BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Mindenekelőtt köszönöm valamennyi véleményüket, az összes hozzászólást, a támogatót is és a kritizálót is. Azt gondolom, hogy ez egy olyan fontos törvény, amely az oktatás, felsőoktatás irányítás, stratégiaalkotás, módszertan helyzetét, ha jól csináljuk, meg fogja változtatni, illetve objektív alapokra tudja helyezni.

Ezért azt gondolom, hogy minden kritikus megjegyzés is fontos azért, mert abban biztosan közös az érdek, hogy világosan lássunk.

Biztosan közös az érdek abban, hogy ezek az adataink biztonságban kezelődjenek, és illetéktelenek ne jussanak hozzá, viszont minden illetékes hozzájusson.

Ezért nekem hadd legyen az a kérésem és javaslatom, hogy ami pontosítás jelleggel hangzott el vagy értelmezési probléma, akkor annak kapcsán megfelelő, úgynevezett módosító indítványokkal tegyék jobbá ezt a törvényt. Az Oktatási Hivatal jelen pillanatban is számos adatbázist működtet, ebből kettő biztosan kiemelkedik, az egyik a KIR, a másik a FIR, a felsőoktatási.

(12.10)

Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor egy-egy konkrét kérdést vizsgálunk, nem mindegy, hogy azok az adatok mennyire hitelesek. Egy példát hadd mondjak el! Nyáron a sajtóból értesültem, hogy 94 ezer körüli azon emberek száma Magyarországon, akiknek van abszolutóriumuk, de nyelvvizsga miatt nem kapták meg az oklevelüket, diplomájukat. Szerettem volna utánamenni a kérdésnek. Miután utánamentem, azt kaptam, hogy ez nincs annyi, csak hatvan-egynéhány-ezer; az is rettentően sok. Aztán, amikor tovább tudtam a kérdésnek utánajárni, kiderült, hogy ezen embertársaink felének van nyelvvizsgája, de vannak olyan szakok, amelyek speciális, úgynevezett szakmai nyelvvizsgákat igényelnek, megfelelő módon szabályozva. Én úgy gondolom, hogy az baj, hogy ilyen után nyomozni kell, az baj, hogy nem tudjuk a valós adatokat, és ezért nem tudunk jó módon szabályozással reagálni az ilyen problémákra.

Meggyőződésem, hogy amikor a végleges adatot tudom, lényegesen alacsonyabb lesz, és fogunk tudni olyan intézkedést hozni, amivel ez a felsőoktatásban lévő, durván 280 ezer hallgatóhoz arányítottan irtózatosan magas 90 ezres szám, ami már lement durván 30 ezerre, de még ez is sok… lényeg az, hogy ez csak egy példa volt, és azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sokban fog tudni segíteni a tekintetben, hogy a számokkal ne háborúzzunk, ne játsszunk, hanem a valós számok alapján hozzuk meg a döntéseinket.

A törvényjavaslat minden olyan szakmai szervezettel egyeztetve volt, amelyek oktatásban, felsőoktatásban bármilyen módon meghatározó szereppel bírnak. Hogy mennyire jelent meg a törvényjavaslatban az ő véleményük, az egy másik kérdés.

A GDPR-ügyben pedig azt tudom mondani, hogy a GDPR kötelezővé tette az ezekkel az ügyekkel való foglalkozást, de ez a törvényjavaslat nem csak erről szól, ez annál több. Egy egységes oktatási rendszerre egyrészt már volt igény, mint ahogy Molnár képviselő úr részéről is elhangzott, és ezzel abszolút egyetértek, másrészt azt gondolom, mindig van valami apropója, amikor egy konkrét témával foglalkozunk. A GDPR egy apropó volt, amiatt amúgy is kellett volna foglalkozni a mi adatügyeinkkel, adatszolgáltatásainkkal és adatbázisainkkal, azok kezelésével, azok biztonságával, a garanciákkal, és ezt az alkalmat is szerettük volna felhasználni arra, hogy egy egységes rendszer jöjjön létre. Egyébként a felnőttképzés adatai biztosan kell hogy szerepeljenek ebben, a nemzetiségi képzésben lévők adatai is, de nyilván azzal a megszorítással, amit egy másik törvény számunkra lehetővé tesz.

Én még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek az aktív részvételét, a támogató és a jobbító hozzászólásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu