HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslatot, mindjárt az elején leszögezem én is, hogy bár néhány érdekességet találtunk benne, de fogjuk tudni támogatni.Szeretném megemlíteni, hogy érdekes számunkra, hogy miért az építészeti alkotásokról szóló törvényjavaslat van itt előttünk, mert lehetett volna a szerzői jogról szóló törvényt is módosítani, de érdekes módon a szerzői jogról szóló törvényt inkább módosítottuk volna, ha már ez napirendre kerül. Egyébként aktuális témáról, sok minden zavaró, mindennapi ügyről van szó, korábbi önkormányzati vezetőként tudom azt, hogy ez milyen gondokat jelent.

Azzal szeretném kezdeni, hogy bevezeti a törvényjavaslat a nemzeti tervvagyonnak a fogalmát, és a nemzeti tervvagyon fogalma érdekes következtetésekre is enged következtetni. Az egyik az, amikor a fogalmat meghatározza, 1884-ig megy vissza, és egy 1884-es, már rég hatályon kívüli törvényt használ érvanyagként, ami már 134 éves. A másik törvény is 1921-es, tehát már 100 éves, rég hatályon kívül lévő törvényeket mint megalapozó érvelést használja ehhez a nemzeti tervvagyon fogalom bevezetéséhez. De tartalmi kérdés ez a nemzeti tervvagyon, ha egy kicsit figyelmesebben nézzük magában a törvényjavaslatot.

A 30. §-ban, mi úgy látjuk, legalábbis ezt vélem kiolvasni, hogy jogot von el ez a bizonyos törvény, olyan jogot, amely felfogható úgy is, hogy államosítja ezeket a jogokat. Ha nem jól értelmezzük, nem szeretnék itt most hosszasan kifejtésbe bocsátkozni, de azt gondolom, hogy a szerzői jog megfelelő díjazása című fejezetnek ez a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. pontban kifejtett része egyértelműen azt mutatja, hogy jogot von el, és a 7. alpontnál meg is állnék egy pillanatra.

Tehát nem mindegy az, hogy kitől vonjuk el ezt a jogot, ha és amennyiben ez jogelvonásnak minősül; tehát hogy közszolgálati munkaviszonyban, munkaviszonyban látja ezt el, állami szolgálatként látja el, köztisztviselőként látja el vagy korábban vállalkozóként végezte ezt a tevékenységet, mármint azt a tervezést, ami aztán most a törvény hatálya alá fog kerülni, és ez a joga meg fog szűnni az illető személynek, ha és amennyiben alkalmazott volt. Ha szerződéses munkaviszonyban, tehát ha cégnél, de szerződéses munkaviszonyban végezte ezt el, ebben az esetben az elvonás valahogy bírósági vitákra adhat okot, úgy gondolom.

Tehát a nemzeti tervvagyon az egyik, amelynek a kifejtésével van kifogásunk. Nem olyan jellegű kifogás, hogy emiatt a törvény nem támogatható részünkről, de mindenesetre számunkra ez egy érdekes dolog. Az államosításnak egy újfajta módja, legalábbis mi úgy látjuk ezt.

A másik, hogy bizonyos jogot is ad ez a törvény, például a paragrafusok között a 3. §-ban pedig különleges jogot ad. Ez a különleges jog nyilván adódik abból, amit az előbb említettem az elvonásnál.

Még egyet szeretnék megemlíteni, azt, hogy természetesen én is nézegettem szakmai körökben, hogy mi a vélemény erről a törvényjavaslatról, és én úgy tapasztaltam, hogy a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara még egyelőre önálló tárgyaló félként, véleménynyilvánítóként nem vett részt ebben a törvény-előkészítő munkában, legalábbis számomra ilyen információt adtak. Ezt azért nagyon fontosnak tartanám, hogy ezek a szakmai érdekképviseleti szervek ezt a törvénytervezetet ismerjék, lássák, és esetleg a véleményük a későbbiek során, ha úgy alakul, módosító javaslatokban is megjelenjen.

A Demokratikus Koalíció módosító indítványt nem kíván hozzátenni a törvényjavaslathoz. A törvényjavaslatot tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu