CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank 2017. évi beszámolójából kiderül, hogy a tavalyi év egyik legfontosabb döntése, amit az MNB meghozott, az a növekedési hitelprogram kivezetése. Ez a tény azért fontos, mert ezzel elismeri a jegybank, hogy véget ért egy időszak, amelyben kedvező finanszírozáshoz juthattak a vállalkozások, és ezt mindenképpen meg kell jegyeznünk, hiszen itt egy felkészülés kellene a szűkebb időszakra. Erre persze nem látunk semmilyen jelet.

(10.30)

Pontosan tudjuk, hiszen a pénzügyminiszter úr, de gyakorlatilag a piaci szereplők is egymástól függetlenül arról beszélnek, hogy gyakorlatilag az a nemzetközi konjunktúra, ami az elmúlt éveket jellemezte, ami nagyban segítette a magyar gazdaságot, kifulladóban van, és amennyiben erre most nem ad választ, illetve nem kezd el felkészülni adott esetben már 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank, a magyar gazdaság, akkor ennek a folyamatnak Magyarország súlyos vesztese lehet.

Azt gondolom, Matolcsy György szavai, amelyek a múlt héten hangoztak el arra vonatkozóan, hogy fel kell készülni egy válságos időszakra, illetve a héten történt még egy fontos lépés, az aranytartalék-vásárlás, ugyan erre a felkészülésre utal, de pontosan tudjuk mindannyian, hogy ez egyrészt megkésettnek tűnik, másrészt pedig túl azon, hogy megkésett, 2017-ben erre semmilyen, még csak jel sem mutatott, hogy elkezdte volna a felkészülést. A fizikai aranyvásárlást általában akkor helyezik előtérbe a befektetők, amikor már nem bíznak annyira a piacban és annak kiszámíthatóságában, ezért lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank, illetve Matolcsy György e mellett a lépés mellett döntött, amivel egyébként adott esetben egyet is lehet érteni.

A nyár elején történt egy elég erőteljes gyengülés az euró/forint árfolyamban, amire a kormány úgy reagált, hogy spekulánstámadás érte a magyar devizát. Felteszem a kérdést, hogy abban az esetben mi történik, ha nagyobb mértékben, sokkal gyorsabban elkezd gyengülni a forint egy esetleges válsághelyzet kialakulásakor. Akkor hogyan fogunk nyertesen kijönni ebből a helyzetből?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekre a veszélyekre mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, és fel kell készülni, mert ezt a piacot már ismerjük. Egy esetleges korrekció hamar recessziót okozhat, és egy ilyen, úgy gondolom, nagyon súlyos károkat tud okozni a magyar gazdaságnak, annak a konjunktúrának, ami eddig segítette a magyar gazdaságot.

De vegyük részletesen szemügyre a tavalyi évet! Az előbb előrevetített problémák és lehetséges szcenáriók a tavalyi évre nem voltak jellemzőek. Nagyon kedvező volt a világpiaci helyzet, nem volt olyan nagy volumenű történet, ami lépésre kényszerítette volna a Magyar Nemzeti Bankot. A tavalyi évben a kamat változására sem került sor, stabilan 0,9 százalék volt. De azért azt hozzátenném, hogy ez ténylegesen nem a Magyar Nemzeti Bank sikere, hanem valójában annak köszönhető, hogy olyan kedvező környezetben zajlott az egész elmúlt év, hogy ezt lehetővé tette.

Az a tény, hogy ilyen piaci környezetben sokkal több vállalkozás vesz fel hitelt, jut hitelhez, hisz bővülni akar és fejleszteni akar, az rendben van. De azt gondolom, az nincs rendben, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a kezdővállalkozások, amelyek egy ilyen kamatkörnyezetben vállalkoznának, vagy azok a vállalkozások, amelyek a katás adózás okán nem jutnak hitelhez, ők nem jutnak ma semmilyen ilyen jellegű segítséghez, és nincs olyan programja 2017-ben a Magyar Nemzeti Banknak, amely ezt segítette volna.

A beszámoló szerint a 2017. év a pénzügyi tudatosság szolgálatában telt. Azt gondolom, itt muszáj kitérnem a héten történt döntésre. Ha nem is a 2017-es beszámolót érinti teljes egészében, azt gondolom, hogy amikor arról beszélünk, hogy már 2017-ben is mennyire szolgálni kívánta a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi tudatosságot, akkor azt gondolom, ez nem hagyható ki, hogy a magyar parlament alig több mint 24 óra alatt megszüntetett egy olyan megtakarítási lehetőséget, amely elsősorban azoknak a honfitársainknak nyújtott segítséget, akik nem tudnak 20-30 ezer forintokat eltenni, illetve ennél magasabb összegeket félretenni havonta. Gyakorlatilag az állami támogatás kivonásával kiüresítették ezt a megtakarítási formát. Nekem nagyon-nagyon fáj, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem emelte fel a szavát annak érdekében, hogy az öngondoskodás nem helyettesíthető CSOK-kal és három gyerekkel, hanem először van az öngondoskodás. Ez mindannyiunk felelőssége kormányzat, parlament és Nemzeti Bank , és egyébként, mint ahogy tudjuk, elnök úr milyen jó viszonyban van a miniszterelnök úrral, én azt gondolom, akár segíthette volna is azokat a családokat, akik most elveszítették ezt a megtakarítási lehetőséget.

A 2017. évben is nagy hangsúlyt kapott a szanálás, főleg a kétes hátterű tulajdonosi körrel rendelkező MKB bank esetében. Még az Állami Számvevőszéknek is voltak kifogásai a Magyar Nemzeti Bank szanálási tervével, de végül az MKB szanálásában nem találtak problémát, ettől függetlenül rengeteg kérdés merül fel még mindig a mára már félig Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő pénzintézettel kapcsolatban. Erről többször kérdeztük a parlament plenáris ülésén Matolcsy Györgyöt, aki mindig sikertörténetről beszélt az MKB körüli folyamatokkal kapcsolatban. Bár Matolcsy György a 2010 óta történő gazdasági és monetáris politikai fordulatról sem tud csak pozitívan beszélni, illetve azt gondolom, csak a véletlen műve, hogy ez pont véletlenül egybevág a Fidesz-KDNP 2010-es győzelmével.

Korábban képviselőtársam, Schmuck Erzsébet kérdezte meg a jegybankelnököt, hogy végül is az adófizetőknek mennyibe került, hogy az MKB bankot privatizálták, és végrehajtották a szanálást, azaz megszabadították a rossz hiteleitől. De természetesen a válasz egyértelműen az volt, hogy ez nem került egy adófizetői forintba sem, de mégiscsak egy részben családtag, részben a miniszterelnök jóbarátjának tulajdonában levő pénzügyi szolgáltatóról csak nem lehet rosszat mondani!

Az egyik legfontosabb probléma, ami sajnos a mai napig problémát okoz, és amikor erről a beszámolóról vitatkozunk, akkor sem mehetünk el mellette szó nélkül, hiszen már az elnöki beszámolóban külön említést kap, a lakossági devizahitelek kivezetése. Ez egy több éve zajló folyamat, amely folyamatosan konfliktust és vitát generál a kormány és az ellenzék között, mert önök mindig azt mondják, úgy gondolják, hogy a devizahitelesek problémáját megoldották.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Tudjuk, hogy ez nem igaz. Pontosan tudjuk, mert a végtörlesztés, ami az első lépése volt az önök által sokat hangoztatott megoldásnak, nem tett mást, mint egy rendkívül kedvező árfolyamon lehetővé tette azoknak a jómódú hiteleseknek a kiszállását, akik ki tudták egyben fizetni a fennálló tartozásukat. (Z. Kárpát Dániel: Hány képviselő volt köztük?) És igen, tisztelt képviselőtársam, szerintem ne tagadjuk el azt a tényt, ha már így párbeszédbe elegyedünk egymással, hogy márpediglen érdemes lenne utánanézni, hogy az előző ciklus parlamenti képviselőinek hány százaléka élt a végtörlesztés lehetőségével. Azt gondolom, tökéletesen igazolható a végtörlesztés kapcsán, hogy azt egy átlagos fogyasztó, egy átlagos gazdasági helyzetben levő család nem tudta igénybe venni.

A megoldás másik fele, amiről önök megint csak sikerként beszélnek, a forintosítás, amivel nem csináltak semmi mást, és ez az igazi szégyene az előző és a mostani magyar parlamentnek is, nem csináltak semmi mást, mint hogy konzerválták, realizálták azt az árfolyamveszteséget, amit később, illetve ezzel a döntéssel egy időben bele is raktak a szerencsétlen adósok nyakába. Ezzel összefüggésben azt gondolom persze, és ez már tényleg egy kicsit túlmutat a Magyar Nemzeti Bank beszámolóján, hogy az az európai bírósági döntés, amely szeptember 20-án megszületett, szeretném mindannyiuknak elmondani, lehetőséget ad arra, hogy ezt az egészen súlyos hibát korrigálják, de erre még később vissza fogok térni nem ebben a hozzászólásban.

