KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ifjúkorunk egyik kedvenc versét hozom ide segítségül. „Hanyas vagy? ’28-as? Mi félszavakból megértjük egymást. Ugyanazt a nótát fújjuk, nem igaz?” Te azt mondod, stadion, én azt mondom, oktatás. Te azt mondod, prémium a focistáknak, én azt mondom, fizetés a tanároknak. Te azt mondod, vizes vb, én azt mondom, vizesblokk az iskolába. Te azt mondod, fociakadémia, én azt mondom, Tudományos Akadémia. Te azt mondod, költségvetési racionalitás, én azt mondom, kutatási szabadság. Te azt mondod, szegregált oktatás, én azt mondom, integrált oktatás. Te azt mondod, kirekesztés, én azt mondom, befogadás. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást? Te azt mondod, fizetős egészségügy, én azt mondom, nemzeti kockázatközösség. Te azt mondod, kórházi adósságállomány, én azt mondom, alulfinanszírozás. Te azt mondod, amputáció, én azt mondom, érsebészet. Te azt mondod, vágni, vágni, vágni, én azt mondom, mofetta. Te azt mondod, sikertörténet, a sürgősségi ellátás, én azt mondom, tragédia a 30 perces kiérkezés. Te azt mondod, beteghordók és műtőssegédek, én azt mondom, felmondási idő. Te azt mondod, CT, én azt mondom, fideszes korrupció. Te azt mondod, lélegeztetőgép, én azt mondom, fideszes korrupció. Te azt mondod, röntgengép, én azt mondom, fideszes korrupció. Ugye, mi félszavakból is megérjük egymást?

Te azt mondod, félj és reszkess, én azt mondom, légy nyitott és elfogadó. Te azt mondod, térkő és szökőkút, én azt mondom, fa, cserje és virág. Te azt mondod, Mészáros Lőrincé a Balaton, én azt mondom, a gyerekeké a Balaton. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást?

Te azt mondod, nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, oligarchák. Te azt mondod, hároméves munkaidőkeret, én azt mondom, gazemberség. Te azt mondod, négyszáz óra túlóra, én azt mondom, rabszolgatörvény. Te azt mondod, a munkaerő rugalmas kihasználása, én azt mondom, kizsákmányolás. Te azt mondod, dolgozz többet, hogy többet kereshess, én azt mondom, nyolc órában akarnak annyit keresni, hogy tisztességesen meg tudjanak belőle élni. Te azt mondod, stratégiai megállapodás, én azt mondom, kilóra adtátok el a magyar munkást. Te azt mondod, tíz éve változatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, én azt mondom, hogy 300 eurós uniós minimálnyugdíj. Te azt mondod, a rokkantak csalók, én azt mondom, kártalanítani kéne a megalázottakat. Ugye, félszavakból is megértjük egymást?

Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, azt csak a gazdagok tudják igénybe venni teljeskörűen. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom a családi pótlékot kéne emelni. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, az anyasági támogatást is kéne emelni. Te azt mondod, családi adókedvezmény, én azt mondom, a gyest is föl kéne emelni. Te azt mondod, befektetési célú lakásvásárlás állami támogatással, én azt mondom, szociális bérlakás. Te azt mondod, gépkocsivásárlás a luxusfeleségeknek, én azt mondom, gépjárművásárlás és -átalakítás támogatása a mozgássérülteknek. Te azt mondod, CSOK a gazdagoknak is, én azt mondom, albérleti támogatást a fiataloknak. Ugye, mi félszavakból is megértjük egymást?

Tisztelt Ház! Világosan látszik, hogy itt értékrendbeli különbségekről van szó. Önök csak a kiváltságosoknak akarnak jobb létet, mi a szűkölködőknek is jólétet szeretnénk. Önöknek csak a gazdagok gyerekei számítanak, nekünk minden gyerek számít. Önök távolodnak Európától, mi pedig ott fogunk maradni Európában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu