TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nehéz helyzetben van az ember, amikor hallgatja ezeket a hozzászólásokat. Egyrészt azért is, mert hogy is mondjam? az ember meggyőződik ilyenkor arról, hogy ez egy szakma, és nem árt, ha némi tájékozottság jellemzi azokat, akik hozzászólnak ezekhez a kérdésekhez, és azért nem lenne baj, ha a fogalmak tekintetében egy kis rendet raknánk ezekben a kérdésekben. Nehéz is hozzászólni, mert sokszor nem is értelmezhetők a kérdések, amelyeket önök feltesznek, hiszen nincs értelmük a jogszabályi konstrukcióban, vagy azokból a kérdésekből, amelyeket feltesznek, egyszerűen nem is lehet tudni, hogy időnként miről beszélnek.Kik a szereplők egyáltalán a közbeszerzési eljárásban? Kezdjük innen, az alapoktól, mert úgy látom, hogy ez is problémát okoz egy közbeszerzési eljárásban. Ugye, van az ajánlatkérő egyik oldalról, aki az ajánlatot kéri, tehát az a szerv, amely a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá esik, amelynek eljárást kell indítania. Ebből következnek bizonyos félreértések, hogy az ajánlatkérő személyét és azt a bizonyos paragrafust, aminek a módosítására most sor kerül, és amelyre önök is hivatkoztak az előbb, ami az alanyi kör egy részére, tehát a támogatotti alanyi kör egy részére vonatkozik értékhatárok tekintetében pedig itt direkt kiemeltem az elején, hogy itt nem az irányelvi rendelkezésekről beszélünk, nem az uniós szabályokról, hanem a hazai szabályokról, és ráadásul az itt megjelölt értékhatárok, amelyek a törvénybe bekerültek, azok az európai uniós értékhatárok, ezek a hozzászólások értelmezhetetlenek is ennek következtében. Tehát kérem azt, hogy amennyiben önök felkészülnek egy ilyen vitára, akkor készüljenek fel szakmai oldalról is, ha már szakmai oldalról közelítik meg vagy próbálnak megközelíteni egy parlamenti vitát. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

Az ajánlattevő van a másik oldalon, aki az ajánlatot teszi. És itt jön be az elektronikus közbeszerzési rendszernek a kérdésköre, hogy mi ez a rendszer, mert úgy látom, hogy e tekintetben a nem értés, akár akart vagy akaratlan nem értés jelenik meg itt a parlament falai között. Az elektronikus közbeszerzési rendszer nem egy versenyhelyzet, az egy állam által működtetett közbeszerzési rendszer, amit aztán elektronizálni kell. Tehát, ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak mondom, nincs olyan, hogy egymással versengő elektronikus közbeszerzési rendszerek vannak (Z. Kárpát Dániel: Nem erről beszéltem! Dr. Varga-Damm Andrea: Nem érted, miről beszélünk!), az elektronikus közbeszerzési rendszer egy rendszert jelent, egyetlen rendszert jelent. És nincs olyan, hogy a NEKSZT Kft. monopolhelyzetben van, hiszen az államnak egyetlenegy cége van, amelyik ezt üzemelteti és ezt hozza létre. Tehát ez nem egy verseny, az állam által üzemeltetett rendszert jelenti e tekintetben.

A másik oldalon pedig ott van a tanácsadó kérdése, hogy kik a tanácsadók. A tanácsadók piaci szereplők a közbeszerzési eljárásban, azok, akik segítik a közbeszerzési eljárás lebonyolítását. Ezek jellemzően megjelennek az ajánlatkérők oldalán, de egyébként tanácsadók segítik sokszor az ajánlattevői oldalt is, annak érdekében, hogy működtetni lehessen a közbeszerzési rendszert. És úgy látom, hogy itt egy fogalmi zavar van a közbeszerzési felügyelet kapcsán is. Tehát hogy a közbeszerzés-felügyeletben kik vesznek részt, mi a közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárság Magyarországon, mi a Közbeszerzési Hatóság és mi a közbeszerzési tanács és mi ez után a bíróság, ebben nincs rend, úgy látom, a fejekben. Tehát a közbeszerzés-felügyeletért felelős helyettes államtitkárságnak van egy szűrő feladata minden olyan beszerzés tekintetében, amelyik beszerzést az állam maga indítja el, tehát az állami szereplők. És ezenkívül működik egy Közbeszerzési Hatóság, aminek a szerve a közbeszerzési tanács, és a közbeszerzési tanács mint egy végső szűrő a bírósági rendszer előtt mint egy kvázi előzetes bírósági jellegű hatóság működik, aminek aztán a fellebbviteli fóruma a bíróság. Így néz ki ma Magyarországon a közbeszerzési rendszer.

És tudják, azért nagyon meglepő a mostani hozzászólás, és összenő, ami összetartozik, ugyanis korrupciókutató intézetről beszélnek és annak az adataira hivatkoznak, akik teljesen téves adatokból indulnak ki. Nem véletlen, hiszen ez a szervezet egy Soros György által finanszírozott szervezet (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban. Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, Istenem!), egy Soros-szervezetről beszélünk; annak az adatai teljesen tévesek, olyannyira és ezt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak is mondom, aki hivatkozott erre , hogy Magyarországon 4 százalékkal csökkent az utóbbi időszakban az egyszemélyes ajánlattevők száma. Az európai uniós átlag alatt vagyunk 4 százalékkal egyébként. Tehát így néz ki ma Magyarország ebből a szempontból, semmivel sem nagyobb ez, mint az Európai Unióban.

Varga László képviselőtársam mondott egy mondatot, amellyel nagyon meglepett engem, amikor tulajdonképpen a magyarországi egyházakat középkorinak minősítette. Kérem Varga képviselőtársamat… (Dr. Varga László: A javaslat irányát! Bangóné Borbély Ildikó: Az eljárást!) Varga képviselőtársamat megkérem, hogy ne sértegesse az egyházakat (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van! Dr. Varga László: Ne hazudjál! Ne mondjál ilyet! Figyelj, ilyet ne csináljál velem!), és az egyházakon keresztül ne sértegesse a hívő emberek közösségét. Ne sértegesse, legyen szíves! (Taps a kormánypárti padsorokból. Dr. Varga László: Hazudsz! Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy amit ön e tekintetben elmondott (Dr. Varga László: Szemét módon hazudsz!), az kifejezetten sértés (Dr. Varga László: Nem! Az a helyzet, hogy hazudsz!), és ráadásul…

Forrás: parlament.hu