempészve a közjegyzői törvénybe olyan mértékben változtat meg, amit lehet, hogy az érintettek nem vesznek észre, a joggyakorlatnak viszont reagálnia kell rá. Hogy gondolja az igazságügyi kormányzat, hogy kiemel a jogügyletek megkötésének alaki elemét szabályozó törvénybe a semmisség korlátlan hivatkozásának jogát öt évre lekorlátozva. (Sic!) Ez egyszerűen elfogadhatatlan.

Még akkor is, ha egyébként ez a javaslat a közjegyzői okirat elkészítésének bizonyos körülményeit veti fel és változtatja meg akként a gyakorlatot, hogy öt éven belül lehet érvényesíteni, ez mégis, ha tetszik, ha nem, jelenleg a polgári törvénykönyv szabályaival ellentétben áll. És miután úgy ítélem meg én magam, hogy a polgári törvénykönyv mégiscsak egy magasabb rendű jogszabály a közjegyzőkről szóló törvényhez képest, már most azt kérem tisztelettel a kormányzat képviselőjétől, nagyon gondolják meg ennek a jogszabályhely-módosításnak a fenntartását, mert én magam azt fogom javasolni a Jobbik frakciójának, hogy semmiképpen ne szavazza meg ezt a törvényt, holott vannak igencsak kedvező és pozitív elemei.

(20.10)

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat hozzányúlt a 2008. évi VIII. törvényhez, amely a nemperes eljárások szabályrendszerét alkotta meg. Üdvözöltem, hogy ebben is némi módosítás történt, viszont ha már ezt a javaslatot tárgyaljuk, akkor megragadom az alkalmat és megérdeklődöm a kormány képviselőjétől azt, hogy a nemperes eljárások közötti anomáliákat, ha már felismerik mert fel kell ismerniük, hiszen számtalan panaszt kap az igazságügyi kormányzat nap mint nap érintettektől arról, hogy a nemperes eljárásokban a közjegyzők feladatává miért nem teszik például a fizetési meghagyásos eljárásokban a kötelezettek lakcímének ellenőrzési kötelezettségét. Lehet, hogy a kormányzat képviselői erről nem hallottak, de én magam hétről hétre rengeteg ilyen üggyel találkoztam, hogy különösen követeléskezelők, pénzügyi intézmények, nagy szolgáltatók vagy szándékosan, vagy a régi adataik miatt gondatlanul a kötelezetteknek olyan lakcímeit adják meg a fizetési meghagyásos eljárásokban, amely lakcímek nem valósak.

És van egy partner, ez a Magyar Posta, amely eldöntötte, hogy a saját szabályzata ellenére nem hajlandó sem a „cím elégtelen”, sem a „címzett ismeretlen”, sem a „címzett meghalt”, sem azokat a lehetőségeket használni, amely azt teremthetné meg, hogy a kötelezettel szemben nincs hatályos kézbesítés. Lehet, hogy nem tudják a kormány képviselői, de a Posta ismeretlen, soha a címen nem lakott embereknek is úgy küld értesítést, úgy hagy ott értesítést, mintha ott laknának, és a végén „nem kereste” jelzéssel érkeznek vissza.

Képzeljék el, hogy több millió forintos követelés ügyében először a végrehajtóktól értesül emberek sokasága arról, hogy velük szemben jogerős, ítélet hatályú hiszen ha a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást követően nem mondanak ellen, akkor a jogerős ítélettel egyező hatályú jogerős döntésnek kell tekinteni. Érdekes módon a végrehajtók megtalálják az adósokat, és ehhez képest hamis lakcímekkel nyújtják be a fizetési meghagyásokat azért, hogy ne tudjanak az érintettek vele szemben érdeklődni. Ez egy széles társadalmi réteget érint, olyan komoly problémarendszer.

Egyébiránt, ha az igazságügyi kormányzat érdeklődne például a Közjegyzői Kamarától, hogy küldjék meg a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmek számát, már abból meg tudnák állapítani, hogy ez a probléma mennyire súlyos, hiszen olyan nem létezik, hogy valakik nem tudnak védekezni velük szemben akár megalapozatlan követelésekkel, és egy végrehajtói szakaszban kell küzdenie azért, hogy az egyébként nem létező követelését ne kelljen megfizetni. Addigra a teljes vagyonát végrehajtás alá vonják, elképesztő pszichés teher mindezt elviselni.

Én azt gondoltam, ha már egy ilyen, aránylag széles körű módosító javaslatot nyújt be a kormányzat a parlamenthez, akkor felismerve a társadalom nehézségeit és problémáit egészítse ki már ezt a jogszabályt olyanfajta kötelezettségekkel, hogy például akár a közjegyzői hivatásrenddel szemben lévő bizalom újraépítése érdekében le kelljen ellenőrizniük a jogosultak által a kötelezett megjelölt címét. Ma már az elektronikus rendszer adottságai miatt a közjegyzők bárkiről le tudják kérni az adatokat akár két ismert adat felhasználásával, és így legalább elkerülhetők lennének ezek a problémák. Bár tény, hogy a Posta szabálytalan tevékenysége okozza elsősorban ezeket a problémákat, de úgy ítélem meg, hogy miután rájuk mint egy vállalatra nem lehet számítani, akkor legalább a közjegyzők, akik valóban hiteles és a köz nevében eljáró személyek, akadályozzák meg a jogszabályhely módosításával ezeknek a rettenetes helyzeteknek a kialakulását.

Végül azt tudom mondani a tisztelt kormánynak és a kormánypártok képviselőinek, ha ez a jogszabály egyrészről elhagyja a 25-27. § rendelkezéseit, vagy legalábbis elkezdődik ebben egy szakmai vita, hiszen mi mindig is nyitottak voltunk a szakmai vitára, és ha a jogalkotói szándék vagy az igazságügyi minisztérium szándéka valóban szakmailag elfogadható, akkor beszéljünk erről, és ne történhessen meg az, hogy a polgárok jogérvényesítését akadályozó következménye legyen ennek a javaslatnak.

Azt kérem már csak azért is, mert az Igazságügyi bizottság elnöke is itt ül a képviselői sorokban , hogy a részletes vitában menjünk végig ennek a jogszabálynak a szövegén, nézzük meg, hogy melyek azok a javaslatok, amiket érdemes lenne beépíteni, illetőleg azt a zavart, ami a polgári törvénykönyv rendelkezései és ezen új szabályok között létrejöhet, azt pedig oldjuk fel.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu