POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megláttam, hogy napirendre kerül a közbeszerzési törvény módosítása, örömmel nyugtáztam, mert nagyon vártam, hogy végre valamilyen érdemi módosítás legyen és végre az átláthatóságról… idézem államtitkár urat és Witzmann képviselőtársamat, hogy milyen szavakat használtak: az átláthatóságot fogja biztosítani, egyszerűsít, gyorsít, hatékonyság, adminisztratív terhek csökkentése, a versenyhelyzet teremtése, és egyébként az egész közbeszerzési rendszer erősítése.Úgy gondolom, ebből a törvényjavaslatból ezek nem köszönnek vissza. Nem látom, hogy megvalósulnának és megoldásokat javasolnának azokra a helyzetekre, amikor ajánlatkérők már gyakorlatilag tudják, kik fogják megnyerni az adott közbeszerzési eljárást. Hiszen nézzünk egy önkormányzatot! Az, hogy drágítja a közbeszerzést és nem megfelelő a szabályozás a pályázatok lebonyolítására, nem kérdés. De amikor leosztják egymás között az ajánlattevők, hogy most ezt az utcát te fogod csinálni, a másikat majd én fogom csinálni, a harmadikat meg majd egy harmadik, na, ez a törvényjavaslat erre nem nyújt megoldást, és az egész közbeszerzési törvény erre nem biztosít olyan jogi segítséget mind az önkormányzatoknak, mind pedig azoknak az ajánlatkérőknek, akik közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek.

De ne menjünk el amellett, hogy van két pozitív dolog ebben a törvényjavaslatban. Az egyik az elektronikus közbeszerzési rendszer pontosítása. Valóban fontos az, hogy törvénybe iktassuk ezeket a rendelkezéseket, és így még jobb legyen ez az elektronikus közbeszerzési rendszer. A másik pedig az, hogy a keretmegállapodások esetében már nem lehet a továbbiakban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatni. Ezt nagyon pozitívnak gondolom. Továbbá az, hogy egy bizonyos értékhatár felett szintén keretmegállapodások vonatkozásában kötelesek felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót igénybe venni; ez szigorítása a törvénynek, tehát úgy gondolom, hogy ez mindenképpen pozitív.

És ezzel át is térnék arra, amire, azt gondolom, mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, és ellenzéki képviselőtársaim ezt már többször mondták. Amennyiben vissza nem térítendő támogatást kap egy ajánlatkérő, abban az esetben a 40 millióról 300 millió forintra emelkedik az építési beruházások esetén a közbeszerzési értékhatár. Én is azt gondolom, hogy ez úgy tűnhet, mintha adminisztratív tehercsökkentés lenne, és nem kellene a közbeszerzési eljárás hosszú időtartamára közbeszerzéseket lefolytatni. De lássuk be, hogy ezzel kinyitják a kiskaput. Azért ez nem azt jelenti, hogy akkor mindenkinek milyen jó lesz, hogy traktort tud vásárolni. Igen, vásároljon traktort, de azon szabályok szerint, amelyekkel az átláthatóságot tudják biztosítani.

Szerettem volna megismerni, de sajnos nem tudtam, hogy az EKR-nek az igazgatási szolgáltatási díja mennyi lesz majd. Szeretném kérni államtitkár urat, hogy egy nagyságrendi összeget mondjon, hiszen ez minden ajánlatkérőt terhelni fog; terhel most is, de szeretném tudni, hogy abban a kormányrendeletben, amit majd meg fognak hozni, ez mekkora nagyságrendű lesz.

Szintén egy negatív elmozdulásnak gondolom azt, hogy a továbbiakban a Közbeszerzési Hatóság nem fogja közzétenni a honlapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját. Nem tudom, ez mekkora adminisztratív dolog, hiszen most fent van. Miért kell ezt kivezetni? (Tuzson Bence: Nincs ilyen.) Úgy láttam, hogy hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, akkor szeretném kérni államtitkár urat, hiszen ott hatályon kívül helyezik azt a pontot.

Három kérdést szeretnék feltenni. Az egyik a jelen törvényjavaslat 16. §-ában lévő szabályozás, amely szerint a 46. §-t úgy fogják majd módosítani, hogy mostantól kötelező a dokumentumok írásbeli kommunikációja. Végig azt hallgattam, és magában a törvényjavaslatban is úgy van, hogy minden elektronikusan, az EKR-en keresztül történik, de itt mégis írásbeli kommunikáció van. Ezt szeretném megkérdezni: akkor most visszatérünk, hogy mégis írásban is mindent le kell kommunikálni, plusz az EKR?

A következő a jelen törvényjavaslat 17. §-ában, amelyben a 47. § (2) bekezdését módosították akképpen, hogy mostantól az idegen nyelven érkezett dokumentumoknál nem felelős fordítást kérnek az ajánlattevőktől, hanem normál, egyszerű fordítást. Azt gondolom, hogy nyilván egy angol nyelvűnél, egy német nyelvűnél vagy olyan nyelvnél ez talán még elfogadható lenne, de azért lássuk be, hogy egyre több, esetleg kínai írásjelekkel írt dokumentum érkezhet. Nem megkövetelni egy felelős fordítást, hanem normál fordításra azt mondani, hogy ezt köteles elfogadni, azt gondolom, ez hibás döntés lehet, különösen, mondom, azoknál a dokumentumoknál, ahol különleges írásjeleket használnak.

(15.40)

Még egy kérdésem lenne. Úgy láttam, hogy a törvényjavaslatban több helyen is kivezetésre kerül, vagyis a közbeszerzési hatóság által kiadott árstatisztikákat kivezetik. Ezzel a becsült érték meghatározásánál okozhatnak fejfájást mind az ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek. Azt szeretném megkérdezni, miért van erre szükség, hogy ezt az árstatisztikát kivezetik. Az indokolásban erre nem találtam választ. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu