DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország versenyképességébe tett nagyszabású kormányzati befektetés ügyében kérném a következő percekben a megtisztelő figyelmüket. Magyarország legfontosabb erőforrása a magyar emberekben rejlő tudás és újító szellem. (Dr. Vadai Ágnes: Ezért lopjátok el!) Éppen ezért kiemelt jelentőségű a kormányzat sokrétű feladatkörében az a felelősség, amelyet a magyar oktatás, tudomány és innováció rendszerének a megszervezéséért visel. Egész életünk minőségét meghatározza, hogy közösségeink milyen színvonalon képesek a meglévő tudás átadására (Dr. Vadai Ágnes: Azt látjuk!), új tudás felfedezésére és ennek az alkalmazására.

Azt gondolom, hogy közmegegyezés van abban a tekintetben, hogy gazdaságunk versenyképességének kulcsfontosságú tényezője a Magyarországon működő vállalkozások tudásbevonó és innovációs képessége. Magyarország akkor lehet erős ország, ha képes tudásával és tehetségével bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba.

A téma fontossága azonban túlmutat a szikár gazdasági szempontokon. Egy ország tartását jelentős részben az határozza meg, milyen tudást tud adni a világnak. Egy ország, egy nemzet életének alapja megújulási készsége, amely világosan összefügg azzal, mennyire képes kreatív és kíváncsi embereket nevelni.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány az elmúlt években számos tettével bizonyította nem csak szavakban megnyilvánuló elkötelezettségét a felsőoktatás iránt. (Dr. Vadai Ágnes: Azt láttuk!) A felsőoktatás egy igen komplex rendszer, amelynek sikeres működése számos különböző tényező függvénye. (Arató Gergely: Amit ti abszolút nem értetek.) A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati stratégia jelölte ki azon alapvető irányokat, amelyek mentén a kormány törekedett az elmúlt években egy korszerű, az erőforrásokat eredményesen és hatékonyan felhasználni képes, a gazdaság és a társadalom által az egyetemek felé megfogalmazott sokrétű elvárásrendszernek megfelelni képes felsőoktatás kialakítására. Ennek keretében került sor például az intézményhálózat konszolidációjára (Dr. Vadai Ágnes: Elloptátok.) vagy a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységének erősítését célzó (Dr. Vadai Ágnes: Elloptátok.), tematikus támogatási programok meghirdetésére.

Ezen, az egész intézményrendszert érintő kérdések mellett a kormány azt is célul tűzte ki, hogy az egyetemek mint szervezetek is minél jobban működjenek.

(10.20)

Az erőforrások ugyanis bármilyen elkötelezett is egy ország a felsőoktatása mellett mindig szűkösek lesznek, ezért kulcskérdés, mennyire működnek jól, azaz eredményesen és hatékonyan maguk az intézmények, amelyek a felsőoktatás feladatait ellátják. Ezen törekvés keretében vezette be a kormány a kancellári rendszert az állami fenntartású intézményekben, amelyeknek eredményeit meggyőződésem szerint mindannyian láthatjuk. (Dr. Vadai Ágnes: Látjuk is!)

Ma a magyar felsőoktatás pénzügyileg alapvetően stabil, az akadémiai kiválóságot egyre inkább hatékony menedzsment (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. Dr. Vadai Ágnes: Akadémia! Most verik szét a Magyar Tudományos Akadémiát!) szolgálja. Ezen túl az elmúlt években megértettük a felsőoktatási intézmények gazdasági folyamatait, a költségszerkezetét, amely megértés feltétlenül szükséges a következő lépés, egy jelentős struktúraváltás megtétele érdekében.

A stabilitás megteremtése után természetesen a következő lépés a magyar felsőoktatási intézmények működésének a javításában az, hogy azt a környezetet, amelyben működniük kell, egyre rugalmasabbá és szabadabbá tesszük, igazi teljesítmény ugyanis akkor születhet, ha felelősséget és lehetőséget adunk azoknak, akik erre képesek. Az egyetemnek ma globális versenyben kell helytállnia, globális versenyben vesz részt a hallgatókért, az oktatókért, kutatókért, ráadásul a kutatási erőforrásokért is. Éppen ezért arra van szüksége, hogy stratégiailag legyen képes a pénzügyeit tervezni, a szakterületének sajátosságaihoz és versenypozíciójához igazítani a szervezeti kereteit és humánerőforrás-politikáját, a működéséhez szükséges termékeket és szolgáltatásokat pedig viszonylag egyszerűen tudja beszerezni.

A magyar egyetemeket jelenleg körülvevő környezet sok akadályt gördít eléjük, amely nehezíti az eredményes működésüket. (Arató Gergely: Miattatok van az a sok akadály!) Éppen ezért a kormány úgy döntött, nekiáll annak a folyamatnak, amelynek a végén a legtöbb ilyen akadály elhárul és új pályára állhatnak a magyar egyetemek. Természetesen egy ilyen nagyszabású átalakítási folyamatot nem az egész ágazaton érdemes egyszerre elkezdeni, hanem meg kell határozni azt az intézményt vagy intézményeket, amelyek a leginkább az alkalmasak arra (Arató Gergely: Leginkább el lehet lopni!), hogy egy ilyen alapvető változáshoz sikeresen alkalmazkodjanak, és számukra megteremteni a megújulás lehetőségét.

A kormány elsőként a Budapesti Corvinus Egyetemet választotta ki arra, hogy új modellben működjön. A Budapesti Corvinus Egyetem az ország egyik legjobb egyeteme már ma is és meggyőződésem szerint minden képessége megvan arra, hogy továbbiakat lépjen előre a világszínvonal felé. Szoros és kiterjedt kapcsolata van az üzleti világgal, oktatói és hallgatói erős és nyitott közösséget alakítottak ki. Pénzügyi működése példás, az elmúlt években komoly fejlesztéseket valósított meg. A Corvinus megújulásra kész és képes egyetem, amely számíthat gazdasági és társadalmi partnereinek bizalmára és a támogatására is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a kormány javaslatának a lényegét. A kormány célja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra Európa száz, a világ kétszáz legjobb egyeteme között legyen a szakterületén, a gazdasági és társadalomtudományok területén. Azt szeretnénk, ha a Corvinus Egyetem olyan tudást adna hallgatóinak, amellyel azok a világ minden pontján megállják a helyüket. Ehhez a kormány kész egy igen komoly befektetéssel hozzájárulni, egy befektetéssel az egyetem és ezen keresztül a gazdaság és a társadalom irányában elkötelezett és érdeklődő fiatalok jövőjébe.

A kormány álláspontja szerint arra van szükség, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem új modellben működjön. A modell lényege, hogy az állam a Corvinus Egyetem fenntartói jogait 2019. július 1-jével átadja egy kifejezetten erre a célra létrehozott alapítványnak. Az alapítvány rendelkezésére bocsát egy olyan mértékű vagyont vagy ahogy mondani szokás: endowmentet , amely biztosítja az egyetem hosszú távú fenntartható működését és önállóságát. A fenntartóváltás után a Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz. Ezzel a Magyarországon működő egyetemek sorában a nem állami egyetemek közé fog tartozni.

A kormány tehát döntött a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásának a kezdeményezéséről. Az alapítvány célja oktatási intézmény, kiemelten a Budapesti Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogának a gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának a biztosítása, amelynek érdekében gazdasági tevékenysége keretében az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli. Az alapítvány továbbá a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos, kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói és tanári kiválóságokat is támogat, rászorultságalapú támogatást biztosít, és tehetséggondozó programokat fog működtetni.

Az alapítvány számára a kormány rendelkezésre bocsátja a MOL és a Richter, két magyar stratégiai vállalat 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelynek hozamaiból tudja majd az egyetemet támogatni. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Az alapítói vagyonnal kapcsolatosan fontos garancia, hogy az alapítvány ezt a vagyonrészt nem értékesítheti, a vagyon hozamát természetesen csak cél szerint használhatja fel. Az alapítvány vagyonkezelő alapítványként fog létrejönni. Ez azt jelenti, hogy az alapító magyar államnak lehetősége lesz az alapítói jogokat átadni az alapítvány kuratóriumának. Ezzel a lehetőséggel a kormány elképzelése szerint az állam élni is fog, ezzel szeretnénk biztosítani azt, hogy teljes legyen az alapítvány és ezen keresztül az egyetem működési szabadsága.

A kormány által benyújtott javaslat rendezi az egyetem átalakulásával összefüggő vagyoni kérdéseket is. Az egyetem által jelenleg vagyonkezelt állami ingó és ingatlan vagyon ingyenes vagyonjuttatás keretében 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem tulajdonába fog kerülni.

A javaslat erős garanciális elemeket határoz meg a vagyonjuttatással összefüggésben, amelyekre fel szeretném hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Egyfelől a Fővám téri kiemelt nemzeti műemlékvédelmi épülettel kapcsolatosan különösen fontos körülmény, hogy az épület teljes és örökös elidegenítési és terhelési tilalom mellett kerül az egyetem birtokába, annak állagát és az értékét folyamatosan őrizni szükséges, ahogy ezt tette idáig is az egyetem. Másfelől a további ingatlanokkal kapcsolatban az egyetem vagyongazdálkodást folytathat, amelynek alapelve az ingatlanok közhasznú alaptevékenysége érdekében való hasznosítása azzal, hogy értékesítésük esetén a befolyt bevételt az alaptevékenységet támogató infrastrukturális fejlesztésre kell visszaforgatni, azaz folyó működési költségre nem fordíthatók.

Egy korábbi, az állam és az egyetem szempontjából előnytelen helyzetet felszámolandó a PPP-konstrukcióban épült, jelenleg magántulajdonban lévő Czuczor utcai ingatlant tulajdonló cég üzletrészeit ebben az ingatlanban működik egyébként a Corvinus Egyetem C épülete a Budapesti Corvinus Egyetem a magyar állam támogatásával megvásárolja és tulajdonba veszi.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos önöket tájékoztatnom arról is, miként érintik az egyetemi dolgozókat és tanulókat a tervezett változások. A javaslat rendelkezik arról, hogy a fenntartóváltás után az egyetem minden tekintetben teljes körű jogutódja lesz a fenntartóváltás előtti egyetemnek, azaz teljes lesz a jogi és szervezeti kontinuitás. Ez a hallgatók jogviszonyára és a munkavállalók foglalkoztatására is kiterjed.

A Corvinus Egyetem átalakulásával az egyetem jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalói új státuszba kerülnek, ezentúl a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban fognak majd dolgozni. (Arató Gergely: Jön a 400 óra!)

A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok határozott idejű munkaviszonnyá, a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok határozatlan idejű munkaviszonnyá fognak átalakulni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat olyan elemeket is tartalmaz, amelyek segítik ezt az átmenetet. Az egyetemi munka alapvető stabilitását semmi sem veszélyeztetheti, de ezzel a változtatással az egyetem a céljait jobban szolgáló humánerőforrás-politikát tud majd folytatni.

Fontos szólni az egyetem legfontosabb polgárairól, a hallgatókról. Mindenekelőtt leszögezendő, hogy az egyetem jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát nem érintik a változások, minden hallgató abban a finanszírozási formában és abban az oktatási programban fejezheti be a tanulmányait, amelyben elkezdte.

Kiemelten fontos emellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a hozzáférhető felsőoktatás mellett, és ebben az elkötelezettségben az egyetem is partner. Ezzel összefüggésben fog elindulni a Corvinus-ösztöndíjprogram, amely térítésmentes tanulást tesz lehetővé a Corvinuson körülbelül hasonló nagyságrendű hallgató számára, mint amennyien ma állami ösztöndíjjal a Corvinuson tanulnak. A kormány ehhez úgy járul hozzá, hogy a törvényjavaslattal kezdeményezi annak a lehetőségét, hogy a Corvinus-ösztöndíjprogramra a központi felvételi rendszeren keresztül tudnak majd bejelentkezni a hallgatók, ami azt is jelenti, hogy számukra alig lesznek érzékelhetők a változások a felvételi szempontjából. Más szempontból persze azt reméljük, hogy nagyon is értékelhető, pozitív változások lesznek a Corvinus Egyetemen, amelyek fókuszában éppen a hallgatók állnak. Szintén fontos rögzíteni, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően a Corvinus Egyetemen továbbra is fenn fog maradni a széles körű hallgatói önkormányzatiság.

Tisztelt Országgyűlés! Gyakran szokás emlegetni a magyar közéletben az autonómia és különös tekintettel az egyetemi autonómia kérdését. Az egyetemek autonómiáját az Alaptörvény rögzíti, amely alapelv érvényesítésétől a jelenlegi javaslat sem tér el, sőt részben abból merítkezik. Meggyőződésem szerint a Budapesti Corvinus Egyetem új modellje az egyetemi autonómia növekedésével fog járni. Az állam megadja a kezdő feltételeket, de utána az alapítványnak mint fenntartónak és az egyetemnek mint szervezetnek és közösségnek adja át a lehetőséget és ezzel együtt a felelősséget is. Az alapítványé a pénzügyi és stratégiai felelősség, az egyetemé pedig a tudomány és a tanítás felelőssége.

Fontos arról is szólni, hogy a javaslat rendelkezik még néhány olyan változásról, amely nem közvetlenül a Budapesti Corvinus Egyetemmel van összefüggésben, hanem általánosságban vonatkozik a nem állami egyetemekre. Ezeknek is az a célja, hogy a magyar egyetemek minél rugalmasabban és saját céljaikhoz igazodóan tudjanak működni, és ha úgy látják, akkor nemzetközi jó gyakorlatokat tudjanak a működésükbe bevinni. A javaslat az eddiginél is nagyobb szabadságot ad a nem állami egyetemeknek azzal kapcsolatban, hogy a belső működési struktúrájukat, vezetési rendszerüket hogyan alakítják ki.

(10.30)

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország az elmúlt években megteremtette a stabil, biztonságos, hosszú távú fejlődés alapjait. A következő évek feladata a versenyképesség további erősítése, amelynek fontos eleme a világszínvonalú gazdaság- és társadalomtudományi felsőoktatás. Versenyképes gazdaság és állam nincs felkészült, az idők szavát értő vezetők és innovatív vállalkozások nélkül. Kultúránk és közösségeink nem fejlődhetnek professzionális szervezőmunkára kész emberek sokasága nélkül. Magyarországnak szüksége van olyan nemzetközileg is kiemelkedő egyetemre, amely rangos nemzeti intézményként közösségét szolgáló, teljesítményközpontú és világszínvonalú eredményre képes elitet képez; egyre inkább kiveszi a részét a régiós elitképzésből, ezzel is hozzájárulva a közép-európai szellemi megújuláshoz; képes itthon tartani a fiatal magyar nemzedékek legtehetségesebb tagjait; Magyarország kulturális, tudományos és morális erejének szimbólumaként is meg tud jelenni.

A Budapesti Corvinus Egyetem új modellje meggyőződésem szerint egy ilyen, a világszínvonal elérésére képes intézmény létrejöttéhez vezethet el. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a kormányt ebben a vállalkozásban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu