DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Személy szerint én nagyon vártam ezt a törvényjavaslatot, ezt a módosítást, ugyanis számunkra nagyon fontos kérdésekre ad megoldást. Először szeretném elmondani, hogy nemcsak a gazdaságvédelmi akciótervet említi, hanem az „Európai fogyatékosügyi stratégia 2010-2020” dokumentumot is. Ennek a stratégiának egyik kiemelt területe a foglalkoztatás.

Tehát európai szinten is kiemelt cél, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy álljon munkába akár védett foglalkoztatáson keresztül, akár integráltan.

Azt mindannyian jól tudjuk, hogy minden fogyatékossággal élő személy megváltozott munkaképességű személy, de nem minden megváltozott munkaképességű személy fogyatékossággal élő személy. Tehát ez a törvényjavaslat mind a két területet érinti bizonyos szempontból. Ezen stratégia mentén határozza meg a hazai célokat az országos fogyatékosügyi program is, amit az előző vitában már többször is említettünk.

Tehát adva van a jogszabályi keret, a feladatok, a célok. Mindannyian ismerjük és tudjuk, hogy milyen hosszú utat tett meg ez a terület a foglalkoztatás, illetve a fogyatékossággal élő személyeknek a megsegítése, támogatása, a szociális hálónak a fenntartása ügyében. A rendszerváltozás után az államnak óriási terhet jelentett a megváltozott munkaképességű személyeknek, illetve fogyatékossággal élő személyeknek az a helyzete, hogy kiestek a munkaerőpiacról, akik szociális támogatásra jogosultak voltak. Ez óriási teher volt.

A 2011-es törvény próbálta új irányba terelni ezt. Vagyis az alapelv az volt, hogy amennyire lehet, segélyek helyett munkát adjunk, és hogy minél több személynek adjunk munkát, hogy aki képes és akar, az tudjon dolgozni. Ahogy az államtitkár úr is mondta, értéket teremt az ő munkájuk. Illetve az elmúlt években többször is elmondtam, hogy a megváltozott munkaképességű személyek, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása hosszú távon befektetés mindenki számára, az egyén szintjén is, az állam szintjén is.

Nézzük az elmúlt évek intézkedéseit! Bevezettük az újfajta ellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, ami erőteljesen munkaszempontú megközelítésű, tehát a foglalkoztatásnak az igénye itt erőteljesen jelenik meg.

Különböző foglalkoztatási támogatásokat is bevezettünk, például a bértámogatást, a munkahelyteremtési támogatást. Különböző foglalkoztatást ösztönző lépéseket is bevezettünk, például ilyen a rehabilitációs hozzájárulás is, ami arra kötelezi a munkaadókat, hogy amennyiben nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyt az adott feltételek mellett, akkor rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ami a minimálbérnek a kilencszerese. Ez 2019-ben több mint 100 milliárd forint volt. Én jobban örülnék, hogyha ez kevesebb lenne. Ugyanis ez azt jelentené, hogy több megváltozott munkaképességű ember kerül a munkaerőpiacra, ugyanakkor ezt a szép összeget viszont vissza lehet fordítani a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának különböző formáira.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény a következő, rehabilitációs kártya néven ismerjük ezt a kedvezményt. Havonta átlagosan 8,5 ezer munkaadó 44,5 ezer fő megváltozott munkaképességű személy után érvényesítette ezt a kedvezményt, ez éves szinten nagyjából közel 11 milliárd forintot jelent.

Nagyon fontos feladat és rehabilitációs cél a védett foglalkoztatás is. 2020-ban 45,6 milliárdos költségvetési forrás állt rendelkezésre, 3700 akkreditált munkaadó, ennyien részesültek ebben a támogatásban, ezáltal nagyjából 30 ezer fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását tudták biztosítani.

Az egy főre jutó támogatási keret 2016-ban évi 1 milliárd 100 millió forint volt körülbelül, 2020-ban ez már 2,2 milliárd forint volt, tehát hat év alatt 1 milliárd forinttal nőtt, ebben az évben 45,6 milliárd, jövőre pedig már több mint 46,6 milliárd forint lesz ez az összeg. (Sic!)

Uniós forrásból is támogatunk különböző programokat. 2016-tól több mint 18 ezer fő megváltozott munkaképességű személyt vontak be ezeknek a segítségével, ebből nagyjából 18 ezer főt helyeztek el a munkaerőpiacon 16 milliárd forint uniós támogatáson keresztül. Ez nem a teljes felsorolás természetesen.

Ezek után itt van előttünk ez a módosítási javaslat. Ahogy említettem, én magam személy szerint ezt nagyon vártam, és nagyon üdvözlöm azt a módosító javaslatot, miszerint megszűnik a kereseti korlát a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás folyósítása mellett.

(12.30)

Amikor bevezettük ezt az ellátási formát, akkor érthető volt ez a kötöttség, ez a megkötés. Az elmúlt évek tapasztalata alapján 2019-ben 857 esetben, az összes megszüntetési ügy három egész néhány százalékában került megszüntetésre az ellátás azért, mert a jövedelem meghaladta a kereseti korlátot. Ennek a kereseti korlátnak az elhagyása 55 ezer forintos átlagos ellátással számolva éves szinten 565 millió forint többletkiadást jelentett. Ennek a korlátnak az eltörlése nagyban elősegítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, illetve csökkenti az adminisztrációs terheket is az ügyfél részéről is és a munkaadó részéről is. Ezúton is nagyon köszönöm, hogy meghallva az érdekvédelmi szervezetek szavát, és a lobbitevékenységére figyelve az általam is felvetett javaslatok bekerültek ebbe a módosítási javaslatba.

További pozitív előrelépés, hogy az ellátási finanszírozás mellett járhat a gyermekgondozási díj és a csed. A törvényi szabályozás nem volt egyértelmű ebből a szempontból. 2015. január 1-jétől a rehabilitációs és rokkantsági ellátás és a gyermekgondozási díj együttes ellátásának most már nincs akadálya. Viszont problémát okozott a csecsemőgondozási díj folyósítása, ugyanis a jogszabály nem tiltotta, viszont hogyha az egészségbiztosítás megállapította a csecsemőgondozási díjat, akkor meg kellett szüntetni a rokkantsági ellátást. Ezt az anomáliát oldja fel ez a módosítás, a javaslat elfogadása után az illető jogosult személy tehát az ellátás mellett is kaphatja a gyedet is, a csedet is és mindemellett a különböző ellátási díjakat is. Ennek azért örülök különösen, mert volt egy olyan időszak, amikor egymás után érkeztek hozzám különböző fogyatékossággal élő anyukák részéről a panaszok, hogy teljesen eltérő a joggyakorlat, illetve a jogszabály alkalmazása, tehát ezért is nagyon örülök, hogy ez is megoldódik a módosítás által.

Indokoltnak tartom, és magam is támogatom a jogszabálynak azt a technikai pontosítását, miszerint a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, hogyha a biztosított keresőképtelennek minősül, tehát ez a pontosítás is javítja a jogszabály alkalmazásának lehetőségét.

Ez a törvényjavaslat tehát nagyon fontos és nagyon előremutató, a Fidesz-frakció nevében támogatom, és további jó munkát az államtitkár úrnak, akiről tudom, hogy elkötelezett e mellett az ügy mellett, és további erőt és kitartást kívánok neki.

Forrás: parlament.hu