(10.40)

De a legszomorúbb mégis az, hogy ebből a forintosítási akcióból a Magyar Nemzeti Bank volt az, amely nagyon jól járt, ezt érdemes észrevenni. Annak a forintosításnak, ami az adósok megmentését kellett volna célozza, ki volt a nyertese? Na persze, kedves képviselőtársaim, sajnos nem az adósok voltak a nyertesei, ennek a forintosításnak a Magyar Nemzeti Bank volt a nyertese. Ebből a nyereséghányadból, ami a forintosításból keletkezett, megalapította az alapítványait, amelyek egyébként 2017-ben ugyanúgy működtek szépen tovább, a kuratórium tagjai ugyanúgy szépen felvették a milliós fizetéseiket.

Azt gondolom, hogy az LMP álláspontját erről a kérdésről pontosan ismerik. Az alapítványi pénzek tisztességtelen közpénzmentesítései is egy ugyanolyan aljas folyamat volt, mint a héten a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetése, és ráadásul ugyanaz a képviselő nyújtotta azt be, mint az előzőt.

Többször elmondtuk már, hogy az alapítványnál lévő vagyont pontosan a devizahitelesek megsegítésére kellene fordítani, mint ahogy ezt elmondta már több képviselőtársam is, és a Jobbik irányába fordulok, mert ott markánsan képviselték. (Nacsa Lőrinc összefont ujjait mutatja Csárdi Antal felé.) Tudja, én önnel is összefognék, tisztelt fideszes képviselőtársam, ha önnek fontos lenne a devizahitelesek megsegítése, ha önnek nem az lenne a fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank mekkora nyereséget tesz zsebre a forintosítás kapcsán (Z. Kárpát Dániel Nagy Márton István felé: Mi olyan vicces, alelnök úr? Jól szórakozik?), hanem az volna az elsődleges kérdése, tisztelt képviselőtársam, hogy tudok segíteni azokon a szerencsétleneken, akiket az önök kormányainak a kommunikációja rángatott bele a devizahitelezésbe, akkor, amikor a végtörlesztéssel, tisztelt képviselőtársam, az önök kormánya hagyta benne a szuterénben nyakig a szerencsétlen adósokat, mert a gazdagokat gyorsan kihúztuk a bajból, mert azok a haverok. (Nacsa Lőrinc Csárdi Antalra mutat.) Igen, képviselőtársam, én önnel is összefognék, hogy ezt megoldjuk. És ezt csak azért tettem hozzá, mert láthatóan párbeszéd alakul ki, és ez egy új műfaj lesz, a vezérszónoki párbeszéd. Szóval, ezeket a jegybanki alapítványokat, azt gondolom, meg kell szüntetni, mert nincs rájuk semmi szükség.

Tudjuk, hogy az elnök úr sűrűn hivatkozik arra, hogy a nemzetközi jegybankok is rendelkeznek különböző képzésekkel és programokkal, de itt nem is ezeket kérdőjelezzük meg, hanem ennek a módját és azt a folyamatot, amit önök véghez vittek. A tanulmányokkal, képzésekkel semmi probléma nincs, mivel az LMP a tanulást tartja az egyik legjobb befektetésnek.

De azt ne mondja nekem senki a jegybanktól, hogy az a nyugati példa, hogy alapítványokat hozunk létre, ahová kinevezzük jó barátainkat, ismerőseinket, majd ezen keresztül szervezünk látványképzéseket meg kiadványokat, hogy az megoldást tud jelenteni. Azt meg aztán végképp ne mondja nekem egyetlen nemzeti banki tisztviselő sem, hogy az a wellnesseszközökkel telepakolt ingatlan, amit a Várba, az én választókerületembe terveztek, és csak a botrány hatására hátráltak ki belőle, az a magyar lakosság és a gazdaság oktatását célozta. Tehát azt gondolom, annyira tartsuk egymást tiszteletben, hogy ne próbáljuk meg ilyen fals érvekkel meggyőzni egymást.

A magyar jegybank folyamatosan azt hangoztatja, hogy számára nem fontos a forint árfolyama. De önök is tudják jól, hogy ez nem igaz. Az LMP többször elmondta már, a tavalyi beszámoló kapcsán is megemlítettük, hogy a Magyar Nemzeti Banknak fontos a forint árfolyama; de sajnos ezt olyan értelemben, hogy alacsonyan kell tartani az árfolyamot, mert önök szerint az alacsony árfolyam teszi versenyképessé az egyébként is alacsony fizetésekkel párosítva az ország gazdaságát. (Sic!) És egyébként azt már nem vizsgálják mert aki statisztikát tud csinálni, az bármit elhitethet emberekkel , hogy az infláció mértékét ez hogy pörgeti.

Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Önnek pontosan tudnia kellene, és higgye el, ha kint járna az utcán, akkor pontosan tudná, hogy az alapvető élelmiszerek, de általában az élelmiszerek ára két számjegyű inflációval nehezíti az itt élők helyzetét, és ezen sajnos sem önök, sem a kormány nem próbál segíteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu