AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném megköszönni a Jobbik frakciójának a támogatást, illetve ha jól értelmeztem a szavakat, az MSZP frakciójának a legalábbis részleges vagy feltételes támogatást.Ezúton fordulnék Arató Gergely képviselő úrhoz. Először is csak egy eszmei alapvetés. Mindig is visszatetszőnek értékeltem, amikor a kereszténydemokrata politikusokat, illetve közszereplőket, megszólalókat álságosan és illogikátlan keresztény érvrendszerrel próbálnak olyan politikusok kritizálni, akik egyébként több ponton, legalábbis ami a pártjukat illeti, súlyos egyházellenességről tettek többször is tanúbizonyságot. Ebben az esetben is, ha már itt keresztény alapelvekről volt szó, szeretnék egy idézetet felolvasni a Szentírásból. Pál apostol írja a galatákhoz írt levelében: „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” Tehát ha egyébként önnek még igaza lenne abban, hogy mi kizárólag a keresztényeket támogatnánk, egyébként a keresztény teológiai érvrendszerben még ez is megállná a helyét, ez is erkölcsileg helyes lenne, ugyanakkor az alapfeltevésben nincs igaza. Magyarország segít, Magyarország nem csak az üldözött keresztényeknek segít. A magyar humanitárius segítségnyújtás és nemzetközi fejlesztés igyekszik mindenkihez eljutni erőforrásainkhoz mérten. Aki szükséget szenved, aki egyébként elhagyni kényszerülne otthonát, igyekszünk lehetővé tenni a helyben maradást, függetlenül egyébként vallási és etnikai hovatartozásuktól.

Ami miatt Magyarország az üldözött keresztények ügyét kiemelten támogatja, amellett, hogy mint keresztény kulturális gyökerű ország, illetve nemzet, erkölcsi kötelességünk foglalkozni kiemelten velük, az az az elhallgatott tény, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás. Ez egy ilyen átfogó politikai megnyilatkozásnak tűnik. Ezzel szemben a felmérések, erre vonatkozó emberi jogi kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív becslések szerint is azoknak az embereknek, akiket a világon a hitük vagy lelkiismereti meggyőződésük miatt üldöznek, több mint 50 százaléka keresztény. 2014-ben ez az arány egyébként az Iszlám Állam és a Boko Haram hatalma teljében megközelítette a 80 százalékot, mégsem látjuk ezt a problémát. Ez nem probléma, ez a történelmi léptékű humanitárius katasztrófa a nemzetközi szervezetek, az emberi jogi szervezetek napirendjén.

Tehát amikor mi felkaroljuk ezt az ügyet, amikor mi célzott humanitárius támogatást nyújtunk más humanitárius kedvezményezetti kör mellett, akkor ez emellett egy politikai üzenet is, hogy ezzel foglalkozni kell. A világ nem tekinthet félre álszent módon egy történelmi léptékű népirtássorozat, egy humanitárius katasztrófa figyelmen kívül hagyásával. Ezzel emberi kötelességünk, nem csak keresztényi, emberi kötelességünk foglalkozni.

(19.10)

Az azzal kapcsolatos megjegyzései, hogy a nemzetközi szervezetek ezt jobban tudják, és hogy jövünk mi ahhoz, hogy egy kétéves program nyomán eldicsekszünk a hatékonyságunkkal. Amellett, hogy mindenfajta megfoghatatlan érvet sorolnék fel, az imént említett Tell-Aszkuf település esetét szeretném elmondani. Tell-Aszkuf település, illetve a ninivei keresztények megsegítését, az Iszlám Állam által lerombolt infrastruktúrájú Ninivei-fennsíkot elméletileg az ENSZ menekültügyi szervezete, illetve fejlesztési programja is támogatta.

Mi a programunkat személyes tapasztalatokra alapozzuk. Nem Budapestről próbálunk okosabbak lenni a támogatottjainknál. Elmentünk oda, felmértük a helyzetet, és megkérdeztük az üldözött embereket, az üldözött keresztény és egyébként jazidi vezetőket, hogy mire van szükségük, mik a tapasztalataik. Bemutatták nekünk, hogy mi volt az eredménye az ENSZ illetékes programjának, újjáépítési támogatásának, és mutattak egy lerombolt települést, amit újjáépítettek, és az volt a Patyomkin-program, ugyanis arra terjedt ki ez a támogatás, illetve a felhasználása, hogy az épületek falát világoskékre meszelték, és felfestették az ENSZ-logót, de ha beléptünk egy épületbe, az kiégett volt. Talán a nyílászárók megvoltak, de az alapvető falszerkezetek, a belső elválasztó elemek voltak sérülten hagyva. Használhatatlanok voltak ezek az épületek, és ennek megvan az oka.

Ezeknek a szervezeteknek az eredményeit és talán a döntéshozóik jó szándékát nem megkérdőjelezve az a gyakorlat, hogy először is ezek a szervezetek az adományok 30-40 százalékát elviszik úgynevezett adminisztrációs, illetve programköltségek címén, és egy kis része érkezik meg a támogatott csoportokhoz. És ha meg is érkezik a támogatott csoportokhoz, akkor sem a legsérülékenyebb és nehezebb helyzetben lévő kisebbségi csoportokhoz, például a közel-keleti keresztényekhez, akik a kihalás, kipusztulás mezsgyéjén állnak, hanem talán a helyi alkalmazottak miatt, talán a helyi hatóságok miatt a többségi csoportokat részesítik előnyben, és a kisebbségi csoportnak nem jut szinte semmilyen segítség.

Ezzel szemben, miközben névlegesen több száz millió forintnyi támogatást költöttek el a nemzetközi szervezetek például a Ninivei-fennsíkon, Moszultól északra található egy Tell-Aszkuf nevű település, amelyet Magyarország támogatott a Hungary Helps program keretében. Ez egy olyan település, ahol 1300 keresztény család élt, amikor 2014-ben elfoglalták az Iszlám Állam terroristái, és a terroristák, illetve a véres atrocitások hatására, azok elől menekülve, mind az 1300 családnak el kellett innen menekülnie.

Többször cserélt gazdát ez a település. 2016-ban szabadult fel, de ekkor több mint 900 lakóépület rongálódott meg az Iszlám Állam pusztítása, illetve a harcok következtében. A templomot például lőgyakorlati célpontnak használták az Iszlám Állam terroristái, de először egyébként a temetőt pusztították el, hogy ne csak a jelenét, hanem a múltját is elpusztítsák a keresztényeknek.

Ezek után a Hungary Helps program keretében 580 millió forinttal támogattuk az iraki káld katolikusokat, akik lakható állapotba hozták ezeket az épületeket. Nagyon fontos, hogy itt nem a nemzetközi szervezeteket támogattuk, és nem ők próbálták tessék-lássék módon helyrehozni az épületeket, hanem mi magukat az egyházat, a közösséget támogattuk, és ennek az lett az eredménye, hogy az 1300 elmenekült családból 1000 visszatért. 1000 visszatért oda, arra a településre, amelyik abban az országban található, ahol a kereszténység létszáma 14 év alatt egyötödére csökkent, 2000 év alatt egyötödére csökkent. (Sic!) Látszik, hogy ez a közösség el fog tűnni a kereszténység bölcsőjéből. A Hungary Helps program keretében nemcsak hogy megmentettünk egy közösséget, hanem szinte már méltatlanul megható, hogy a helyiek elnevezték a települést Tell-Aszkuf bint-el-Mazsarnak, a „Tell-Aszkuf, Magyarország leánya” nevet adták neki.

Itt térnék ki a képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy mi nem fogjuk egyedül megoldani ezt a krízist nem is ez a szándékunk. Nem az a szándékunk, hogy ezt az egész válságot egyedül oldjuk meg, már csak azért sem, mert csak arányosan tudjuk segíteni a nemzetközi színtéren az üldözötteket. A magyar kormánynak természetesen az a feladata, hogy a magyar emberek boldogulását segítse, ezt tesszük, ehhez tartjuk magunkat, ezért dolgozunk, és arányosan tudjuk támogatni távoli földek bajbajutottjait.

Tehát a célunk nem az, hogy azzal dicsekedjünk vagy akár azt az ambíciót felvessük, hogy egyedül oldjuk meg ezt a válságot, hanem az a célunk, hogy míg Tell-Aszkufot Magyarország leányának nevezték el, Tell-Aszkuf mellett legyen olyan település, amit mondjuk, Németország fiának vagy akár az ENSZ unokáinak nevezzenek el.

A célunk a példamutatás, amit utána nemcsak elégedetten hátradőlve szeretnénk kiterjeszteni, hanem egy nemzetközi koalíciót építve, egy nemzetközi összefogást építve, amelyik egyébként, bár egy általános közöny övezi ezt a problémát, most már sikeresnek mondható. Először is Lengyelországgal, a lengyel kormánnyal kezdtünk együttműködésbe, és jelentettük be az első programot, amelyik Szíriában egy keresztény árvaházat támogat, és előrehaladott egyeztetésekben vagyunk az Egyesült Államok fejlesztési szervezetével, aminek jelenleg a projektkiválasztási fázisában vagyunk. Tehát a magyar példa ragadós, a magyar példának el kell terjednie, hiszen embertömegek vannak. Csak a keresztényüldözés jelenleg 215 millió embert érint a világon, akik megérdemlik azt, hogy a fejlett nyugati, sok esetben keresztény gyökerű világ, kulturális alapú világ hozzájuk forduljon.

Ehhez kérem a támogatásukat, ehhez kérem az önök támogatását, és erre hívjuk fel a nemzetközi közvéleményt, illetve más kormányok, nemzetközi szervezetek támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu