POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, mindenekelőtt a törvény előkészítéséről lényeges leszögezni, hogy a törvény előkészítésében a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztető Tanács, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács is részt vett, és a véleményeik egy része a törvénybe beilleszkedett.Hozzá kell tennem azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt egy szabályozás történik, egy olyan szabályozás, amely valóban, ahogy elhangzott, több mint tízezer, mintegy 12 ezer ember által betöltött foglalkoztatási ágakra illeszkedik és nem egyes betöltött foglalkozásokra. Ennek következtében sok szempontból keretszabályozás, ugyanakkor ez a keretszabályozás is sok szempontból sokkal konkrétabb szabályozás lesz, mint ami ezt megelőzően volt. A felszólalásokban itt elő is jött, hogy egyfelől a keretszabályozás-jellegét hiányolják, másfelől meg a keretszabályozás jelenléte vagy meglévősége okoz problémát.

Tehát például az a kérdéskör, hogy a munkaköri feltételek, a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek, illetve a díjazás hogyan történik meg. Ez egy olyan törvény, amely rendelkezik a 12 ezer embert érintő foglalkoztatási ágról, de ugyanakkor a rendőrségre, a büntetés-végrehajtásra vagy a katasztrófavédelemre ezen az ágazaton belül is különböző például képzettségi vagy foglalkoztatási feltételeknek megfelelő szabályrendszer szükséges. Egyébként ez idáig a jogszabályok ezt ilyen módon nem egységesítették. Tehát egyfelől van egy belügyi egységesítés, másfelől viszont a szakmák szerinti szétbontás megtörténik, de szakmákon belül egységesítés történik, és például az nem fordulhat elő, hogy különböző, mondjuk, katasztrófavédelmi kirendeltségeken vagy tűzoltó-parancsnokságokon ugyanazon munkakörben, ugyanazon beosztásban más bérezéssel vagy adott esetben más végzettséggel dolgozhatnak munkatársak. Jelen pillanatban egyébként erre most éppen megvan a lehetőség, tehát ezt ez a szabályozás meg fogja szüntetni.

A kártérítési szabályokkal kapcsolatban: a kártérítési kötelezettség semmivel sem lesz szigorúbb, mint amit egyébként a munka törvénykönyve meghatároz. És valóban, mintegy 1660 középfokú végzettséggel rendelkező munkatárs van jelen pillanatban, akik ahogy ez egyébként a törvényben és az indoklásban is szerepel továbbvihetik azokat a megszerzett fizetési értékeket, amelyekkel egyébként már foglalkoztatva vannak.

A munkaidő változtatása nem értelmezhető. Szó nincs arról, hogy a munkaidőben, a kötelező munkaidőben vagy a munkaidőre vonatkozó szabályokban az eddigihez képest érdemi változás történne. Az egyébként tényszerű, hogy a kirendelés szigorúbb vagy más helyzetet teremt, mint eddig. Ugyanakkor, ha ennek a részletszabályait megnézzük, ez figyelemmel van a munkavállalók érdekeire, illetve a munkavállaló élethelyzetére, és azt az ő vezetői figyelembe tudják venni.

Fizikai állapotfelmérésről szó nincs a jogszabályban. Eddig is volt egészségügyi alkalmassági vizsgálat, ugyanazzal az egészségügyi alkalmassági vizsgálattal fognak a továbbiakban is találkozni az itt foglalkoztatott munkatársak.

A megfigyeléssel kapcsolatban: egyfelől megint csak azt kell mondanom, hogy ez egy keretszabályozás; nyilván nem minden munkakörben szükségszerű a megfigyelés. És azt gondolom, azt is érdemes rögzíteni, hogy miközben itt közalkalmazottakról beszélünk vagy beszélnek oly sokan, és az egységes közalkalmazotti viszonyokat hiányolják, hogy ez szűnik meg, azért gondolom, azon olyan nagyon nagy vita nem lehet, hogy a rendészeti szerveknél alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak foglalkoztatása sokkal közelebb áll az adott ágazatban dolgozók mondjuk, a büntetés-végrehajtásban a büntetés-végrehajtási dolgozók, az ott lévő fegyveresek vagy a rendőrségnél a rendőrségnél dolgozó fegyveresek, és sorolhatnám foglalkoztatásához, mint egy egyéb közfoglalkoztatotthoz, mondjuk, egy muzeológushoz vagy egy könyvtároshoz.

És igaz ugyan, hogy nem fegyveres szolgálatot ad adott esetben, de például a személyügyi munkaterületen, az informatikai munkaterületen pontosan olyan érzékeny adatokkal dolgozik, ami igenis megköveteli egy részüknél azt, hogy a fegyveresekhez hasonló módon szabályozzuk adott esetben például azt, hogy a közösségi oldalakon milyen módon jelenhetnek meg. Nyilván nem minden alkalmazott esetében érdekes ez, de mondjuk, azoknál a munkatársaknál, akik titkos anyagokkal dolgoznak, akik titkos ügykezeléssel foglalkoznak, azoknál ezek a feltételek elfogadhatóak és szükségszerűek lehetnek.

Ugyanez igaz egyébként a megfigyelésre vonatkozó felvetésükre. Szó nincs arról, hogy ezeket az embereket titkosszolgálati eszközökkel kívánná bárki is megfigyelni. Egyfelől a törvény pontosan szabályozza, hogy mennyi időre és milyen célból lehet megfigyelni, és ezt egyébként közölni is kell a munkavállalóval, valamint azt is, hogy ezt hogyan lehet felhasználni, és hogy 30 napon belül az ilyen típusú adatokat meg kell szüntetni.

Tehát összességében azok a felvetések, amelyeket önök elmondtak, egyfelől azt hiányolják, hogy nem egységes, másfelől azt a problémát vetik fel, hogy ez egységes szabályozás, amit egyébként majd részleteiben nyilván a lehetőségeknek megfelelően az ágazatokban a parancsnokok tovább szabályozhatnak. Összességében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat megfelelő keretet biztosít arra, hogy a rendvédelem területén a nem fegyveres szerveknél dolgozók illetményemeléséhez alapot teremtsen, és a fegyveres szerveknél dolgozókkal hasonló munkaköri feltételekkel együtt tudjon működni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu