MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Hadd kezdjem azzal, amiről Nacsa Lőrinc beszélt. A fiatalos hév nagyon jó, de érdemes precízen fogalmazni, képviselő úr. A szocialista képviselők nem mondtak ilyet, hogy el lehet innét menni. Ráadásul aki mondta, az is egy más kontextusban fogalmazott, de majd ezt Arató képviselő úr elmondja. (Közbeszólásra:) De ön többes számban mondta; nem tudom, gondolom, érti az egyes szám és a többes szám közötti különbséget, hogy a „szocialista képviselők” azt jelenti, hogy általában mindenki erről beszélt. Ehhez képest többen mentek el az önök kormánya idején ebből az országból, mint ’56-ban, amikor rákényszerítette őket a korábbi hatalom. Magyarul, óvatosabban ezzel a fogalmazással, hogy maguk milyen országot építenek! Maguk jelenleg olyan országot építenek, ahonnét elmennek az emberek. Amikor megkérdezzük őket, hogy haza akarnak-e jönni majd ez után a fantasztikus nyelvismeretszerzés meg szakmai tapasztalatszerzés után, hogy hazajöjjenek ezt a még csodálatosabb országot felépíteni, amit maguk építenek, akkor azt mondják, hogy nem jönnek haza, mert megtalálták külföldön a számításukat. Tehát amikor ebben a témában maguk fogalmaznak, akkor nagyobb alázattal tegyék! Sok mindenben lehet nagyképű, de ebben legyen azért egy kicsit nagyobb alázattal, mert nem így áll a történet, ahogy ön erről beszél, tisztelt képviselőtársam. Ez az egyik.

A másik: számomra meglepő, a képviselő úr arról beszél, szépen felolvasta, hogy miről szól ez a törvényjavaslat, eközben az összes vitában az érvelés arról szólt, hogy maguk mennyi szavazatot szereztek határon túl. Én bevallom őszintén, azt hittem, ez a vita arról szól, hogy elvi alapon valami európai uniós alapelv alapján szeretnénk egy magyar jogszabályt is létrehozni. Nem arról szól, hogy hogyan tudunk még három szavazatot szerezni.

Ez lehet majd egy következménye a dolgoknak, de majd megvárjuk a választásokat. Túl sok kétségem nincs afelől nekem sem, hogy nem a Szocialista Párt fogja a legtöbb szavazatot szerezni határon túl. De kérem, legalább a vitában tartsuk magunkat ahhoz, hogy ne azzal oktassuk ki mindig a másikat, hogy maguk hány szavazatot szereztek! Hogy őszinte legyek, ebben az ellenzéki pártoknak őszintébb a véleménye, mint a maguké, mert mi aztán nem fogunk onnét nagy szavazatszámot szerezni, garantáltan. Tehát magyarul, akik ebből úgymond választói előnyre tudnak szert tenni, azok maguk.

(15.10)

Mégis ennek ellenére az ellenzéki pártok elvi alapú hozzáállása az, hogy azt mondják, hogy egy csomó minden határozott elképzelésünk van, és egyetértünk különböző elképzelésekkel. Tehát ezért azt gondolom, hogy ha valakinek őszinte ebben az álláspontja, akkor egészen biztos, hogy az MSZP meg a Jobbik álláspontja őszinte, merthogy nem túl jól szerepeltünk az országgyűlési választásokon határon túl, ennek ellenére azt mondjuk, hogy bizonyos kérdésekben egyetértünk, és valóban egy nemzeti konszenzus előállítható ebben a kérdéskörben.

A másik, az államtitkár asszonynak mondanám, hogy itt az Igazságügyi Minisztérium az előterjesztő, és nagyon sajnálom, hogy nincs itt az Igazságügyi Minisztérium, hiszen az előző napirendi pontnak önök voltak az előterjesztői, nem lenne baj, ha esetleg a kormánynak a másik képviselője is itt ülne, ha már mi, képviselők itt ülünk. Tehát nem feltétlenül az államtitkár asszonnyal kell kiszúrni, hogy itt üljön több órán keresztül, ha már ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, meg nem tudom, mi van ebben a kormányban.

Mivel nagyon sok minden elhangzott az előző napirendi pontnál, ezért én is inkább szeretnék koncentrálni egy-két olyan dologra, amit talán kiemelésre érdemesnek tartok. Az egyik az, és lehet, hogy ebben Zsigmond képviselőtársam tud nekünk segíteni, hiszen miniszteri biztossá nevezték ki, amihez ezúton is gratulálok, de egy fontos terület meg ország van, amelyik problémákra adott eddig is okot, meg fog adni, ez Ukrajna és a kárpátaljai magyarságnak a kérdése. Hogyan látja az államtitkár asszony, hogy ez a kiterjesztés konkrétan és speciálisan a kárpátaljai magyarságot hogyan fogja érinteni? Hogyan fognak tudni ők élni mindenféle retorzió nélkül ezzel a lehetőséggel, különösen akkor, ha megosztjuk mindenkivel azt az információt, hogy az Európai Unióban ki hogyan szavazott és milyen formában? Ha nem osztjuk meg, akkor meg az a történet sérülhet, amire majd még kitérnék, hogy hogyan lehet a kettős szavazással kapcsolatos és egyéb más ilyen választási csalásokat kiszűrni.

Egy másik pontja ennek a törvénynek, ha jól olvastam, akkor ebben az szerepel, hogy ezentúl nem minősül választási kampánynak az a tevékenység, amit az önkormányzatok végeznek. Az önkormányzatok sokféle feladatot végeznek, például önkormányzati lapot adnak ki. Ha az önkormányzati lapban nem minősül kampánytevékenységnek az, hogy a Fidesz-jelölteket tolják orrba-szájba, és nem kerülhetnek be oda jelenleg sem ellenzéki önkormányzati képviselők például, akkor amiben eddig viszonylag konzekvensen jártak el a különböző hatóságok, az ilyen típusú tevékenységtől eltiltották a különböző ilyen szervezeteket, az most teljesen legálissá válik, és tovább fogja növelni azt a versenyelőnyt, ami a média területén megmutatkozik Magyarországon az önök számára. Ráadásul, amiről a jobbikos képviselőtársam beszélt, innentől kezdve akár a miniszterelnök óvodákban való roadshow-ja is teljesen legális lesz, hiszen azt fogják mondani, hogy önkormányzati tevékenységet folytatnak, a miniszterelnök mint közjogi szereplő nyugodtan odamehet, és elmondhatja az ovisoknak, hogy milyen szép államot meg országot építenek, amiből nekik majd nem kell elmenni, ha felnőnek.

A harmadik ilyen, amire szeretném felhívni a figyelmet, és talán még nem hangzott el, az, hogy a választási gyűléseket is a gyülekezési törvény hatálya alá fogják vonni. Ez szerintem nehezíti egyébként a politikai gyűléseknek a szervezését is, hiszen a gyülekezési törvény szigorú. A másik oldalról elvileg sem értem ezt, és ebben lettem volna kíváncsi az Igazságügyi Minisztériumnak a véleményére, hiszen egy politikai választási gyűlésnek vagy nagygyűlésnek más a célja, mint egy gyülekezési törvény hatálya alatt lévő rendezvénynek.

Hiszen egy választási gyűlés arról szól, hogy a választás eredményét befolyásolja, egy nagyon világos és egyértelmű kapcsolatot teremt egy konkrét eredményhez vagy elvárt eredményhez illesztetten; egy gyülekezési törvény hatálya alá eső esemény pedig ennél tágabb, egy közös véleménynyilvánítást fejez ki, tehát nemcsak jogilag, hanem elméletileg sem értem, nem csak technikai szempontból, hogy miért történik egy ilyen változtatás.

A negyedik, amit szerettem volna az államtitkár asszonytól kérdezni, hogy továbbra sem értem, de lehet, hogy csak azért, mert vagy nem figyeltem eléggé, vagy egyszerűen csak nem értem, de attól még, hogy kinevezünk egy hatóságot, nem lesz megoldva az, hogy hogyan nem lehet kettős szavazatot leadni. Tehát ha valaki levélben elküld egy szavazatot, majd Romániában leszavaz a román listára, akkor az, hogy ő két helyen is szavazott, egyetlenegy esetben derül ki: ha valamilyen módon valahol összevetik ezt a két adatbázist. Azért itt viszonylag sok adatbázist kell akkor összevetni, hogy ez világos legyen, hogy honnan ki hova milyen módon szavazhat, tehát ilyen értelemben, bevallom őszintén, én nem értettem, és mondom, lehet, hogy ez csak az én hibám, az államtitkári választ, hogy attól még, hogy meglesznek a kontakt személyek, ez hogyan fog technikailag úgy működni, hogy valóban ezeket a visszaéléseket ki lehessen szűrni, vagy inkább úgy mondanám, hogy meg lehessen előzni. Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu