CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hadházy Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy ennek a törvénynek valódi vitája lett, és ezt csak önnek köszönhetjük. Azt mondja, hogy tele vagyunk jó ötlettel, de az előkészítéssel baj van. Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban néhány gondolatot megengedjek magamnak. Jó ötlet: vizes vb. Jó ötlet: Városliget. Jó ötlet: budapesti olimpia. Jó ötlet: 3-as metró szerelvénycsere.

A kérdés az az, hogy ez a törvény melyik pontjában nyújt garanciát arra vonatkozóan, hogy nem történnek olyan döntések, olyan háttér-megállapodások, amelyek például azt eredményezik, hogy új szerelvények helyett a budapestiek elavult orosz szerelvényeket kell hogy használjanak, mert nem felújítva lett; és ez ma már bizonyított tényszerűen, hogy nem felújítva lettek a szerelvények, hanem idehozta a Metrovagonmas az egyébként nem használt, de rendkívüli módon elavult szerelvényeit.

Milyen garancia van arra vonatkozóan, hogy egy olyan beruházásnál és most hadd tekintsek csak beruházásként a budapesti olimpia ötletére annak a vesztes pozíciójából nem fogják ugyanazokat a beruházásokat megvalósítani, mint például az olimpiai falu a Csepel-sziget északi csücskében, ami most is zajlik, vagy hogy a Városliget, tehát a múzeumnegyed olyan társadalmi egyeztetésen menjen keresztül, amit megérdemelt volna mind szakmai oldalról, mind társadalmi oldalról?

De ön a vizes vb-t mondta példának. Hadd mondjam azt, hogy ott téved képviselőtársam, el tudom képzelni azt, hogy nem volt kellően előkészítve. Én egy jóhiszemű ember vagyok, ráadásul ott voltam a Fővárosi Közgyűlésben, amikor ez a folyamat zajlott, de a különbség nagyságrendje kizárja, hogy ez erről szólt volna. És az a probléma, hogy azt mondja ennek a gondolatnak a felütéseképpen, hogy az ellenzék ne lásson mindenhol korrupciót. Mert ha korrupciót látunk, akkor forduljunk a megfelelő hatóságokhoz.

Én értem, amit mond, képviselő úr, csak szeretném, ha ön is nyitott szemmel tapasztalná meg, ami ebben az országban történik, és erre a felvetésre egy szóban tudok válaszolni: Polt Péter legfőbb ügyész. És az a probléma, hogy példákat tudok fölsorolni azzal kapcsolatban, korrupciógyanús ügyek esetén a sajtónyilatkozat kiment, hogy elindult a nyomozás, de utóbb kiderült, hogy semmilyen nyomozati cselekmény nem történt. Tudok arra példát mondani, hogy nem történt meg a nyomozati cselekmény úgy, hogy az Európai Unió csalás elleni hatósága, az OLAF gyakorlatilag egy kidolgozott feljelentést tett le a magyar ügyészség asztalára. És nem történt semmi! Igaz, igaz, azt tegyük hozzá, hogy Demeter Márta ügyében már nyomoz az ügyészség, csak az a baj, hogy szerintem akkor szereptévesztésben van főügyész úr.

Van ezzel kapcsolatban egyébként több probléma is. Azt mondta, hogy nagyberuházási főosztályok voltak az előző rendszerben. Remélem, és tényleg csak remélni tudom, hogy nem azt a Tervhivatalt szeretnék visszahozni, amiről képviselőtársam beszélt, és amikor erről beszélt, akkor államtitkár úr nagyon bőszen bólogatott. Mert szeretném mondani, hogy az a rendszer nem csak politikai okokból bukott meg, annak a gazdasági fenntarthatósága is nulla volt. Úgyhogy azt gondolom, hogy érdemes volna ezt a kezdeményezést újragondolni.

És mondok egy másik példát ugyanennek a gondolati ívnek a folytatásaképpen: centralizáció. Pontosan tudjuk, hogy mit jelent a centralizáció. A centralizáció gyakorlatilag a döntéshozatalt egy indokolatlan távolságba viszi el a megvalósítástól. Ezt látjuk a KLIK-nél.

Valamelyik vezérszónok képviselőtársam elmondta, hogy talán egy újpesti iskolában be kellett szögelni az ablakot, mert a döntéshozatal, a KLIK-központ annyira messze volt a probléma felmerülésétől, hogy gyakorlatilag ennek a megvalósítása indokolatlanul sokáig tartott, indokolatlanul sokba került, és legyünk őszinték: nagyon erős a kockázata annak, hogy nemhogy fölgyorsuljanak a beruházások, hanem lehet, hogy még le is fognak lassulni.

A kkv-k kizáródása ebből a rendszerből pedig, azt gondolom, megint úgy érzem, hogy nincs igaza képviselő úrnak. Értem én, hogy a jó kkv-k majd szerephez jutnak, meg a minőségi munkát végző kkv-k szerephez jutnak, de ha ön látott kkv-t közelről, működésközelből, akkor pontosan tudja, hogy ezeknek a rendkívül jó szakembereknek és egyébként nagyon sokan ezért mentek ki külföldre és végzik ma ugyanazt a tevékenységet, amit 8 évvel ezelőtt még itthon végeztek, mert nincs hozzáférésük a rendszerhez. És azt mondta akkor is az előterjesztő, amikor a közbeszerzési törvény vitájára készült még nem ez a parlament, hanem valamelyik előző, hogy ez most meg fogja nyitni a kaput a kkv-k előtt. El tudom képzelni, hogy megnyissa a kaput a kkv-k előtt, természetesen úgy, hogy Mészáros Lőrinc és nevezett társai alvállalkozói lehetnek. Tehát a valós munkát ők fogják elvégezni, a sápot meg majd leszedik azok, akik eddig is leszedték.

És én értem, hogy nem kell mindig korrupciót kiáltani, de mit csináljunk, ha van? Tényleg én volnék a legboldogabb; és ráadásul ha megnézzük, valóban van egy íve, amit megint csak képviselőtársam mondott, ezeknek a törvényjavaslatoknak, amiket ma tárgyalunk, ahol a terveket államosítjuk, ahol létrehozzuk a beruházási ügynökséget, és aminek többek között lehet, hogy folytatása az a Tarlós-Orbán-paktum, ami szombaton kerül majd bejelentésre, és akkor ismerjük meg a részleteit. Olyan régi terveket kellene elővenni, amiket a főváros réges-rég elkészített az 5-ös metró kapcsán, de most akkor újra készíttessük elő? Higgyék el nekem, újra elő lesz készítve úgy, hogy egyébként az államosítása a régi terveknek arra lesz jó, hogy egy jó kiindulási pont ahhoz képest, hogy még lehet, hogy soha nem csinált ilyet a beruházó, aki majd megnyeri akkor a megfelelő időben a közbeszerzést.

Láttunk ilyet, mielőtt azt gondolnák, hogy a levegőbe beszélek. A III. kerületi római-parti gát tervezését egy olyan szolnoki cégre bízták rá, aki még életében nem látott ilyen műtárgyat. És igen, igen, én azt mondom, hogy el tudom képzelni azt, hogy képviselőtársamnak igaza volt, és hogy ez az egész egy nagy ívet zár le.

Csöndesen jegyzem meg, hogy nem utolsó kockázat az sem, hogy gyakorlatilag ha minden állami beruházás, beleértve az önkormányzati beruházásokat is, egy kézben centralizálódik, az egy olyan összeg fölötti döntést tesz lehetővé, hogy gyakorlatilag lesz a parlamenten, a miniszterelnökön kívül egy újabb kiskirály ebben az országban, mint volt a rendszerváltás után az ÁPV Zrt. mindenkori elnöke.

Igen, kérem szépen, azt gondolom, hogy ezek a kockázatok fennállnak, és nem az a bajom, hogy ezek fennállnak, hanem hogy nincsenek még kísérletképpen sem garanciális elemek beépítve ebbe a törvénybe, hogy ezek ne fordulhassanak elő. Ne fordulhasson elő egy M3-jármű kapcsán már megtapasztalt döntési mechanizmus, hogy ne fordulhasson elő vagy minél kisebb valószínűséggel fordulhasson elő korrupciós esemény, vagy hogy a döntések ne fényévnyi távolságban szülessenek meg a probléma felmerülésétől.

Azt gondolom, az a legnagyobb szívfájdalmam, valahogy úgy fogalmazott képviselőtársam, hogy a parlament ellenőrzési funkciója a nagyberuházások kapcsán az egyik nagy feladatunk. Tud-e egyetlenegy példát mondani arra vonatkozóan, amikor az ellenőrzési funkciót a magyar parlament be tudta tölteni? Be tudta-e tölteni a 4-es metró beruházása esetén, be tudta-e tölteni bármelyik 2010 utáni és itt olyan hosszú felsorolást kellene tennem, ami azt gondolom, elvinné a fókuszt -beruházások kapcsán, ahol egyébként, mint ahogy az Elios-ügynél is, gyakorlatilag nemzetközi, uniós hatóságok mondták ki, hogy márpediglen ebben a beruházásban volt korrupció?

(19.30)

Milyen ellenőrzési funkciót tudott betölteni az elmúlt, mondhatnám most, hogy 28 évben, de csak az elmúlt nyolc és felet mondom, milyen ellenőrzési funkciót tudott betölteni a magyar parlament? Egyetlenegy példát legyen szíves mondani, mert lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el, de nem emlékszem egyetlenegyre sem.

Úgyhogy nagyon nagy tisztelettel kérem, hogy mielőtt döntésre kerül ez a törvényjavaslat, egyeztessen a frakciótársaival, és vagy vonják vissza, vagy olyan garanciális elemeket építsenek bele, amelyek itt a vezérszónoki felszólalások során nemcsak tőlem, nagyon sok képviselőtársamtól is fölmerültek, mert azt gondolom, hogy a garanciális elemek megvalósulása lehet az a pont, ahol az ellenzék támogatása eldől A vagy B irányba. Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr.

Forrás: parlament.hu