BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell kezdjem, hogy bízom benne, a mai vita megerősítette azt, hogy a 2017-es költségvetés végrehajtása az eredeti tervek szerint valósult meg, sőt a költségvetés elfogadásakor feltételezetthez képest Magyarország makrogazdasági mutatói kedvezőbben alakultak, és ami talán legalább ennyire fontos, ezek a kedvezőbb mutatók a mindennapokban is érzékelhetők voltak. Engedjék meg, hogy ezt említve néhány adatot említsek. A költségvetés elfogadásakor 3,1 százalékos gazdasági bővüléssel kalkulált az Országgyűlés, ami akkor már meghaladta az Európai Unió várakozások szerinti növekedését. Tudjuk, hogy a tényszám 4,1 százalék lett. Az eredeti költségvetés 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Ma már tudjuk, hogy ez a hiány 2,2 százalék lett. Az eredeti költségvetés az államadósság-ráta csökkenésével számolt. Ma már tudjuk, hogy akár az Eximbankkal együtt, akár anélkül nézzük az államadósság-rátát, akár a stabilitási törvény szerinti módszertan szerint kalkuláljuk ezt, akár az Európai Unió úgynevezett maastrichti definíciója szerint, az adósságráta 2016-ról 2017-re érdemben mérséklődött.

Ezek a kedvező változások részben, döntő részben, meghatározó részben a 2016. novemberi hatéves bérmegállapodásnak köszönhetőek, hiszen ezen bérmegállapodás egyszerre szólt a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, és ezen béremelések egyik fedezeteként az adók, nevezetesen a szociális hozzájárulási adó kulcsának és a társasági adó kulcsának a csökkentéséről. Ezzel együtt nemcsak a reálbérek növekedtek 10,1 százalékkal, hanem a foglalkoztatottak száma is bővült, 4,4 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, és párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra csökkent. Az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete a nemzetgazdaságban 297 ezer forint volt. Engedjék meg, hogy itt ismét a hatéves bérmegállapodásra utalva azt mondjam, hogy ezen megállapodás 2018-as hatásának is köszönhetően ma már magasabb a foglalkoztatottak száma, érdemben 4 százalék alatt van a munkanélküliségi ráta, és hál’ istennek, a bruttó átlagkeresetek is töretlenül növekednek.

Ezek a kedvező, mindennapokban érzékelhető változások eredményezték azt, hogy a lakosság többletjövedelméből több jutott beruházásokra, akár otthonteremtésre, amelyet a 2017-es költségvetés is érdemben támogatott, akár fogyasztásra, ahol a fogyasztások 4,7 százalékkal növekedtek.

Ezen kedvező makrogazdasági számoknak, illetőleg a mindennapokban érezhető folyamatoknak köszönhető az, hogy nemcsak a nemzetközi intézmények ismerték el a magyarországi eredményeket, például a hitelminősítők, akik a kilátást semlegesről pozitívra változtatták a magyar államadósság tekintetében, hanem az egyéb pénzügyi befektetők is, akik az állampapír-vásárlásaik kapcsán alacsony kamatokkal is beérték.

A kedvező makrogazdasági helyzet, a nagyobb foglalkoztatás, a béremelkedések és ehhez kapcsolódó plusz költségvetési bevételek nemcsak azt tették lehetővé, hogy az eredeti költségvetés bevételi számai teljesüljenek, hanem azt is, hogy év közben a költségvetés módosuljon, és jelentős többletkiadások teljesítésére nyíljon lehetőség, sőt év végén kormányhatáskörben a költségvetési törvény keretein belül további kiadásokra nyílt lehetőség. Összességében így tehát nemcsak azt látjuk, hogy az eredetileg tervezett kiadási területeken nőttek a kiadások, akár egészségügyről, akár oktatásról, akár honvédelemről, akár a határon túli magyarok támogatásáról van szó, hanem az eredetileg tervezett kiadásokat is meghaladó kiadások teljesítésére nyílott lehetőség.

Külön megemlítem a nyugdíjasokat, akik számára a tavalyi év végén a zárszámadásban bemutatott módon, fenntartható jelleggel került sor az úgynevezett nyugdíjprémium kifizetésére. Abban bízom, hogy az idei évben is erre sor fog kerülni, és minden okunk megvan erre, hiszen az első félév növekedési adata 4,7 százalékos növekedési értéket mutat. Ez alapján talán azt is mondhatom, hogy nemcsak a nyugdíjprémium kerülhet kifizetésre, hanem a nyugdíjprémium összege is számos esetben jó eséllyel növekedhet. Emellett ugyanakkor a 2017. év végén az említett, nyugdíjasokat célzó intézkedések között az Erzsébet-utalványt is megemlítem, amely szintén az ő pozíciójuknak, a nyugdíjasok pozíciójának a javítását eredményezte.

Természetesen a 2017. év a benyújtott zárszámadás alapján nemcsak azt mutatja, hogy mely területeken sikerült előrelépni, hanem kétségtelenül azt is láthatjuk, és azt gondolom, a mai nap vitája ezt is mutatta, hogy számos területen van még feladatunk. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a hatéves bérmegállapodás, amelynek első teljes éve 2017-ben volt, azt is mutatja, hogy 2018-ban és a következő években remélhetően az előttünk álló feladatokat úgy tudjuk megoldani, hogy egyúttal az államháztartás stabilitását, a csökkenő hiányszámokat és ezzel párhuzamosan az államadósság csökkentését is meg tudjuk valósítani. Vannak tehát feladataink, akár a versenyképesség növelése, akár az államadósság-ráta csökkentése, akár az egyes állami ellátási területek szolgáltatási színvonalának a javítása érdekében, de azt gondolom, a 2017. év ismét azt mutatja a korábbi évekhez hasonlóan, hogy a gazdaságpolitikai irány biztosítja e feladatok lépésről lépésre történő megoldását.

(16.10)

Mindezek alapján azt remélem, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, és egy olyan évet tudhatunk magunk mögött, amelyhez hasonló kedvező számokban bízhatunk 2018 és a következő évek tekintetében is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu